Összefoglalás szlovák nyelven
Egészségügyi áttekintés: Európa 2016
Egészségügyi állapot az EU ciklusában
Összefoglalás szlovák nyelven
A lakosság egészségének további javítása és az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében az EU tagállamaiban hatékonyabb megelőzésre és jobb ellátásra van szükségünk.
1990 óta a várható élettartam az EU tagállamaiban több mint hat évvel nőtt. Az 1990-ben elért 74,2 év szintjéről 2014-ben 80,9 évre emelkedett. Az országok között és azokon belül azonban továbbra is fennáll az egyenlőtlenség. A legmagasabb várható élettartamú nyugat-európai országokban élők továbbra is átlagosan több mint nyolc évvel hosszabb ideig élnek, mint a legalacsonyabb várható élettartamú közép- és kelet-európai emberek. Az országokon belül továbbra is nagy különbségek vannak az egészség és a várható élettartam között, egyrészt a magasabb iskolai végzettséggel és magasabb jövedelemmel rendelkezők, másrészt a hátrányos helyzetű csoportokból származó emberek között. Ezek az egyenlőtlenségek elsősorban az egészségügyi kockázatok eltérő kitettségének, valamint a magas színvonalú egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés különbségeinek köszönhetők.
A legtöbb EU-országban az ellátás minősége általában javult, de a különbségek továbbra is fennállnak. Az életveszélyes állapotok, például a szívroham, agyvérzés és egyes rákos megbetegedések jobb kezelése magasabb túlélési arányhoz vezetett. Számos országban azonban még mindig van mit javítani az akut és krónikus betegségek kezelésére vonatkozó legjobb gyakorlatok alkalmazásában.
Az egészségügyi ellátáshoz való általános hozzáférés biztosítása kulcsfontosságú az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentése szempontjából
A lakosság egészségi állapotának folyamatos javítása és az egyenlőtlenségek csökkentése az egészségügy területén szintén elérhető a magas színvonalú ellátáshoz való általános hozzáférés biztosításával. Az alapszolgáltatások esetében a legtöbb uniós ország általános (vagy csaknem általános) fedezetet ért el az egészségügyi ellátással kapcsolatos költségek fedezésére. Négy uniós országban (Ciprus, Görögország, Bulgária és Románia) azonban 2014-ben ezen országok lakosságának több mint 10% -a még nem fedezte megfelelően az egészségügyi költségeket.
A hozzáférés szempontjából fontos annak biztosítása, hogy a teljes lakosságot állami (vagy magán) egészségbiztosítás fedezze. De ez önmagában nem elég. A lefedett szolgáltatások köre és a kapcsolódó költségek elosztási szintje jelentős hatással van a betegek közvetlen készpénzkiadásaira és a szolgáltatások elérhetőségére. A legtöbb EU-országban viszonylag kevés olyan ember van, aki arról számol be, hogy egészségügyi szükségleteit pénzügyi okokból nem elégítették ki. Ez a részarány a gazdasági válság előtti években csökkent, de 2009 óta egyes országokban nőtt, különösen a legalacsonyabb jövedelmű háztartások esetében. 2014-ben a szegény országok átlagosan tízszer nagyobb valószínűséggel számoltak be az EU-ban, mint a gazdag népességben, hogy pénzügyi okokból nem elégítik ki kezelési igényeiket. A kielégítetlen ellátási igények növekedése az érintett lakosság egészségi állapotának romlását eredményezheti, ezáltal növelve az egészségügyi egyenlőtlenségeket.
Ezenkívül az egészségügyi ellátáshoz való tényleges hozzáférés biztosításához elegendő számú és megfelelő kombinációra van szükség az egészségügyi szolgáltatóktól az ország különböző földrajzi régióiban. 2000 óta az egy főre jutó orvosok száma átlagosan 20% -kal nőtt szinte az összes EU-országban (növekedés a 2000 lakosra jutó 2,9 orvosról 2000-ben 3,5 orvosra 2014-ben). A szakorvosok száma azonban gyorsabban nőtt a háziorvosok számához képest, így ma minden háziorvoshoz két szakember tartozik az EU-országokban. Ezen túlmenően az orvosok egyenlőtlen földrajzi megoszlása sok országban továbbra is fennáll vagy növekszik, és a vidéki és távoli területeken élő emberek gyakran nem rendelkeznek egészségügyi ellátással. Az elmúlt években számos uniós ország lépéseket tett az alapvető egészségügyi szolgáltatókhoz való hozzáférés megerősítése érdekében, függetlenül attól, hogy hol lakik, valamint az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentése és az indokolatlan kórházi ápolás megelőzése érdekében.
