Keresés
Fő ajánlat
Főmenü: Főoldal
- Fotógaléria 2020
- Fotógaléria 2019
- Fotógaléria 2018
- Fotógaléria 2017
- Fotógaléria 2016
- Fotógaléria 2015
- Fotógaléria 2014
- Fotógaléria 2013
- Fotógaléria 2012
- Fotógaléria 2011
- Fotógaléria 2010
- Fotógaléria 2009
- Fotógaléria 2008
- Fotógaléria 2006
Fegyvermúzeum - Michalská-torony
A múzeum a város erődítményeinek történetét szenteli, hidegfegyverek, katonai és versenyfelszerelések vannak kiállítva. A legfelső emeletről a torony galéria bejárata nyílik, ahonnan kilátás nyílik Pozsony történelmi részére és környékére.
Michalská 22, tel.:+421 254 433 044
Linkek
Fegyvermúzeum - Michalská-torony
Kedd - Péntek 10: 00-17: 00
Szombat - vasárnap 11: 00-18: 00
- teljes belépődíj: 5.00 €
- kedvezményes belépődíj (6 és 14 év közötti gyermekek, diákok, nyugdíjasok): 3,00 €
- családi belépődíj (2 felnőtt és 14 éven aluli gyermek): 10 €
- iskolai csoportok (legalább 10 fő egy csoportban): 1,50 € fejenként
- Pozsony városkártyája 20%
- Pozsonyi kártya 100%
A jegy a Gyógyszerészeti Múzeumra - U červeného raka gyógyszertárra is érvényes
Nem fizető:
Pedagógiai felügyelet (egy pedagógiai felügyelet 10 fő részére ingyenes)
Idegenvezető
Fegyvermúzeum - Michalská-torony
A város erődítményeinek története: A városfalak építését a 13. században kezdték meg, a 14. század végén a városnak már volt egy erõsítése három kapuval: Michalská, Laurinská és Vydrická. A 15. században megnyitották a Halászkaput. A városfalak előtt fokozatosan előbukkantak a külvárosok, amelyeket a 15. század első felében Zsigmond császár elrendelt, hogy a huszita veszély miatt magas töltések és sáncok rendszerével erősítsenek. A városi erődítmények külső vonalát a Kecske kapuja, a Suchý Mýto kapuja, a Schöndorfská, Špitálská és a Dunajská kapu szakította meg.
A 16. század közepén a török veszély miatt megkezdődött az erődítmények javítása, amelyen az olasz erődítményépítők is együttműködtek. A falak módosítására 1660 után is készültek projektek. J. Priami császári mérnök fejlesztette ki őket csillagvédelmi rendszer formájában, de a törökök leverése és a városiak tiltakozása után azok végrehajtása ellen részben csak a kastélynál történt. Az utolsó módosításokat 1670-ben hajtották végre.
F. A. Hillebrandt projektje szerint az 1775 - 1778 években a városi erődítményeket helyreállították - a belső falakat lebontották, az árkokat kitöltötték, a belvárost pedig a külvárosokkal egyesítették. A 19. század elején a külső erődítményeket is lebontották, a falak helyén fokozatosan bérházakat építettek.
A teljes erődítményrendszerből csak a falak és a bástyák egy része a kupola Szent. Martin a Židovská utca teljes hosszában és a Michalská kapu körüli szakaszon a Por Bástyáig. A Židovská utcai volt zsidó gettó rehabilitációja után az erődítmény falait, az árkot és a bástyák maradványait leplezték le, a falakon háromszög alakú lőterek és az eredeti ütközetek láthatók. Két másik bástya részben megmaradt - a Prašnát lakóházzá építették át (Zámočnícka ul. 11), a Cipészbástya maradványait beépítették a Hviezdoslav téri házba. 11.
A legjobban fennmaradt a Michalská kapu környéke, a középkori erődítmények legfontosabb emlékműve - a Michalská torony. Nevét egy olyan templomról kapta, amely a külvárosban állt a kapu közelében. Az eredetileg egy 14. századi prizmatikus tornyot az 1511–1517-es években egy nyolcszögletű felépítmény emelte.
Az 1758-as barokk felújítás során a torony a jelenlegi formáját kapta, csúcsára pedig P. Eller sárkányos Mihály arkangyal réz szobrát helyezték. A gótikus lánchíd helyén barokk stílusú templomot építettek, szent szobrokkal, és a Zámočnícká utca háztömbjeibe beépítettek egy védőfalat kerítéssel Michalská bránától a Por Bástyáig.