A foglalkozás során IV. A katari Dohában, 2001 novemberében a WTO miniszteri konferenciája elfogadta a zárónyilatkozatot, amely a WTO további kereskedelmi liberalizációjáról szóló többoldalú kereskedelmi tárgyalások új fordulójának megindítását jelentette „Dohai Fejlesztési Menetrend” (DDA) címmel. Az elfogadott miniszteri nyilatkozat meghatározta a kereskedelmi tárgyalások új fordulójának területeit és időkereteit, amelyeknek még nem tettek eleget.

menetrendje

A DDA-tárgyalások célja a kereskedelem liberalizálása a különféle tárgyalási területeken, legnagyobb hangsúlyt fektetve a mezőgazdaságra, az ipari piacra jutásra, a szolgáltatások kereskedelmére, valamint a kereskedelemre és a fejlesztésre. A következő alapfeltevéseken alapulnak:

  • a tárgyalásoknak kiegyensúlyozott kötelezettségvállalásokhoz kell vezetniük a területeken, valamint az átfogó csomagot;
  • a tárgyalások eredményeként hozzájárulni kell minden ország gazdasági növekedéséhez, különös tekintettel a fejlődő és a legkevésbé fejlett országok igényeire;
  • az új forduló eredményeit a WTO valamennyi tagjának el kell fogadnia (konszenzus elve).

Mezőgazdaság

A tárgyalások célja a piacra jutás jelentős növelése, csökkentések voltak a teljes megszüntetés, az exporttámogatások minden formájának, valamint a kereskedelemre negatív hatással bíró hazai támogatás jelentős csökkentése érdekében.

Ez magában foglalja az agrár-élelmiszeripari globális kereskedelem három elkötelezettségének - a piacra jutás, az exporttámogatások és a hazai támogatás - liberalizációját. A cél a piacra jutási feltételek jelentős javítása (a tarifák csökkentése és a vámkontingensek emelése) és az exporttámogatások, valamint a kereskedelmet torzító hazai támogatások jelentős csökkentése, figyelembe véve a fejlődő és a legkevésbé fejlett országok rugalmasságát (hosszabb átmeneti időszak a kötelezettségvállalások végrehajtására, - bizonyos kötelezettségvállalások alóli mentességek), figyelembe véve más fontos fejlesztési szempontokat, mint pl technikai segítségnyújtás.

A 10. WTO-miniszteri konferencián (Nairobi, Kenya) megállapodás született az exportversenyről. Meg kell szüntetnie az exporttámogatásokat, és ki kell igazítania azokat az intézkedéseket, amelyek ugyanolyan torzító hatással vannak a kereskedelemre (exporthitelek és garanciák, állami tulajdonú vállalkozások és élelmiszer-segélyek). Ez a WTO megalakulása óta a legfontosabb multilaterális megállapodás a mezőgazdaság területén, amely nemcsak a fejlődő és a legkevésbé fejlett országok, hanem az EU javát is szolgálja, amely 2013 óta nem részesült ezekben az intézkedésekben (javulni fognak a világpiaci viszonyok) ezeknek az áruknak az európai gyártói számára).

Hozzáférés a nem mezőgazdasági piacokhoz

A tárgyalások célja a tarifák csökkentése vagy megszüntetése, ideértve a tarifacsúcsok (15% feletti vámok) csökkentését vagy megszüntetését, a magas tarifákat és a vámok eszkalációját, valamint a nem vámjellegű akadályokat, különös tekintettel a fejlődő országok számára exportot jelentő termékekre országok.

Az ezen a területen folytatott tárgyalások sikere érdekében elengedhetetlen, hogy a WTO tagjai megállapodjanak a következő három legfontosabb szempontban:

  • tarifacsökkentési képlet (a WTO-tagok túlnyomó többségére a vámcsökkentéseket kell alkalmazni);
  • a vámcsökkentési képlettel kapcsolatos rugalmasság (átmeneti időszakok, alacsonyabb csökkentési arány a fejlődő országokban);
  • a nem kötött tarifák felszámolásának módja (a tarifák kötelezővé tétele és e tarifák későbbi csökkentése).

Szolgáltatások kereskedelme

A tárgyalások célja a szolgáltatások kereskedelmének akadályainak további megszüntetése, azaz j. a külföldi szolgáltatók belépésének és működésének liberalizálása. A hangsúly a liberalizáció jelenlegi állapotának elkötelezettségén és egy új piaci szemlélet kialakításán van. Tárgyalások zajlanak multilaterális (a Szolgáltatások Kereskedelmével foglalkozó Tanács rendkívüli ülésein), két- és többoldalú (ágazati kezdeményezések a szolgáltatási szektor akadályainak elhárítására) szinten. A tárgyalások különböző szinteken (magas rangú állami tisztviselők, nagykövetek, szakértők) zajlanak, különböző földrajzi helyzetekben, a meglévő véleménykülönbségek leküzdése érdekében.

