fogszuvasodás m.: k. hibás áruk, hibásak

fegyelmi

Kaz achstan, -u ember. r. táj a Szovjetunióban, a Kazah Szovjet Szocialista Köztársaságban;

Kazah, -a, mn. nem. -Egy férfi. r. kazahsztán lakója, a kazah nép állampolgára;

kaz ajka, -y, -jok nők. r. rövid derék kabát: bőr k.;
Rövidnadrágot és kabátot viselt. (Hor.);
állat k. öltöny, amely megakadályozza a kéz mozgását (általában elmebetegek vagy bűnözők);

pren. amely nem engedi meg a szabadságot, megköti: k. tél (Hviezd.);
A világ a fegyelem állatkabátjával találkozik. (Számol);
az ausztrál politika állati esete (Vaj.)

kaz ár 1, -a ember. r. rendfenntartó;
szigorú ember: A munkások tudták, hogy prédikátor áll felettük. (Kuk.) A feleségnek van prédikátora. (Hec.) Szeretne magának prédikátort? (Zab.) Ha Ile nincs, akkor a házban nem lesz anekazár. (Egy csapat.);

  • kaz ár 2, -a, 6. o. -Em ember. r. népi. szigorú rend, fegyelem: szokás. csak kapcsolatokban tartani valakit a k-e-n, hogy rendet, fegyelmet követeljen valakitől;
    vegyen fel valakit k-re. int, integet: jobbat tanított neked, és élesen tartotta az igehirdetőket. (Hor.) Az ember k-a nélkül, mint a ló kanári nélkül. (tartozék)

    1. (kinek, mit, a végtelenségig és feltétel nélkül) megrendelni, megmutatni, megrendelni, valamit kérni valakitől: k. valamit tenni valakivel, tenni;
    Tegye azt, amit az anyasági szolgálat mond. (Tim.) A padláson élt, ahogy a festési hagyomány tanítja. (Gróf) Azt akarta megtenni, ahogy az elme prédikált. (Solt.) A csendben rejlő szerénység prédikált nekem. (Karv.) Akkor lőtt, amikor senki sem mondta neki. (Ondr.) Önkényesen. Csak azt mondta neked, hogy hegeld meg a tüdődet. (Taj.) Sört is prédikált (Tat.) Parancsot hozott, hogy hozzon. Amit a férfi hirdetett, azt meg is tette. (Taj.)

    2. (mit, miről, minek ellen és azonnal) tanítani a híveket az egyházban, fegyelmezni, prédikálni;
    meghívni valakit valamilyen akcióra ünnepi beszéd formájában, prédikálni, hirdetni, hirdetni, ajánlani valamit: A paplakból a paplakba járt és mindenhol prédikált. (Zab.);
    k. evangélium;
    Az ivás ellen prédikál. (Taj.) Az erkölcsről hirdettek. (Jes.);
    nyilvános k.;
    A pap (Tim.) Sem prédikál buzgalommal. A siketek (Farkas) füléig prédikált, senki sem hallgatta tanításait, tanácsait.

    ● Vizet hirdet és bort iszik annak megfelelően, amit másoknak tanácsol;
    telefon hívás. egy vicc. a lelkész kétszer választ hirdet egy figyelmetlen hallgatónak, akinek nem akarjuk megismételni az elmondottakat;

    az ellenkező. prédikálni, -a, -ají;

    doc. 1-re megfertőzni, parancsolni, parancsolni

    kaz ateľ, -a, mn. nem. -li ember. r. aki prédikál, a templomban lengeti prédikációit (rendes pap);

    pren. aki nyilvánosan hirdet igazságot, tant stb.: Ön mindazoknak az elveknek a prédikátorai, amelyeken a férfiak jóléte nyugszik. (Kuk.);

    adventi prédikáció. m.: k-á aktivitás;
    k. hangnem (Al.) tanítás, intés;

    bomló nőstény, -e, -nem semmi és szószék, -nem, -nem nő. r. emelt hely a templomban, ahonnan prédikálják: (lelkész) a szószékről izgatott. (Jil.) (Pap) felemelkedik a szószékre. (Al.);

    1. előforduló, minden nap megjelenő, rendszeres: k. kenyér, k-á munka;
    k. harc az életért;
    k. vendég, k-á szükséglet, tapasztalat;

    mint kiderült, a hír. mindenesetre

    minden év érkezése. m. minden évben előforduló, visszatérő események: k-é ünnepségek;

    évente: k. találkoznak, fák k-e virágoznak

    minden este jöjjön. m. minden este visszatérő: k-á értekezlet

    minden kedves és minden cél. m. kifejez mindenki kivétel nélkül: A ragyogó arcok minden apróságra néztek. (Pláv.) A csúnya meztelen meztelen minden este megtartotta koncertjét. (Zab.)

