égő 1. o. forró 1 2. o. erős 2, éles 5, behatoló 1 3. o. sürgős 2 4. o. bosszantó
forró 1. nagyon meleg: forró fürdő, meleg étel • forró • forró • felmelegedett • bemelegített: a baba meleg, meleg, meleg vagy sütő; fűtött, forró aszfalt • forró • hívás. forró (amely forrásban lévő forráspontot elért; általában a folyadékokról szól): forró, forró leves • forró • forró (ami ég): forró, perzselő nap • trópusi (forró, mint a trópusokon): trópusi nap • pl.: tüzes • izzó: tüzes, izzó ajkak, nyári • könyv. zasta r.: žarký (Hviezdoslav) • szúró (Kukučín)
2. o. forró 3. sürgős 2; bosszantó
sürgős 1. nyomatékosan és kitartóan megnyilvánul al. valami rosszat erőltetni: sürgős, szemtelen kéréssel fordulok hozzád; sürgős, segítőkész hangon tette meg kérését. zasta r. könyörgések (könyörgéssel társulnak): segélykiáltás; töltőkő (Kraszko) • ellenállhatatlan (amit nem lehet megtagadni, eladni stb.) • hígítani. makacs: sürgős, könyörtelen, sürgős kérdésekkel üldözött minket • kényszeres (állandóan kényszerítő): érezte a kényszeres távozási vágyat
2. szükségszerűen megköveteli az al. gyors megoldás, gyors beavatkozás stb. • sürgős • akut • sürgős: nem tudok eljönni, sürgős, sürgős robotom van; akut, sürgős, sürgős esetet hoztak a kórházba • sürgős • sürgős: sürgős, sürgős feladatok várnak rám • segítőkész (sürgősen, folyamatosan más megoldás megvalósítását igényli): a lakások hiánya társadalmunk sürgős, sürgős problémája • égetés (akinek alkalmatlanságának rossz következményei vannak): az interperszonális kapcsolatok égető kérdései • szükségesek • szükségesek (ami nem tolerálja a késést): a művelet sürgős, az Ön esetében szükséges • pl.: forró • forró: aktuális téma • vékony. makacs
-
éles 1. amelynek éles penge van (op. tompa) • élesített • élesített • élesített: éles, éles kés; éles, kihegyezett kasza • kihegyezett (körülbelül ceruzával): éles, kihegyezett zsírkréták • élesek (túl élesek) • pl. éles
2. amely hegyes, hegyes (tompa op.) • hegyes • hegyes • hegyes • hegyes • hegyes • tiszta • végű: éles, hegyes orr; éles, hegyes kés penge; hegyes, tiszta felső • élesített • hegyes: kihegyezett, hegyes áll • meredek • meredek (kis szöget zár be az aljjal; op. enyhe): meredek, meredek kanyar; meredek, meredek emelkedés • éles (túl éles) • pl. éles
3. amelynek felülete élesítése miatt sérülést okozhat (op. Sima) • szögletes: éles, szögletes kövek • érdes • kemény: durva, kemény fogkefe; éles, durva pulóver • tüskés • tüskés (ami tüskés): mezítláb járkált éles, tüskés, tüskés kavicson • éles (túl éles) • kifejez. éles
4. (a hangról), amely magassága és behatolása miatt kellemetlenül hangzik (op. Sötét, tompa, üreges) • behatoló • erős • intenzív (op. Fojtott, gyenge): éles, átható síp; átható, erős, intenzív trombitálás • magas • füttyögés • füttyögés • füttyögés • fütyülés • fütyülés: magas, sípoló hangok; csikorgó, nyikorgó női hang; sípoló, sípoló hangok • különálló • különálló • hallható (jó hallhatósággal): éles, egyértelmű csörgés; tiszta, hallható csengő (op. elnémítva) • éles (túl éles)
