erek (artériák, vénák, kapillárisok) rendszeréből áll.
Funkció - a vér (tápanyagok) eloszlása a szövetek összes sejtjére.
Felépítése: az artériák felszínén található egy szalag, amely kollagén rostokat tartalmaz - védő funkció.
A nagy edények falait egy másik, nagy számot tartalmazó réteg jellemzi
rugalmas szálak a simaizommal együtt. A kis artériák falai túlnyomórészt kialakulnak
Sima izom és csak kis mennyiségű rugalmas rost, mert a vér itt már lassabban áramlik, és nincs szükség az artériák nagy rugalmasságára. Idős korban a kalciumionok az artériákban tárolódnak, és iszkémiás betegség alakul ki. A véráteresztést az erek lumenén keresztül határozzák meg. Aorta átmérője 3 cm, sebessége 30 cm/s.
a) Artériák - artériák
(Leginkább oxigéntartalmú) vért visznek a szívből. Rugalmas, szilárd faluk van, nagy a nyomás bennük, és a vér nagy sebességgel áramlik.
b) Kapilláris kapillárisok
Az artériák és a vénák közé vannak behelyezve, kis erek, körülbelül 0,5 mm hosszúak és vannak
átmérője 5-20 um. Összekapcsolják az artériákat és a vénákat, és így létrehozzák a teljes rendszert - a véráramot.
A vérnyomás itt alacsony, és a sebesség csak 0,5 mm/s 22) az általuk megengedett alacsony sebességnek köszönhetően
tápanyagok és oxigén átadása a vérből a test sejtjeibe. Szövetfolyadék képződik bennük. A maradék
a szöveti folyadék egy részét a nyirokkapillárisokba engedik.
Építés - a kapillárisok falát csak egy réteg sík bélés alkotja
sejtek, ún endothelium - az összes erek legbelső rétege.
c) Vénák - vénák
Vizet eresztenek (többnyire oxigénmentesítve) a kapillárisokból a szívbe. nem rugalmasak, hanem
vékony falú.
Felépítés: a vénák falának izomzata gyenge. Az alsó végtagokban zsebszerűek
szelepek, amelyek megakadályozzák a vér visszaáramlását. Vérnyomás és sebesség van a nagy vénákban
alacsony. Visszér (varikózis) - véralvadás, vérrögképződés (= trombák) - a vénák gyulladása.
VÉRKERINGÉS
Biztosítja a vér keringését az érrendszerben és az összes szövet oxigénellátását.
1. Nagy testkeringés:
A bal kamrából egy aorta lép elő, amelyen keresztül oxigénnel teli vér (élénkpiros) vezet
minden szövet. Az aorta kisebb artériákra ágazik. Az oxigéntelen vért vénák gyűjtik össze
sötétvörös vér) és az alsó és a felső vena cava-on keresztül visszatér a jobb pitvarba. Elágazó
aorta - a bal kamrából jön:
a) emelkedő aorta - koszorúerek keletkeznek belőle (ellátják a szívet)
b) az aorta íve - kinyúlik belőle a ciliáris törzs, a jobb carotis artéria és a bal subclavia artéria is elágazik tőle. A közös nyaki artéria az aorta boltívéből is előkerül (gyakori mind a bal nyaki artéria, mind a bal subclavia artéria esetében. A carotis artériák által szállított vér táplálja a fejet és az agyat.
A subclavia artériák táplálják a felső végtagokat.
c) A leszálló aorta - áthalad - a mellkasi részen - itt az interkostális artériákba ágazik, amelyek a teljes mellkasi területet táplálják. A hasi részben az artériák elválnak az aortától, akár párosítva - párosított szerveket (vese, mellékvesék), vagy párosítatlan artériákat látnak el (a máj, a gyomor, a lép, a belek párosítatlan szerveit látják el). A hasi részben az aorta elágazik a közös iliac artéria felé, amely tovább ágazik a jobb és a bal artériákra - táplálja az alsó végtagokat, majd átjut a comb artériájába. A belső csípőartériából kifut egy pár belső ág is, amely ellátja a nemi szerveket és a húgyutakat.
Átjáró keringés - a nagy testkeringéshez tartozik. A fő véna a portális véna.
Ez a hasüregben lévő szervek közötti érkeringés.
2. Kis pulmonalis keringés
Az oxigéntelen vér a jobb kamrába kerül, ahonnan a tüdőbe = tüdőartériába vezet
szőrtüszők. Onnan a már oxigénnel teli vért 4 tüdővénával eresztik a bal kamrába. Ezért ez egy vérkeringés a szív és a tüdő között, azaz. Vér oxigénellátása.
VÉRKÉSZLETEK
Máj - legfeljebb 3/4 1 vért tart vissza
Vaszkuláris plexus - a vér 1/2-ét (kapillárisokat) tartja vissza
Lép - 1/2 1 vér
- A hasüreg bal oldalán található a gyomor felett
- bab alakú, hossza 13 cm, szélessége 8 cm
- felépítés: védőszalag tok a felszínen, alatta piros
lépvelő, amely a lép sinusait (partíciókat) alkotja. A vörösvelőben
(pépek) vörösvérsejtek a sejtek közötti terekben. A fehér pép az
túlnyomórészt limfocitákból álló szövetcsomók alkotják. Ők is itt vannak
monociták, amelyek makrofágokká alakulnak át. Makrofágok a lépben
lebontják a legtöbb kihalt vörösvértestet.
A keringési rendszer betegségei:
Angina pectoris - a szegycsont mögötti fájdalommal nyilvánul meg, a fájdalom belehajt
a váll és a kar ischaemiás betegség eredménye. Trombózis - az erek eltömődése
vérrög - trombus, az oxigénmentes szövet halála.
Miokardiális infarktus - a szívszövet meghal. A szív képes a vérre
még mindig pumpál.
Suhogás - a szárnyak nem rugalmasak, nem érnek hozzá. A mormogások nagynak tűnnek
testmozgás vagy betegség után.
Arteriosclerosis = ateroszklerózis - az érfal megvastagodása, mivel zsíros és szervetlen anyagok tárolódnak benne. Ennek következtében az erek elveszítik rugalmasságukat és eltömődnek. Vénás városok - varicusok - az alsó végtagok felületes vénáinak tasakszerű kiterjesztése. (Örökletes hajlam, ülő munkák.)
HELYI RENDSZER
Nem része a keringési rendszernek. Egyirányú utat képez a sejtek közötti terektől a vérig.
Sap = nyirok, összetételében hasonló a vérplazmához, kevesebb fehérjét tartalmaz, tartalmaz
limfociták.
A nyirokkeringés elvezeti a szövetfolyadék szöveti részét és a nagy molekulákat, amelyek
nem tudnak áthaladni a kapillárisok falán. A nyirokkapillárisok a nyirokerekben - a nyirokrendszerben, ezek a nyiroktörzsekben - a mellkasi csatornában kapcsolódnak össze. A nyirokerek - nyirokcsomók - során a mikroorganizmusokat befogó szűrők. Néhány fehérvérsejt-típus a nyirokcsomókban is kialakul.