A tagállamok külön liberalizációs követelményeket terjesztettek egymás elé (kétoldalúan és többoldalúan), amelyek több liberalizációs ajánlatot eredményeztek. A benyújtott ajánlatok különböznek az ágazati lefedettségtől és a liberalizmus mértékétől. A fejlett országok ajánlatai az összes alszektor mintegy 70% -át fedik le, míg a fejlődő országok ágazati lefedettsége 30%. A fejlődő országok által alkalmazott leggyakoribb korlátozás a maximális külföldi tulajdon korlátozása, a letelepedett vállalat vezetőitől az állampolgárság követelménye, a piaci szükséglet teszt alkalmazása vagy a piac teljes kizárása a külföldi verseny miatt.

Ezzel párhuzamosan kidolgozásra kerülnek a modalitások annak érdekében, hogy a fejlett és a fejlődő országok kedvezményes hozzáférést biztosítsanak a legkevésbé fejlett országok számára a szolgáltatási szektorban. Ez hasonló lenne az általános preferenciarendszerhez.

Kereskedelem megkönnyítése

A kereskedelemkönnyítési tárgyalások célja a nemzetközi kereskedelem végrehajtásának egyszerűsítése és ésszerűsítése volt. A WTO-tárgyalások középpontjában a GATT V., VIII. És X. cikkének releváns szempontjainak tisztázása és javítása állt, az áruk, ideértve az árutovábbítás során is, vámkezelésének további felgyorsítását. A tárgyalások a kapacitásépítés támogatására és az e téren a legkevésbé fejlett országoknak nyújtott technikai segítségnyújtásra, illetve a vámhatóságok és más illetékes hatóságok közötti hatékony együttműködésre is összpontosítottak.

A kereskedelem megkönnyítéséről szóló megállapodást a WTO 9. miniszteri konferenciáján (Bali, Indonézia) kötötték meg, és 2017-ben lépett hatályba, miután a WTO-tagok 2/3-a megerősítette. A megállapodás általában a vámeljárások javítását, a bürokrácia csökkentését, a korrupció elleni küzdelmet és a vállalkozóknak a külkereskedelem folytatásával kapcsolatos költségeinek csökkentését érinti. E megállapodás eredménye előnyös lesz a WTO valamennyi tagjának, azaz. j. fejlett és fejlődő országok számára. Szakértők szerint az ebből eredő kereskedelemkönnyítési megállapodás a világ GDP-jének további, akár 100 milliárdos növekedését eredményezi. USD/év. Ebben az összefüggésben hangsúlyozni kell, hogy a gazdaság méretével és a világkereskedelemben való részvétel mértékével arányosan a Szlovák Köztársaság is részesül ezekből az előnyökből.

A szellemi tulajdonjogok kereskedelemmel kapcsolatos vonatkozásai (TRIPS)

A DDA tárgyalásai a dohai miniszteri nyilatkozat 17–19. Cikkén alapulnak. A 17. cikk hangsúlyozza a TRIPS-megállapodás értelmezését oly módon, hogy az elősegítse a közegészségügyet, a gyógyszerekhez való hozzáférést, az új gyógyszerek kutatását és fejlesztését. Ebben az összefüggésben 2001. november 14-én külön nyilatkozatot fogadtak el a TRIPS-ről és a közegészségügyről. A miniszterek válaszoltak a fejlődő és a legkevésbé fejlett országok népegészségügyi problémáira (HIV/AIDS, tuberkulózis, malária és más járványok). A nyilatkozat megerősítette a tagállamok elkötelezettségét a TRIPS-megállapodás rendelkezéseinek tiszteletben tartása mellett, hozzátéve, hogy a TRIPS-megállapodás egyes rendelkezéseit úgy kell értelmezni, hogy ne érintsék a tagállamok azon jogát, hogy intézkedéseket hozzanak a személyek védelmének biztosítása érdekében. közegészségügy.

A 18. cikkben a WTO tagjai megállapodtak abban, hogy folytatják a TRIPS Tanács munkáját az 1. cikk végrehajtásában. 23.4. TRIPS-megállapodás, valamint tárgyalások a borok és szeszes italok földrajzi jelzéseinek bejelentésére és nyilvántartására vonatkozó multilaterális rendszer létrehozásáról. Nem született konszenzus azonban annak kiterjesztéséről más termékekre (például néhány hagyományos élelmiszer- és mezőgazdasági termékre és folklórtermékre). Ezért ezt a kérdést a TRIPS-megállapodás és a biológiai sokféleségről szóló egyezmény kapcsolatával együtt elemzik a Tanács TRIPS-munkaprogramjának keretében.