5. amely erős és kellemetlen hatással van az érzékszervekre (általában a kellemetlen testi és lelki megnyilvánulásokról); amelynek erőssége, intenzitása (op. gyenge) • behatoló • erős • éles: éles, átható, erős szagú; behatoló, intenzív fény • intenzív • nagy: éles, intenzív, nagy fájdalom • bizsergés • szúrós • szúrós • csikorgó (bizsergő, szúró érzés kíséri): bizsergő, szúrós, szúrós érzés • hideg • fagyos • friss • éles levegő): télen nehéz éles, hideg, fagyos levegőt lélegezni; friss, éles szél fúj • irritáló • fűszeres • fűszeres • fűszeres (kifejezett és csípős ízű ételekről; a csípés, égés stb. érzésével járó al. aroma ízéről): a kínai konyha jellemző a fűszeres, fűszeres szószok; irritáló, fűszeres (ek) a retek íze; irritáló, fűszeres (ek) a virágok illata • csípős • szúró • égő • rozsdás • merev (égést okoz; nagyon intenzív): éles, csípős fagy; csípős, égő, rozsdás füst; csípős, kemény bors; rozsdás fájdalom vizelés közben • szúró (éles szag): szúró szag • éles (túl éles)
6. akinek nagy sebessége, intenzitása van (op. Lassú, mérsékelt) • nagy • intenzív • erős • éles: éles, éles, gyors ütemű; éles, erős lövés; éles, intenzív edzés • éles: éles, éles ritmus • éles (túl éles)
7. (a látásról és egyéb emberi képességekről), amelyet jó al. kiváló minőségű (op. gyenge, legyengült) • behatoló • tiszta • kiváló: éles, átható tiszta látás; átható, éles, kiváló ok
8. amely jól és világosan érzékelhető és megkülönböztethető, szokás. vizuálisan (op. homályos, homályos) • tiszta • hangsúlyos • egyértelmű: éles, tiszta, egyértelmű fénykép; éles, jellegzetes arcvonások • látható • kézenfekvő • vakító (op. nem feltűnő): látható, nyilvánvaló, kirívó kontraszt • fókuszban (op. homályos): élesített kép • élénk • színes (olyan színekről, amelyek behatolásukkal, intenzitásukkal stb. vonzanak) .): éles, élénk, színes színek
9. amelyet szigorúság, szigor jellemez (op. Enyhe, szelíd) • szigorú • szigorú • meredek: éles, szigorú hangnemű társalgás; szigorú, meredek elutasítás; a mű éles, szigorú kritikája • sértő • polemikus (egy bizonyos támadással, támadással jár): éles, sértő hanopis; polemikus eszmecsere • pl.: élesített • élesített: élesített toll, élesítsen valakit • mérgező • kifej. brit • könyv. élénken (haraggal, gyűlölettel telve): éles, mérgező nyelvű legyen; mérgező, brit cikk; brit, élénk elutasítás • pren.: fűszeres • fűszeres • csípős • fűszeres: éles, fűszeres poénok; gyökér (ek), csípős, fűszeres jegyek • vágás (Rázus) • éles (túl éles)
behatoló 1. élesen, élesen hat a testre, az érzékszervekre (általában nagy intenzitással): hideg érzés érzése • éles • merev • irritáló (télen fagy, hideg stb.) • erős • kifejezett: döbbent behatoló, erős, erős liliomszag; erős, jellegzetes hangon mondta • égő • híg. égő (fájdalomról) • sípoló • sípoló • sípoló • sípoló (átható, mint sípoló; a hangról) • sikoltozás (kellemetlenül magas; a hangról, a hangról) • fülsiketítő (rendkívül hangos, hangos; a hangról) • sikoltozás (a hangról)
2. aki élesen, élesen figyel (a látványról, a szemekről) • vakító • szúró: vakító, tapadós tekintet • pren.: szúrós • szúró: szúrós, szúró szemek; varázslatos
