Sok hosszú távú tanulmány a implantátumok azt mutatják, hogy minőségük, valamint formájuk és tartósságuk javult. Te vagy fogbeültetés el tudja képzelni műfoggyökér. Koronával vagy más protézisszerkezettel együtt az egyes fogsorok integrálhatók a szájüregbe. Ez a fajta fogsornak ez a lehetősége időközben szilárd alkalmazási teret teremtett a modern fogászatban. Implantátumok különböző módon nyitja meg az utat a fogatlanság, ill. kivehető protézis.
Fogászati implantátum összetétele
A fogimplantátumok titánból állnak és különböző formákban és különböző rétegekkel kerülnek forgalomba. Ha a felső és az alsó állkapocs csontjai megfelelő állapotban vannak, akkor a csontba kerülnek, és problémamentes kezelési fázissal legkésőbb hat hónap elteltével véglegesen beépülnek. Semmi sem akadályozza a normális rágási terhelést.
Egyedi az implantátumokat egyedi koronákkal lehet ellátni, koronatömbök ill. hídszerkezetek, vagy a protézisek "horgonyaként" szolgálnak. Nemcsak az esztétikai követelményeket elégítik ki a fogpótlás területén, hanem a közeli vagy meglévő foghiány esetén elsősorban a rágási kényelem és mindenekelőtt az általános jó érzés jelentős növekedését feltételezik.
Az implantátumok növekedésére nincs garancia, de a korábbi évek 95% -os sikeraránya részben már meredeken emelkedett. A teljes beültetett szerkezet gondozása nem jelent nagy problémát a beteg számára a kiterjedt fogorvosi utasítások után.
Az implantáció szó, amely a latin "implantare" = átültetésre szóból származik, az emberi gyógyászat szempontjából élő szövet (pl. Szervek, emberi vagy állati eredetű) vagy kémiailag stabil anyagok (beleértve a műanyagokat és fémeket) bejuttatását jelenti. ) az emberi testbe. Az emberi testbe bejutó tárgyat implantátumnak nevezzük.
A fogászatban az implantátumok úgynevezett mesterséges foggyökerek formájában segítenek, amelyen aztán a koronához hasonló fogászati struktúrák készülnek, miközben a csont leromlása a fogatlanság során mindenképpen megelőzhető, hogy rágási funkciót hozzanak létre és az ételt optimálisan ledarálják lenyelés céljából. Cégünk mai igényeivel nem szabad megfeledkeznünk az esztétikai szempontról sem, amelyre az implantátumok nagyon jó megoldásokat kínálhatnak, pl. egy elülső fog elvesztése esetén.
A fogimplantátumok típusai
Anyag
Ma létezik a piacon típusú fogimplantátumok alapvetően különböző formákon és eltérő módon adaptált felületeken alapulnak. Az "anyag" megkülönböztető jel szinte szükségtelenné vált az implantológia fejlesztése során, mert a titán az első helyet foglalta el.
Forma
Az űrlappal kapcsolatban fogbeültetés a különböző implantátumok a fejlődés során fokozatosan közeledtek egymáshoz. Miután kiválasztott öntött implantátumokat még mindig a szájnyálkahártya alá helyeztünk (submucosalis implantátumok) ill. a periosteum alatt (subperiostealis implantátumok). A fogon (transzdentális) vagy az állkapocson (bicortikusan) történő behelyezés már nem releváns. A modern fogászatban ma a csontba helyezett implantátumokat részesítik előnyben. Ezek tűk, hengerek, kúpok, lépcsők és üreges hengerek lehetnek, az első választott implantátum spirális implantátum. Ezek a csavarok ismét különböznek menetmélységükben, dőlésszögükben, hosszukban, szélességükben és - mint már említettük - anyagukban.
Ennek megfelelően nagy mennyiségű implantátumot kínálnak a piacon különböző vállalatok. Ezért a sebésznek el kell döntenie egy megfelelő implantátumot a beteg szájának minden egyes helyzetéhez.