Az egészségügyi rendszerek rugalmasságának, hatékonyságának és fenntarthatóságának megerősítése
A népesség elöregedése és a szigorú költségvetési korlátok együttesen jelentős kiigazításokat igényelnek az EU egészségügyi rendszereiben az "egészségesebb öregedés" előmozdítása, valamint a növekvő és változó egészségügyi szükségletek holisztikusabb, betegközpontúbb megválaszolása érdekében. Az EU-országokban a 65 évesnél idősebb népesség aránya átlagosan az 1960-as 10% -ról 2015-re csaknem 20% -ra nőtt, és várhatóan 2060-ra tovább nő, majdnem 30% -ra. Jelenleg a becslések szerint körülbelül 50 millió uniós polgár szenved két vagy több krónikus betegségben, amelyek többsége 65 évnél idősebb.
2015-ben az egészségügyi kiadások az EU GDP-jének 9,9% -át tették ki, szemben a 2005. évi 8,7% -kal. Várhatóan minden ország növeli az egészségügyi kiadások GDP-hez viszonyított arányát a következő években, különös tekintettel az elöregedő népességre és a népességre. az új diagnosztikai és kezelési technológiák elterjedése, valamint az egyre növekvő nyomás a nemzeti kormányokra, hogy reagáljanak a növekvő hosszú távú gondozási igényekre.
Tekintettel az EU-országok e kihívások kezelésére irányuló erőfeszítéseire, tovább kell javítani a szolgáltatások tervezését és szervezését az egészségügyi rendszerek rugalmasságának javítása érdekében, amelyeknek a lehető leghatékonyabban kell reagálniuk az új igényekre. Ezenkívül elengedhetetlen, hogy az egészségügyi rendszerek pénzügyi szempontból fenntarthatóak maradjanak. A növekvő igények kielégítése érdekében a korlátozott források ellenére döntő fontosságú lesz a kórházi kiadások, a gyógyszerköltségek, az igazgatási és egyéb egészségügyi kiadások további ésszerűsítése. Az egészségügyi rendszerek szükséges fejlesztéseinek sokasága legalább némi kezdeti beruházást igényel. Az országoknak meg kell vizsgálniuk, hogyan lehet a legjobban elosztani a további egészségügyi kiadásokat. Ezenkívül fontos lesz biztosítani a megfelelő egyensúlyt a közegészségügy és a megelőzés javítását célzó politikákba történő befektetés és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, valamint az egészségügyi ellátás minőségét és hatékonyságát javító politikákba történő befektetés között.
Az egészség figyelemmel kísérése és javítása az EU-ban
Az egészség rövid áttekintése: Az Európa 2016 bemutatja az egészségügyi és az egészségügyi rendszerek legújabb trendjeit az EU 28 tagállamában, 5 tagjelölt országban és 3 Európai Szabadkereskedelmi Társulás országában. Ez az OECD és az Európai Bizottság közötti fokozott együttműködés eredménye, amelynek célja az egészségügyi kérdésekkel kapcsolatos ismeretek bővítése az egyes országokban és az egész EU-ban a Bizottság új egészségügyi kezdeményezésének részeként az EU-ban (lásd: http: // ec. europa.eu/health/ state).
Ezt a fordítást az Európai Bizottság vállalta.
A többnyelvű összefoglalók az OECD eredetileg angolul és franciául kiadott kiadványainak lefordított kivonatai.
Ingyenesen elérhetők az OECD Online Bookshop webhelyén www.oecd.org/bookshop
További információért forduljon az OECD Jogi és Fordítási egységéhez,
Közügyi és Kommunikációs Igazgatóság: [e-mail védett] vagy faxon: +33 (0) 1 45 24 99 30.
OECD Jogi és Fordítási Egység (PAC)
2 rue André-Pascal, 75116
Párizs, Franciaország
A teljes angol verziót az OECD iLibrary online könyvtárában olvashatja el!
Az OECD iLibrary a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) online könyvtára, amely könyveit, tanulmányait és statisztikáit tartalmazza, és amely az OECD elemzésének és adatainak tudásbázisa.