Régóta ismert, hogy mikroorganizmusok az emberi bélben élés jelentős hatással van az emésztőrendszer egészségére. A legújabb kutatások szerint azonban a bélbaktériumok az egészség más aspektusaihoz is kapcsolódnak, ideértve az elhízást és az anyagcsere állapotát.
Mikroorganizmusok az emberi testben
A mikroorganizmusok az emberi test különböző részein laknak, beleértve a bőrt, az orrot, a szájat és a beleket. Különösen az emberi bélben található hatalmas számú mikroorganizmus, körülbelül 100 billió baktériumsejt él itt, ami körülbelül tízszerese az emberi test sejtjeinek. 1 A különféle mikroorganizmusok között baktériumok vannak jelen a belekben, több mint 1000 faj él itt, amelyek 90% -a a Firmicutes és a Bacteroidetes csoportokba tartozik. 2.3 Minden embernek megvan a maga nagyon változó összetétele a bél mikroflóra, bár a legfontosabb mikroorganizmusok spektruma minden embernél azonos. 2.4 A bél egészében élő mikroorganizmusokat bél mikroflórának, míg a bél mikroflóra génjeinek összegét „mikrobiomának” nevezik. A bél mikrobioma körülbelül 150-szer több gént alkot, mint az emberi testben található gének száma. 1
Ami befolyásolja a bél mikroflóráját?
A mikroflóra az embernél korai életkorban képződik - a méhben lévő magzat steril, és mikroorganizmusok általi kolonizációja születéskor megkezdődik, pl. a születési csatornán való áthaladás során vagy a környezetben jelenlévő mikrobák hatása alatt. A hüvelyi úton született csecsemőkhöz képest a császármetszéssel született csecsemőknek más a bél mikroflóra. Kevésbé kedvezőnek tartják, és feltételezik, hogy a későbbi életben megnövekedett betegség-kockázattal, valamint a túlsúly és az elhízás fokozott kockázatával jár. 5 Bár a mikroflóra az élet első éveiben képződik, az életkor, az étrend, a földrajzi elhelyezkedés, az étrend-kiegészítők, a gyógyszerek használata és a különféle egyéb környezeti hatások miatt változhat az élet során. A testzsír feleslege és a betegségek a megváltozott bél mikroflórához is társulnak.
Az emberekben a bél mikroflóra összetétele már kicsi korától kezdve modulálja a táplálkozást, beleértve azt is, hogy a csecsemőt szoptatják-e vagy mesterséges tejjel táplálják-e, és a hosszú távú étkezési szokásoknak jelentős hatása van, és megmagyaráz néhány földrajzi különbséget. 2 Ennek oka, hogy a tápanyag-összetevők, például az élelmi rostok, a baktériumok erjedése hatására lebomlanak és energiaforrásként szolgálnak. Egyes élelmiszer-összetevők megnövekedett mennyiségének fogyasztása növelheti azoknak a baktériumoknak a számát is, amelyek ezeket az összetevőket energiaforrásként használják, ami azt jelenti, hogy az étel összetételének megváltozása a bél mikroflóra összetételének megváltozásához vezethet. A makrotápanyagok (azaz a fehérjék, szénhidrátok és zsírok) aránya az étrendben szintén az egyik tényezőnek tűnik, és a táplálkozásban bekövetkező változások a bél mikroflórájának változásához vezethetnek. 2 Folytatódik a kutatás az étrend kölcsönhatásáról a mikrobiális flórával.
A bél mikrobiális flórája és egészsége
Az emberi mikroflóra kutatásának többsége a bélben található mikroorganizmusokra összpontosít, mivel vélhetően ezek különféle módon befolyásolják az egészséget. Bizonyos betegségekben (pl. Gyulladásos bélbetegség, irritábilis bél szindróma, allergiák) szenvedő emberek mikroflórájáról eltérően állapítottak meg, mint az egészséges embereknél, bár a legtöbb esetben nem lehet megmondani, hogy a megváltozott mikroflóra a betegség oka vagy következménye betegség. Még nehezebb pontosan meghatározni, hogy a bél mikroflóra milyen összetételű az egészséggel. A bél mikroflóra összetétele egészséges egyénekben is nagyon változatos. A kutatók azt találták, hogy bár a mikroflóra egyedenként változó, különböző összetételű hasonló funkciókat is ellátnak (például az, hogy a mikroorganizmusok miként bontják le az élelmiszerekben lévő bizonyos anyagokat, vagy hogyan befolyásolják az immunrendszert). Ezért feltételezzük, hogy a bél mikroflóra működése fontosabb az egészség szempontjából, mint összetétele. 6.