3. o. nagy 1 4. o. fényes 2
erős 1. akinek nagy fizikai ereje van; az erőt jelzi (op. gyenge) • erőteljes: erősnek lenni, hatalmasnak, mint egy oroszlán, mint egy bükk • erős • erős • izmos • izmos (jól felépített): erős nő; erőteljes, izmos, izmos alak • tömzsi • robusztus • hatalmas (nagy, terjedelmes): egy testes, robusztus srác kezébe kerül; hatalmas vállak • feszesek: az izmok szilárdak • mag • földes • hívás. hosszú: mag, hosszú falusi legények • képesek • pren. ritka (egészséges és erőteljes): tehetséges fiatal generáció, kímélő fiúk • pren. kifejez Góliát • Hercules • Herculean (az ember alakjáról) • kifej.: túlzott • erős • híg. kemény (Jesenský) • zasta r. játék (Kukučín, Tajovský) • erőszakos (túl erős)
2. akinek nagy intenzitása van (op. Gyenge) • nagy • hatalmas • intenzív: erős, nagy hit; erős, nagy, erőteljes benyomást gyakorol valakire; erős hó; intenzív szag • könyv. erős: erős ütés • kemény • tüzes: kemény kávé, kemény fagy, tüzes pálinka • ropogás • tartós (télen fagy) • gazdag • erős: mély színű, erős fokhagymaillat • lek. akut (erős és hirtelen): akut vakbélgyulladás • behatoló • éles • meredek • égő • kifej. izzó (ami erős hatással van az érzékekre): átható, éles hang; éles, égő, izzó, súlyos fájdalom • szenvedélyes: szenvedélyes dohányos • kifej.: dühös • vad • vad • szörnyű • szörnyű (nagyon erős): dühös önmegtagadás; dühös, vad, vad szél • erős (amelynek nagy ereje és sebessége van): erős ütés után a földre zuhant • zengő • kifej.: mennydörgő • huronos • híg. sötét (hangos): hangos, mennydörgő basszus; Huron sikoly; sötét zúgás • csillapíthatatlan • csillapíthatatlan • vigasztalhatatlan • megszelídítetlen • ellenőrizhetetlen • könyv. telhetetlen: olthatatlan, kielégíthetetlen vágy; megszelídítetlen, ellenőrizhetetlen szenvedély • pl.: őrült • őrült (általában nagyon erős érzések, érzések stb. miatt): őrült öröm, őrült szenvedély • lenyűgöző: lenyűgöző ütés • kifej. maró • súlyos (túl erős)
3. amelyet (létfontosságú, mentális) erő, erő, tartósság jellemez; ezt jelzi (op. gyenge) • határozott • merev: fontos az erős, erős akarat; merev gyökere van • szívós • piercing (amelyből hiányzik az erőfeszítés és a kitartás): szívós, szúró szellem • ellenálló (amit nem fog lebeszélni kudarc, akadály stb.): nem aggódott az anyja miatt - ő erős, ellenálló nő • állhatatos • hajthatatlan törés, vereség): törhetetlen, hajthatatlan karakter • pren.: vas • acél • gránit (erős és szilárd, mint a vas, mint a gránit): vasidegek; gránit, acél barátság alapjai • állandó • elpusztíthatatlan • megkülönböztethetetlen: állandó, elpusztíthatatlan kötelék, elpusztíthatatlan kapcsolatok • sziklaszilárd • könyv. megrendíthetetlen: sziklaszilárd, megingathatatlan hit • könyv. földes • erőszakos (túl erős)
4. amelynek bármilyen fokú vagyona van; akit erősen érdekel valami, valami iránt • buzgó • nagy: erős, buzgó, nagy hazafi • kifej.: kemény • kemény: kemény dohányos; kemény, kemény nacionalista • bigott • ortodox • fanatikus (nagyon erős, következetes): bigott, ortodox, fanatikus hívő
5. o. számos 6. o. durva 1 7. o. kiállítás