A 2008. júliusi tárgyalások során a WTO-tagok egy csoportja javasolta, hogy 3 TRIPS-rel kapcsolatos tételt vegyenek fel a napirendre, de a javaslat nem talált megfelelő támogatást. A három pontból csak az egyik maradt hivatalos rész a DDA-ról - a borok és szeszes italok földrajzi jelzéseinek többoldalú nyilvántartásáról - folytatott tárgyalásokon. A másik 2 pont a következőket jelenti:

1. a borok és szeszes italok földrajzi jelzéseinek fokozott oltalomszintjének kiterjesztése az Art. 23.4. TRIPS más termékekhez

A javaslat célja a borok és szeszes italok földrajzi jelzéseinek fokozott oltalmi szintjének kiterjesztése az Art. 23.4. TRIPS-megállapodások más termékekre is.

2. a genetikai erőforrás és a hagyományos készségek feltárása a szabadalmi bejelentésekben

Egy országcsoport (Brazília, India, Bolívia, Kolumbia, Kuba, Ecuador, Peru, Thaiföld, afrikai államok csoportja stb.) Szeretné kiegészíteni a genetikai erőforrás származási országának kötelező közzétételéről szóló TRIPS-megállapodást, és a bejelentők hagyományos készségei a szabadalmi bejelentésben ("előzetes tájékoztatáson alapuló beleegyezés"), valamint a nyereség igazságos és méltányos felosztásának bizonyítékai.

WTO-szabályok

A tagállamok megállapodtak abban, hogy tárgyalásokat kezdenek az 1994. évi GATT VI. Cikkét végrehajtó megállapodásokban megállapított szabályok tisztázásáról a támogatásokról és a halászati ​​ágazatban nyújtott kompenzációs intézkedésekről és támogatásokról, az átláthatóság, a megfelelés és a visszaélések, a megkülönböztetés és a fejlődő országok igényei. A nyilatkozat tárgyalásokra szólít fel a regionális kereskedelmi megállapodásokra vonatkozó jelenlegi WTO-szabályok és eljárások tisztázása és javítása érdekében, figyelembe véve e megállapodások fejlesztési szempontjait is.

A WTO vitarendezési megállapodásának módosítása

A Nyilatkozat felszólította a tárgyalások megkezdését a vitarendezési egyezmény rendelkezéseinek tisztázása és javítása érdekében, valamint határidőt tűzött ki a tárgyalások befejezésére 2003. május végéig, a tárgyalások eredményeinek későbbi megvalósításával a lehető leghamarabb.

Kereskedelem és fejlesztés

Az új forduló fejlesztési aspektusát hangsúlyozzák a következő területek mandátumai, amelyek a fejlődő és a legkevésbé fejlett országok támogatását célozzák, és amelyek azon a tényen alapulnak, hogy a WTO-tagsági bázis többsége ezekből az országokból áll:

Kereskedelem és környezetvédelem

A kereskedelemmel és a környezettel kapcsolatos tárgyalásokat az Art. A dohai nyilatkozat 31., 32. és 33. pontja. Megvitatják a Kereskedelmi és Környezetvédelmi Bizottság (CTE) és annak CTE különleges ülésszakának (CTE SS) rendszeres ülésein.

A CTE SS-n belül figyelmet fordítanak az Art. 31. cikk, amely előírja a WTO-tagok számára, hogy kezdjenek tárgyalásokat a meglévő WTO-szabályok és a többoldalú környezetvédelmi megállapodások (MEA-k) egyedi kereskedelmi rendelkezéseinek összekapcsolásáról és alkalmazásáról, a MEA és a WTO titkárságai közötti rendszeres információcseréről, valamint a tarifális és nem tarifális akadályok megszüntetésének lehetőségeiről. a környezeti áruk és szolgáltatások felé.

Art. Alapján A CTE 32. és 33. cikkei, amelyeket felvettek a CTE munkaprogramjába, a WTO-országok különös figyelmet fordítanak a környezeti piacra jutási intézkedések hatására, a TRIPS-megállapodás vonatkozó rendelkezéseire és az ökocímkézési követelményekre. Az EU régóta támogatja az ökocímkézést, és számos országgal együttműködik ezen a területen (Szingapúr, Tajvan, India, Kína, Brazília). Néhány fejlődő ország azonban az ökocímkézést a piacra jutás akadályának tekinti, amit a folyamatban lévő tárgyalások is tükröznek. Ezen országok új szabályokhoz való alkalmazkodásának megkönnyítése érdekében a fejlett országok elkötelezték magukat, hogy technikai segítséget nyújtanak számukra a kapacitásépítés és a tapasztalatcsere terén.