Egy hét az európai gazdaságban: Németország éghajlati tervei különösen óvatosak

A szerző az euractiv.sk portál kiadója

  • A német kormány bemutatta a zöld átalakulás tervét. A kritikusok hibáztatják, hogy jobban szemlélteti a gazdaságot, mint a környezetet.
  • Problémák várnak a Mercosurral kötött kereskedelmi megállapodásra, az osztrák parlament azzal fenyegetőzött, hogy blokkolja.
  • A bonni tárgyalás Európa egyik legnagyobb gazdasági botrányának meghallgatásával kezdődik.

1. Németország: a zöld forradalom nem zajlik

Pénteken a német kormány nemzeti klímatervet mutatott be. Ha valaki zöld forradalomra számított, csalódott volt. A koalíciós konzervatívok és a szociáldemokraták olyan stratégiával álltak elő, amelyben a "lehetséges korlátokat" meghatározza a fiskális többlet fenntartásának, a gazdasági növekedésnek és az éghajlatváltozás társadalmi hatásainak minimalizálásának követelménye.

A legtöbb vitatott rész a kibocsátási tanúsítvány, amelynek különösen az építőipart és a közlekedési ágazatot kell érintenie. 2021-től a CO2-kibocsátás tonnánkénti ára 10 euró lesz, és fokozatosan 60 euróra emelkedik. Ez azonban még mindig lényegesen kevesebb, mint pl. Svájcban (90 EUR/tonna).

Az intézkedés valószínűleg megnöveli az üzemanyagárakat, de nem csökkentheti a forgalmat. Ugyanakkor a kormány adó-kompenzációt javasol a céges autók és az ingázók számára. A Frankfurter Allgemeine Zeitung rámutatott a javasolt kompenzáció paradox jellegére - amelynek nagy részét nagy távolságú terepjárókkal rendelkező távolsági emberek fogják megszerezni.

A kormány konkrét intézkedéssé alakított tervét a német parlamentnek kell elfogadnia. A zöldek blokkolással fenyegetnek, ha nem szigorítják az intézkedéseket - például a kompenzáció megszüntetésével vagy a kibocsátási bizonyítványok árának emelésével.

Németország éghajlati terveinek végleges formája más európai országokat is érint, különösen azokat, amelyek hasonló gazdasági és ipari szerkezettel rendelkeznek.

2. A tét a Mercosurral kötött kereskedelmi megállapodás

Az Európai Bizottság nagy sikernek tartja a Latin-Amerikai Országok Szövetségével (Mercosur) folytatott kereskedelmi megállapodás aláírását. Abban az időben, amikor a nemzetközi kereskedelmet az egyre növekvő akadályok fenyegetik, a két nagy gazdasági blokk közötti kereskedelem liberalizációjának célja a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés és az EU globális gazdaságban betöltött pozíciójának fellendítése.

Megerõsítése azonban nehéz lehet. A múlt héten az osztrák parlament kereskedelmi bizottsága felszólította a kormányt, hogy vétózza meg a ratifikációt az EU Tanácsában. Ennek oka az az aggodalom, hogy egyes latin-amerikai kormányok nem fogják teljesíteni kötelezettségvállalásaikat. A bizottság szavazata kötelező.

A bizottság újra szavazhat az ügyről, és meggondolhatja magát. Néhány nap múlva parlamenti választások lesznek Ausztriában, és a megállapodás ratifikálása legkorábban 2020 második felében várható.

A kritikus hangok azonban nem korlátozódnak Ausztriára. A Mercosurral kötött kereskedelmi megállapodást bírálta az ír kormány is, amely attól tart, hogy a mezőgazdasági áruk olcsó behozatala veszélyezteti saját gazdáit.

Egy másik ok a környezet. Augusztusban Franciaország azzal fenyegetett, hogy megvétózza Brazíliát, ha nem tartja be a Párizsi Megállapodás szerinti környezetvédelmi kötelezettségeit, például az erdők védelmét.

A Bizottság leendő vezetője, von der Leyen támogatja a megállapodást, de hangsúlyozta, hogy ha a Mercosur-országok nem tesznek eleget környezetvédelmi kötelezettségeiknek, akkor készek visszalépni.

3. A század legnagyobb rablása

Bonnban két bankár vádat emelt a bíróságon a Le Monde által "az évszázad rablásának" nevezett ügyben. 2006 és 2011 között a londoni City Financial Center befektetési bankárokból és adójogászokból álló csoportja több európai kormány kasszáját emelte összesen 60 milliárd euróval. Németországot érintette a leginkább.

A rendszer lényege az úgynevezett cum-ex műveletek voltak. Résztvevőik kölcsönvették egymástól a nagyvállalatok részvényeit oly módon, hogy meggyőzték az adóhatóságot arról, hogy egy részvényes helyett több.