    1. meghatározása kifejezi az általánosságot a dolgok bizonyos kategóriájában al. egyének, minden, mindenki, minden kivétel nélkül: Minden ember halandó. - Minden jó munka megérdemli a jutalmat. - Minden szakaszon dolgozunk. - Minden róka dicséri a farkát (kiegészítő) p. dícsérni;
    minden korosztály, munkahely, meggyőződésű ember;
    figyel k. mozdulata őt bámulja;
    k. hét, k. hónap rendszeresen;
    k. a második nap (hét, hónap, év) felváltva;
    k. ötödik, tizedik, tizenötödik stb.
    k-om időben mindig;
    ebben az esetben bármi is történik;
    k-ú egy ideig még, nagyon gyakran;
    telefon hívás. jöhet, itt lesz egy pillanatra, egy pillanatra egyelőre;
    akar valami érdemlegeset, bármi költsége is, feltétel nélkül;
    kár, hogy a szó feleslegesen mond valamit;
    a k-lépcsőn mindenhol;
    a k-ej helyről teljesen;
    k. mindig minden alkalommal egyszer;

    spodst. minden ember, minden ember: mindenki képességeinek, munkája szerint. - Mindenkinek joga van dolgozni. - Mindenki a boldogság motorja. (kiegészítők);
    elavult. egyenként, valóban mindegyik (kiemelve);

    2. meghatározatlan bárki, bármi, bárki, bármi, bárki, aki van;
    bármelyik, bármelyik: Mindenkivel jó. - Mindenki más képes lenne jobban elvégezni ezt a munkát bárki másért. - Minden hülyeséget elhisz

    kaz eín, -u ember. r. chem. fehérje típusa;

    kazein adalék m.: k-é ragasztó

    caries ematy, -mate nők. r. pomn. földalatti folyosók az al kastélyaiban. erődök, amelyeket börtönként használnak: Ezek az emátok bomlása, a földalatti lyukak, ahol az embereket bezárták. (Kisteherautók.)

    1. vallási, erkölcsi és tanulságos beszéd szokás. a szószéken az istentiszteletek alatt: vasárnap k., ünnepi k.
    temetés k.;
    (Egy csapat.);
    tüzes k. (Al.);
    legyen k., hallgass k., járj k-e;
    elavult. fegyelem alatt fegyelmezetten;

    2. (többes számú) intés, intés: valakit k. Tartani;
    Apjától fegyelmet kap. (Šolt.) Kíváncsi volt, hogyan menekülhet meg a nő fegyelméből. (Kuk.) Az asszony a prédikációt olvasta fel neki. (Taj.)

    3. helytelenül használják adminisztratív rend, fegyelem helyett;

    1. díszdoboz drágakövek, értéktárgyak, cigaretta, levelek stb. Számára: k. elefántcsontból (ábra);
    kazetta, tele a legfinomabb szivarokkal (Ráz.);

    2. fot. szekrény fotótáblákhoz al. fényálló filmek;

    3. stav. a boltozat keretes és süllyesztett területe al. tetőtér: masszív tölgykazettákkal díszített úszó. (Vaj.);

    kazetta, -y, -tek nők. r. zdrob.

    kaz imír, -a ember. r. kifejez aki mindent elront, nem hagy semmit a békére, a rontásra (általában egy nyugtalan gyerekről): Száz golyó gőzölne be a spoilerbe. (Csillag)

    kaz isvet, -a ember. r. kifejez Aki mindent elront, az semmit sem hagy magára, Kázmér: Ön spoilert nevel. (Vaj.)

    1. (mit) károsítani, lerontani, elpusztítani: egy gyermek elrontja a játékokat;
    k. te gyomor, szem, egészség;
    Csak a tüdeje romlik. (Kuk.);
    k. légszennyeződés;
    k. letilt (Kuk.);

    2. (mit) zavarni, megzavarni, hátrányosan, hátrányosan: k. valakinek az élete;
    k. valaki öröme, ízlése, jó hangulata;
    k. jó név valakinek;
    k. valaki tervei, karrierje;
    Nem akarta elrontani a benyomást. (Jes.);
    k. az emberek ízlése (Vlč.);
    k. valaki illúzió (Stod.);
    Nem veszheted el a munkámat. (Vaj.) Elrontják anyjuk dalait. (Ondr.);
    k. hangulat (Šolt.);
    elrontja a lánya boldogságát (Tomašč.) lehetetlenné tesz egy jó kérdést;

    3. (kit, mit) rontani, elcsábítani a gonoszt: k. ifjúság;
    A rossz társaság elrontja a jó modort. (Jég);
    k. munkamorál (Fr. King);
    k. kényeztesse a gyereket;
    Szavaim tönkreteszik a seregemet. (Stod.) A rossz példa még a jókat is elrontja. (Fecsegés.);

    az ellenkező. elrontani, -a, -ají;

    doc. elrontani, elrontani

    1. gonosszá, haszontalanná válni, pazarolni: gyümölcs, hús gyorsan elpusztul;
    az áruk elrontottak;
    az út romlik (Ráz.) járhatatlanná válik;

    2. veszekedés, zavar: tönkremennek a tervek, tönkremennek a szórakozás;

    3. erkölcsileg rosszabbá, gonoszabbá válni: a jó modor sérül;
    a fiatalok elrontanak;
    Rontok tőled. (Jégé) A fiad elkényeztet téged. (A király.);

    az ellenkező. zsákmány;

    doc. elrontani, elrontani

    kaz iteľ, -a, mn. nem. -li ember. r. hígított. aki elront, elront, elpusztít valamit;

    kaz ivec, -vca hím. r. min. kristály típusa, fluorit;

    fluoreszkáló adalék m.: k. por

    hanyatló m. hígított. pusztítást, kárt okoz, romboló

    kaz uár, -a, mn. nem. -Em ember. r. strucchoz hasonló nagy röpképtelen madár