Az érelmeszesedés kockázati tényezői

MUDr. Helena Rusnáková - Angiologická ambulancia, Poliklinika ProCare Kassa

beteginformációs

Ateroszklerózis (AS) egy hosszú távú szisztémás betegség, amely az artériás rendszert érinti és a modern emberre jellemző. A természetes környezetben élő más állatoknál és embereknél nem fordul elő. Amint lassan és feltűnés nélkül fejlődök. Ez egy olyan folyamat, amelyben az érfal megszilárdul, és a lumen szűkül. Ugyanakkor az ún érelmeszesedéses plakkok (atheré = hígtrágya), amelyek hasonlítanak egy szennyeződésre egy régi vízcsőben (1. és 2. ábra). Ennek a szűkülésnek a következménye az elégtelen véráramlás az ér ellátta szervekben. Az artéria teljes eltömődését a vérrög képződése okozza a lerakódásokon, ami szöveti halált okozhat (3. ábra).

Hogyan az AS kockázati tényezői (RF) olyan "szokások, feltételezések", amelyek az érelmeszesedés iránti fokozott érzékenységgel társulnak. Jelenleg körülbelül 300 kockázati tényező ismert. Feloszthatjuk őket ellenőrizhetetlenekre és kezelhetőekre.

Között ellenőrizhetetlen kockázati tényezők életkor, nem és örökletes hatások. Nem változtathatunk rajtuk, de fontos információkat nyújtanak mindenki kockázatáról.
Kor: kockázatosnak tartják a 45 éves és idősebb férfiak, az 55 éves és annál idősebb nők esetében.
Nem: A férfiakat 3-4 alkalommal többször érinti az érelmeszesedés veszélye, mint az átmenetkorban lévő nőknél. Ennek oka az ösztrogén hormon védő hatása a nőknél, amely hatással van a kedvező, LDL-koleszterin magasabb értékére. Az átmenet után az AS kockázata nő a nőknél is.
Öröklés: Az infarktus vagy a hirtelen halál előfordulása 55 év alatti apa és 65 év alatti anya esetében a korai AS pozitív családi előfordulása. Ismeretes, hogy az AS gyakrabban érinti egyes családok tagjait.

Befolyásolható kockázati tényezők lényegesen több. Megfelelő kezelési eljárásokkal és életmódbeli módosításokkal teljesen kiküszöbölhetjük vagy legalábbis elnyomhatjuk őket. A legfontosabb RF-k közé tartoznak a zsíranyagcsere, a dohányzás, a magas vérnyomás és a cukorbetegség rendellenességei, amelyek a halálozások 75-92% -áért felelősek. Ezek olyan állapotok, amelyek nem okozhatnak problémát (a magas koleszterinszint nem "árt"), ezért sokan alábecsülik őket.

Magas vérnyomás
Világszerte körülbelül egymilliárd embert érint és évente 6,5 millió halált okoz. A magas vérnyomásban szenvedőket jelentősen veszélyezteti az érelmeszesedés, ötször magasabb a halálozásuk (halálozás). A magas vérnyomás a legerősebb a stroke kockázati tényezője. Férfiaknál gyakoribb, és a betegek nagy része nem is tud a magas vérnyomásáról. A betegek csak felét kezelik, és a modern és rendelkezésre álló kezelés ellenére a kezeltek csak 42% -a éri el a kívánt nyomásértékeket. A jelenlegi ajánlások szerint a kezelés célja 140/90 Hgmm alatti vérnyomásértékek elérése. Közvetlen kapcsolatot találtak a megnövekedett nyomás és az étkezési só bevitele között. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a sóbevitel legfeljebb napi 5 g lehet. Szoros összefüggés van a vérnyomás és a súly, a túlzott alkoholfogyasztás, a megnövekedett stressz és a családi megerősített hajlam között. A magas vérnyomás kezelés hatása csökkenti az alkoholfogyasztást. A magas vérnyomás és a cukorbetegség kombinációja szintén kockázatos.

Cukorbetegség - Diabetes mellitus
Az érelmeszesedés idő előtti megnyilvánulásával jár, főleg, ha emelkedett koleszterinszinttel, elhízással vagy emelkedett vérnyomással kombinálódik, ami gyakoribb az ún. 2-es típusú diabétesz. A cukorbetegek ugyanolyan veszélyben vannak, mint az iszkémiás szívbetegségben szenvedők.
A kezeletlen cukorbetegség korai diabéteszes szövődmények kialakulásához vezet, amelyeket leginkább az érelmeszesedés okoz az érelmeszesedés következtében. Ezekben az emberekben az alsó végtagok artériás károsodása is nagyon gyakran előfordul, ami amputációt eredményezhet.