A bélben élő mikroorganizmusok kulcsszerepet játszanak az emésztőrendszer jó működésének fenntartásában, de befolyásolják az immunrendszert is. Az emésztőrendszerben lévő immunszövet alkotja az emberi immunrendszer legnagyobb és legösszetettebb részét. A bélnyálkahártya egy nagy terület, amely belülről lefedi a beleket, és patogén (betegségeket okozó) és nem patogén környezeti antigéneknek (az immunrendszerben antitestek képződését kiváltó anyagoknak) van kitéve. A bél lumenében élő mikroorganizmusok létfontosságú szerepet játszanak az erős és kiegyensúlyozott immunrendszer kialakulásában. 3 Az egyén bél mikroflórájában bekövetkező változások, amelyek előfordulhatnak például bizonyos antibiotikumok alkalmazásával, növelik a feltételesen patogén mikroorganizmusok, például a Clostridium difficile által okozott fertőzések kockázatát. 6.
Probiotikumok és prebiotikumok
A probiotikumok olyan élő mikroorganizmusok, amelyek megfelelő mennyiségben történő beadás esetén egészségügyi előnyökkel járnak. A probiotikumok sok típusát tanulmányozták. Bizonyítékok vannak arra, hogy némelyikük hatásos az irritábilis bél szindrómában és enyhíti annak tüneteit, a fekélyes vastagbélgyulladást (a gyulladásos bélbetegség egyik formája), a fertőző betegségeket és csökkenti az ekcéma és más allergiás betegségek kockázatát. 9.10
Egészséges egyének is profitálhatnak a probiotikumok használatából - bizonyítékok vannak arra, hogy a probiotikumok még egészséges populációban is csökkenthetik a fertőző betegségek, köztük a felső légúti fertőzések kockázatát. 9 A probiotikumok bármely hatása általában a probiotikus baktériumok egy bizonyos törzsére jellemző. Ez azt jelenti, hogy ha egy probiotikus törzs hatását megtalálják, nem vonhatók le következtetések más probiotikus törzsek lehetséges hatásairól. Számos bizonyíték támasztja alá azonban a bizonyos probiotikus törzsek pozitív hatását bizonyos betegségekben, mint például a Clostridium difficile fertőzések és a fekélyes vastagbélgyulladás. Ami az egyéb egészségügyi problémákat illeti, a bizonyítékok még mindig nem meggyőzőek, és további vizsgálatokra van szükség a probiotikumok előnyeinek megerősítésére, különösen az egészséges emberek számára. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság, amely tudományos tanácsokat ad az Európai Bizottságnak, mindeddig elutasította az élelmiszerekkel kapcsolatos olyan egészségre vonatkozó állításokat, amelyek azt sugallják, hogy az egészséges emberek profitálnak a probiotikumok használatából. További kutatások folynak, újabb technológiák és speciális biomarkerek kerülnek bevezetésre, amelyek segítenek megérteni, hogy az egyének profitálhatnak-e a probiotikumok használatából.
Bár még mindig nem világos, hogy a probiotikumok pontosan hogyan befolyásolják az egészséget, úgy gondolják, hogy a mikroflóra összetétele helyett inkább a funkciót befolyásolhatják. 6.9 Ha igaz, a probiotikumok fogyasztása hatással lehet az egészségre, még akkor is, ha a bél mikroflóra összetételében nincs változás. 6.
Prebiotikumok
A prebiotikumok az élelmiszer emészthetetlen alkotóelemei, és a bélbaktériumok szelektíven használják őket erjesztésre. Ez azt jelenti, hogy a jótékony egészségügyi hatásokkal járó baktériumok kifejezetten érintettek lehetnek. Megbízható bizonyíték van arra, hogy a prebiotikumok változásokat okozhatnak a bél mikrobiális flórájában, de még mindig nem világos, hogy a prebiotikumok alkalmazása hogyan változtathatja meg a bél mikroflóra összetételét és működését, mennyire stabilak ezek a változások, és mit jelentenek a mikroflóra lehetséges változásai emberi egészség. Ezeket a kérdéseket a jövőben meg kell vizsgálni. 6.
Az antibiotikumok hatása a bél mikroflórájára
Az antibiotikumok használata a bél mikroflóra megzavarásához vezethet. Ugyanis különböző hatásuk lehet a bél különböző baktériumaira, az egyes baktériumok különösen érzékenyek vagy különösen ellenállóak lehetnek egy adott antibiotikummal szemben. 6 Ez antibiotikum utáni hasmenéshez vezethet, és megnövelheti a Clostridium difficile kórokozó kórházi körülmények között bekövetkező súlyos hasmenés kockázatát. Az antibiotikumok hatása általában rövid ideig tart, de a bél mikroflóra rendellenességeit idővel dokumentálták6. Bizonyíték van arra, hogy a probiotikumok alkalmazása az antibiotikum-terápiában csökkentheti az antibiotikumok utáni hasmenés kockázatát. 11.
Következtetés
Az emberi bélben található mikroorganizmusok kétségtelenül nélkülözhetetlenek az emberi egészség szempontjából. Azt azonban továbbra is meg kell vizsgálni, hogy az ember egészsége hogyan, pontosan milyen mértékben és milyen mértékben befolyásolja az emberi egészséget, valamint hogy miként lehetne megváltoztatni a mikroflóra összetételét vagy működését a konkrét egészségügyi előnyök elérése érdekében.