Ellenjelek és ellenjavallatok
A siker szempontjai fontosak az implantáció szempontjából. Az eljárás módja, az implantátumok típusa és száma pontos vizsgálatot és tervezést igényel. Az általános orvoslás olyan tényezői, mint az anyagcsere-betegségek, máj-, vese- és csontbetegségek, a vér ill. a magas kockázatú betegségek általában jelként alkalmazzák az ilyen jellegű szájsebészeti beavatkozásokat.
Kutatások kimutatták, hogy az implantációs kudarcok száma kétszer olyan magas a dohányosoknál, mint a nem dohányzóknál. A túlzott nikotin-, alkohol- és drogfogyasztás az implantáció ellen szól. Biztosítani kell a páciens ügyességét a későbbi speciális szájhigiénés intézkedések iránt. Akut fertőző betegség alatt, röviddel a sugárkezelés után, terhesség és szoptatás alatt távolságot kell tartani a fog beültetése előtt.
Az általános együttes indikációk mellett a fogorvos feladata, hogy pontosan megvizsgálja a szájüreget, hogy előzetesen figyelembe vegye az általa felvetett problémákat. A szájszárazság, a nyálkahártya vagy a csont kóros állapota, a túl nagy nyelv, a kedvezőtlen állkapocs- és harapási arány, valamint a beteg rágási mozdulatok az implantátumok behelyezése ellen szólhatnak.
Biztosítani kell a megfelelő csontsűrűséget is, hogy az implantátumokat egyáltalán be lehessen illeszteni az állcsontba. Ha nem áll rendelkezésre elegendő periodontium, akkor is lehetséges műtéti előoperációval létrehozni. Ezekben az úgynevezett "csontnövekedésekben" csontot vagy csontot helyeznek a felső állkapocs maxilláris üregébe. van elég behelyezve az alsó állkapcsba. A műtéti technikák az elmúlt években javultak, és megbízhatónak bizonyultak, hogy a csontok elégtelen "ellátása" már nem minősíthető ellenjelnek.
Egy másik probléma a gyermekek kezelése. Mivel a fiatal férfiak csontnövekedése 20 éves korukig nem teljes, serdülőkorban minden implantátum kritikusnak tekinthető. A lányok esetében ez körülbelül 18 éves korig igaz. Semmit nem mond az időskori beültetésről.
Felépítmény
Szuprakonstrukció alatt az implantátumra helyezett struktúrát értjük. A laikusnak képletesen képzeli el ezeket a komponenseket, mint egy mesterséges foggyökeret és annak mesterséges fogkoronáját. Több csavar és bilincs van összekötve, és lehetővé teszik a fogsor egyedi felépítését.
Az egyes foghézagok úgynevezett különálló fogbeültetéssel kezelhetők, lehatárolt hézagok ill. rövidített fogsorok két vagy több implantátummal. Felépítményként koronákkal vagy hidakkal ellátott, úgynevezett rögzített fogsorral ellátott protézis szerkezet lehetséges. Ez, különösen az önbizalom okán, mindig kényelmesebb és erőfeszítés-barátabb, mint a kivehető fogsor.
Nagyon erősen csökkentett maradékfogak vagy fogatlan állkapcsok esetében kombinált rögzített és kivehető felépítményt alkalmaznak. Ez azt jelenti, hogy az implantátumok hidakkal vagy zárókkal vannak ellátva a nyálkahártya felett, amelyeken keresztül a protézis összekapcsolható. Különleges esetben egy ilyen kialakítás megkönnyíti a rágás kényelmét a nem fogazott alsó állkapocs esetén, mivel a teljes alsó állkapocs protézisek gyakran nem találnak támaszt a csökkent állkapocsgerincen, és nyomásfájdalmat okozhatnak.
A fogsor egyedi formája a harapás magasságához, a fogak méretéhez, alakjához és színéhez képest annyira korlátozottnak tűnik - fejlesztési lehetőségeit tekintve, hogy az implantátumok optimális terhelésének és a rágórendszer funkcionalitásának mindig továbbra is az első számú cél. A professzionális tervezésnél a legmagasabb esztétikai követelmények minden gond nélkül kielégíthetők.