A félelem a gyermek természetes reakciója ismeretlen helyzetre. Ha meg akarjuk érteni, mit él át a gyermek, és segítünk neki legyőzni ezt a félelmet, akkor először tisztáznunk kell, hogy mi a félelem és milyen következményekkel járhat a gyermek fejlődésére, főleg mentálisan. Ha figyelembe vesszük a félelem és a víz kapcsolatát, akkor e fogalmak összekapcsolása új nehéz helyzetet teremt, amely semmiképpen sem lehet állandó része a gyermek vagy a felnőtt életének.

water

A félelem egy olyan érzés meghatározása, amely az egyén belső tapasztalatának része. Általában negatív érzés, amely feszültségben, szorongásban, stresszben és félelemben fejezhető ki. A félelem oka az egyén, jelen esetben a gyermek ismeretlen helyzetnek való kitettsége, vagyis a külső környezet fenyegetése. Ilyen túlélés akkor is bekövetkezik, ha kizárják egy jól ismert térből, vagyis annak az otthonnak a biztonságából, amelyben a gyermek található. Ha egy gyermek fél, nem biztos, hogy azonnal negatív tapasztalattal jár. Az eredmény pozitív érzelem is lehet, amely fejleszti a személyiséget, és pozitív tulajdonságokat hoz a gyermek és környezete számára. De ha ez az érzelem negatív tapasztalattal végződik, akkor fizikai, védekező és mentális megnyilvánulásokat hoz magával. Fizikai jel lehet felgyorsult szívverés, felgyorsult szabálytalan légzés, "liba" bőr, hideg verejték, gyermekkorban a fő kíséret intenzív és tartós kiáltás. A védekezésben különösen az óvodáskorú gyermekekről beszélünk a tagadásról - az együttműködésre való hajlandóságról, a helyzet figyelmen kívül hagyásáról, sőt a helyzet átalakításáról és megkönnyítéséről. A pszichológiai megnyilvánulások a harag, a koncentráció hiánya és a keserűség.

Az ember születése óta kötődik a vízhez. A magzat az anya testének vízi környezetében fejlődik ki, és újszülöttként a mi segítségünkkel olyan módon térhet vissza a vízbe, hogy az számára kellemes legyen. Egy újszülött számára a víz, különösen a magzatvíz, majdnem 9 hónap része volt, és születése után teljesen ismeretlen környezetbe került. Ebből következik, hogy a vízi környezet és a vízhez való pozitív hozzáállás természetes a gyermek számára. Nagyon könnyű azonban megállítani ezt a folyamatot, és elrontani és megzavarni a vízzel való kapcsolatot.

Jelenleg az egészséges életmód iránti növekvő tudatosság, a saját egészségéért és az életminőségért való felelősség az utódok életmódjában és nevelésében tükröződik. És a vízhez való pozitív hozzáállás mindenképpen ezekhez a fogalmakhoz tartozik. Ezért érvényesült a gyakorlatban a gyermekekkel való úszás nemcsak óvodás és iskolás korban, hanem még fiatalabb gyermekeknél is.

A víz csak akkor emeli fel az embert, ha felszabadul. Akkor lehetséges a súlytalanság érzése. Az első lépés tehát a kikapcsolódás. A gyermek megtanul megismerkedni a vízzel, megérzi azt a test különböző helyzeteinek stílusán keresztül, megtudja, hogyan működik a víz és hogyan reagál a testére - ez az első lépés a vízfélelem leküzdésére.