Elhízottság
Jelenleg ez a legelterjedtebb és az egyik legsúlyosabb kockázati tényező. Az elhízást a túlzott zsírraktározás jellemzi a szervezetben. Meghatározása mért mutatók segítségével történik, amelyek a következőket tartalmazzák:

1. BMI (testtömegindex = súly kg/magasság m2-ben).

Normál súly ………… BMI 18,5–24,9
Túlsúly ………………… BMI 25–29,9
Elhízás B .BMI 30 felett

2. Derékbőség.
A 94 cm feletti férfiaknál és a 80 cm feletti nőknél az érték az elhízás központi típusát jelzi. Ez egy egyszerű mért mennyiség, amely otthon is könnyen ellenőrizhető.
Bár a túlsúly és az elhízás módosítható kockázati tényező, a világon sehol sem csökken az elhízottak száma. Az elhízás globális járvány. A fogyatékossággal élő emberek többségének nagyon nehéz megváltoztatni étkezési szokásait, ezt az életmódot gyakran a munka szabja meg. Az elhízott betegeknél nagyobb a komplikációk kockázata a műtét során, gyengébb a sebgyógyulás, csökkent a mozgékonyság és ezáltal nagyobb a véralvadás és a trombózis kockázata. A prognózis jobb a túlsúlyos emberek számára, akik betartják az egészséges életmód elveit. Az elhízás legsúlyosabb formái esetén minden kezelési lehetőséget alkalmazni kell. Az elhízás szorosan összefügg az ún metabolikus szindróma, ahol magas vérnyomás, megnövekedett vércukorszint, károsodott zsíranyagcsere és megnövekedett derékkörfogat.

Életmód
A fizikai aktivitás hiánya és a mozgásszegény életmód erős kockázati tényező a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában. Az egészségtelen életmód, a túlzott kalóriabevitel és az elégtelen fizikai aktivitás vezet az ún metabolikus szindróma. A világ népességének legfeljebb 60% -a nem hajtja végre az ajánlott minimális napi tevékenységet, azaz. 30-45 perc fizikailag és szellemileg kielégítő tevékenység. A legnagyobb kockázatcsökkenést akkor érik el, ha az ülő életmódot mérsékelt aktivitás váltja fel. Alkalmas olyan járásra, futásra vagy úszásra, amelyben az összes izomcsoport részt vesz a testmozgásban. A testmozgásnak rendszeresnek kell lennie. A munka utáni szabad időt sétákkal, kerti munkákkal vagy sportokkal kell kitölteni. Ez javítja az életminőséget, növeli a stresszel szembeni ellenállást és súlycsökkenéshez is vezet. Ez egy költséghatékony eszköz az érelmeszesedés és ezáltal a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére.

Egyéb kockázati tényezők
A krónikus gyulladást, a fokozott véralvadásra való hajlamot és a homocisztein aminosavszintek emelkedését szintén felelőssé teszik az érelmeszesedés kialakulásában. A munkahelyi és családi stressz, a súlyos életesemények, az elégtelen elismerés, a szociális támogatás hiánya, az alacsony gazdasági helyzet, a depresszió, a kiégés és a kimerültség szindróma szintén kockázatosnak számít. Az újabb és a nem hagyományos kockázati tényezőket még nem sikerült teljesen azonosítani, és tudományos kutatások tárgyát képezik. Nagy figyelmet fordítanak az alkoholra is. A kis mennyiségű alkoholt fogyasztók esetében kimutatták, hogy alacsonyabb a szív- és érrendszeri betegségek halálozási aránya, mint azoknál, akik sokat isznak vagy egyáltalán nem isznak. Az alkohol legnagyobb védőhatása a férfiaknál 1-2, a nőknél 1 adag. A magasabb dózisok mind az általános, mind a kardiovaszkuláris mortalitás növekedésével járnak.

Következtetés
Az érelmeszesedés fenti kockázati tényezőinek ismerete és a későbbi életmódbeli változások gyógyszerekkel kombinálva megállíthatják az érelmeszesedés folyamatát. Bizonyított, hogy a már kialakult betegségváltozások bizonyos visszavonása elérhető. Ez meghosszabbítja az érintettek életét, és késlelteti a kritikus betegségeket, például a szívinfarktust, agyvérzést vagy a végtag amputációt. A beteg maga is jelentősen hozzájárul ehhez, különösen, ha képzett, aktív és együttműködő.