Oslo, 2018. június 5. (HSP/Sputnik/Fotó: Sputnik-Sergey Stepanov)

Ha Vlagyimir Putyin orosz elnök alárendelni akarja a balti államokat, akkor drágán fizet érte - írja a VG norvég lap. Egy friss jelentés szerint Észtország, Lettország és Litvánia meghódítása legalább három napot vesz igénybe. Hogyan alakulnak az események, ha valóban megkezdődik a háború a NATO és Oroszország között?

amikor
illusztráció fotó

A balti államok kétségtelenül az orosz invázió legvalószínűbb célpontjává válnak, Moszkvának azonban más potenciális célpontjai vannak Nyugaton - derül ki a Svéd Teljes Védelmi Intézet jelentéséből.

Az észak-norvég környéki vizekbe való mély behatolásnak köszönhetően Oroszország megzavarhatja a nyugati országok közötti tengeri kommunikációt, és megerősítheti saját murmanski tengeri bázisainak védelmét.

Jelentésében egy svéd szakértői csoport megpróbálta bemutatni a balti államok orosz inváziójának legrosszabb forgatókönyveit.

Először Oroszország megpróbálja elérni a politikai és katonai összeomlást Lettországban, majd Észtországban és Litvániában. Az oroszok rakétatámadásokat indítanak, és a flottát egyszerre megbénítják mindhárom ország kikötői, repülőterei és infrastruktúrája, majd a szárazföldi csapatok Észtország délkeletére és Lettországtól keletre vonulnak fel - áll a jelentésben.

Két nappal később orosz csapatok veszik körül a lett fővárost, Rigát. Másnap pedig az egész Baltikum orosz ellenőrzés alatt áll.

Hasonló forgatókönyvet modellezett az amerikai RAND agytröszt, ahol ugyanazokra a következtetésekre jutottak. Nyugat szempontjából a finálé szomorú - rövid távon a NATO-országok nem lesznek képesek ellenállni.

A jelentés összehasonlítja, hogy Oroszország és a NATO végül hány katonát küldhet el egy hét alatt. A következtetések azt mutatják, hogy a NATO-országok nem lesznek képesek Oroszország katonai erőinek felét sem elküldeni.

"A nyugati országok nagy túlsúlya nem befolyásolja a csapatok minőségét. Éppen ellenkezőleg, az „elit” egységek szempontjából előny van Oroszország oldalán ”- áll a jelentésben.

A NATO-csapatok fő problémája a villámcsapásokkal szembeni kiszolgáltatottság - hangsúlyozza az újság. Ha a NATO Oroszországhoz hasonló erőket akar mozgósítani, akkor ez nagyon sok időt vesz igénybe. Ezenkívül a NATO-csapatok szétszóródtak Európában, és nem a balti államok keleti határa mentén helyezkednek el.

Előbb vagy utóbb a NATO mozgósítja az összes erőt. Az Egyesült Államok támogatásának köszönhetően a NATO fegyveres erőinek teljes ereje meghaladja Oroszországét.

És akkor a NATO-nak többféle forgatókönyv közül kell választania - mondja Robert Dalsho, a Teljes Védelmi Intézet vezető kutatója és a jelentés egyik szerzője.

Először: a NATO-t belső nézeteltérések bénítják meg.

Másodszor: A NATO rájön, hogy rövid távon nem tehet semmit, szisztematikusan felfegyverzi magát, és a hidegháborúhoz hasonló hosszú távú elrettentő programot indít.

Harmadszor: A NATO elegendő erőt fog összegyűjteni a balti államok felszabadításához és a megfelelő időben néhány sztrájkot ad Oroszországnak. Itt azonban garanciákra van szükség, hogy a NATO képes lesz semlegesíteni az orosz atomfegyverek jelentette veszélyt, ami a szakértő szerint nem valószínű. Oroszországgal ellentétben sem a NATO, sem az Egyesült Államok már régóta nem modernizálta a nukleáris robbanófejeket és azok szállítási módszereit.