A bank a részvények átutalására "megerősítést" adott ki az osztalékadó befizetéséről a befektetőnek, bár egyet sem fizettek ki. A befektető adókedvezményt követelhetett, ezzel megfosztva az államkasszát.

A mechanizmus az 1990-es évek óta ismert, de az adótörvények továbbra is lehetővé tették. Átfogó csalási sémára derült fény 2017-ben a nyomozó média együttműködésével.

A folyamatban lévő bonni tárgyalás két okból is fontos. A csalások közzétett részletei és különösen annak mértéke megerősítik a pénzügyi szektor szigorúbb szabályozására, különösen az úgynevezett nagyfrekvenciás ügyletekre vonatkozó felhívásokat.

Másodszor, mivel a rendszer központja London Cityben volt, az eset befolyásolhatja a Brexit utáni tárgyalásokat az Egyesült Királyság és az EU kapcsolatairól. Lőszert ad azoknak, akik korlátozni akarják London hozzáférését az európai pénzügyi piacokhoz.

További hírek

  • Kristalina Georgieva bolgár közgazdászt ma megerősítik a Nemzetközi Valutaalap ügyvezető igazgatójaként. Ő váltja Christine Lagarde-t, aki az Európai Központi Bank elnöke lesz.
  • Herbert Diess, a Volkswagen vezetőjét és két másik cégtisztviselőt azzal vádolták, hogy a Dieselgate-botránnyal összefüggésben manipulálták a piacokat.
  • Míg számos európai országnak már sikerült az 5G-hálózatok kiépítéséhez a frekvenciák nagy részét újra elosztani, Szlovákia csak aukciót készít az üzemeltetők számára. Az árverésre az év végéig kell sor kerülni, a hálózatoknak legkésőbb 2025-ig működőképesnek kell lenniük.
  • A Google fontos vitát nyert a francia adatvédelmi hatósággal. Az EU Bírósága úgy döntött, hogy a GDPR-jogszabályok szerinti "elfelejtés jogát" nem kell a Google-nak globálisan gyakorolnia. Elég, ha blokkoljuk a felhasználók hozzáférését az EU-ban.
  • Adóvitákban az Európai Bizottság vs. globális vállalatok továbbra is 1: 1. Az uniós bíróság Brüsszel mellett döntött a Fiattal és Luxemburggal folytatott vitában (az adókedvezmény jogellenes állami támogatás volt), de a Starbuckssal és Hollandiával folytatott vitában veszített. A második esetben a bíróság megállapította, hogy a Bizottság nem bizonyította, hogy a 2008. évi holland adóhatározat gazdasági előnyt biztosított a társaság számára.
  • Oroszország hivatalosan csatlakozott a párizsi klímaegyezményhez.
  • Az európai autógyártók a kemény Brexit katasztrofális következményeire figyelmeztetnek, 23 autószövetség szerint ez milliárd euróba kerülhet. Az európai autógyártók évente több mint 19 millió autót gyártanak, és 13,8 millió embert foglalkoztatnak az Unióban, ami a munkaerő 6,1 százaléka.
  • Oroszország és Ukrajna harmadszor sem állapodott meg az orosz gáz Európába szállításának feltételeiről. A jelenlegi megállapodás december 31-én jár le. Az EU-nak állítólag nem kell aggódnia a téli gázszünet miatt - saját és ukrán tárolótartályaiból biztosíthatja az ellátást.
  • Az Európai Bizottság jóváhagyta Szlovákia terveit a magas villamosenergia-fogyasztású vállalatok megsegítésére. 120 millió eurót különítenek el a 2019 - 2021 évekre, amelyből a vállalatok a megújuló energiák támogatásához nyújtott hozzájárulásuk 85% -áig kompenzációt kaphatnak.

Statisztika

Az európai kibocsátáskereskedelmi rendszernek (ETS) hamarosan problémája lehet a kibocsátási egységek árának jelentős csökkenésével - figyelmeztet a Carbon Market Watch. Ennek oka a széntüzelésű erőművek tervezett leállítása.

Az alacsonyabb szénégetés 2022-ig 2,22 milliárd felesleges kibocsátási egységet hoz a piacra. Az ETS-ben egy tonna CO2 már régóta stagnál, 10 euró. A tavaly elfogadott reformok után tonnánként 26-27 euróra nőtt. A túlzott juttatások azonban ismét csökkenteni fogják.

Ennek két súlyos következménye lehet. A kibocsátáskereskedelmi rendszer az európai dekarbonizációs törekvések egyik kulcseleme. A tiszta technológiákba történő beruházások átirányítása azonban csak akkor sikeres, ha tonnánkénti ára meghaladja a 30 eurót.

Ezen túlmenően a kibocsátási egységek aukciói fontos forrást jelentenek az európai kormányok - köztük Szlovákia - éghajlati terveinek finanszírozásában. Az alacsony árak kevés pénzt jelentenek a zöld átmenethez.

klímatervek
Forrás - Carbonmarketwatch.org