Szia, szeretném megkérdezni, hogy milyen jó és egészséges, ha gyerek van egy tollban? köszönöm minden véleményét
@ lusia222 - jó egészség? Milyen értelemben? A Perinkának semmi köze az egészséghez, de azzal a ténnyel, hogy a gyerekeket szeretik szorosan bebugyolálni, ez olyan biztonságban érzi magát, mint amikor a darálóban voltak. Nem dobják fel a kezüket és a lábukat, nem ébrednek fel az ágyból. Ha a diéta ott jól érzi magát, hagyja benne. Ha nem, akkor nem. Gyermekeim - figyelembe véve azt is, hogy nyár és meleg volt - nem egyszer voltak.
Azt sem értem, mennyire jó ez az egészségre. hogy a lábam egyenes és az ízületek rosszul fejlődnek/természetesen nem muszáj/? ez nem túl előnyös.
egyáltalán nem volt perinkánk
szia, hat hónapig megvolt a sajátom, de csak amikor elaludt, a borjú mentén lőtte a kezét, és megvárta, amíg ráfontam a kezét. A lány megfogta a cikk-cakkot, és elaludt, de napközben csak 3 hónapig 🙂 🙂 🙂 🙂
Én sem tettem a mézeskalácsba csak akkor, amikor valaki viselni akarta, amikor még apró volt, akkor sokkal erősebb volt, és jobban örültem, amikor valakinek a kezén volt, mint csak nélküle.
kicsi még éjjel a papagájban alszik, mert jobban érzi magát. Valahol olvastam, hogy 3 hónap után. paszternák nélkül kell lennie, hogy a gyermek mozgásteret és mozgásképességet teremtsen. de őszintén szólva én is jobban kezelem, amikor tollban van.
szia kb 4 hónapja használjuk a perinkát. de nem volt ilyen klasszikus a kötéshez, de sokkal könnyebb. olyasmi, mint amikor elképzelünk egy kiterjesztett, körülbelül 40-50 cm széles vankusikot, amely középen meghajlik és a hónalj magasságában oldalra van cipzárva. Nagyon praktikus volt, főleg ha viseltük, mert a kicsi elég kicsi volt. Ismerek azonban olyan gyerekeket, akik egyszerűen nem "tekertek" a tollba. azonnal kiváltanak egy nagy helyet és kiabálnak. valószínűleg nem szeretik korlátozni őket valamivel 🙂
Körülbelül 3 hétig még mindig használtam a tollat, még alváshoz, vagy ha valaki a kezén akarta tartani őket. Akkor is aludtak a paplanban, amikor kilógtak a lábuk, tetszett nekik, hogy mintha összebújtak volna, és takaróval takartam be a lábukat 🙂 De mindketten élnek, sokat rúgtak 🙂 A mai napig szeretik, tele vannak. Még mindig megvoltak azok a klasszikus paszternákok, vankusikkal bent, ez tényleg olyan, mint egy ölelés 🙂 aztán megszokták, hogy amikor becsomagoltam, tudták, hogy az ágyban fogok aludni 🙂
a lányunk egyáltalán nem volt, csak a szülészeti kórházban és a fia az első hónapban csak éjszaka, nappal nem, és ez nem egészséges - lehúzom az ízületeket, így elég ellentmondásos a széles csomagolással.
nálunk már egyáltalán nem volt 3
A kicsi november, és kb. Két hónapig volt a tollban, aztán elkezdte ásni az alját, így már nem tettem bele.
A lányom egyáltalán nem volt a faluban. Mindig melegem volt, és voltak pakolásaim, amiket szinte nem is használtam. Csak a macskának, hogy melegen tartsa.
egyáltalán nem volt perinkánk
babulkyim még mindig a fenekükben vannak.🙂
A Perinka nem tesz jót az egészségnek, szinte a diéta megnyugtatására szolgál 🙂
Egyáltalán nem voltak gyerekeim az ágyamban. Talán csak a szülészetben és csak azért, mert nagyon hideg volt a folyosókon 🙂
Az ellenkezője igaz. A Perinkát egyáltalán nem szabad alkalmazni, a szülő és a gyermek közvetlen érintkezésének megakadályozása mellett, ha valami történik, például a gyermek abbahagyja a légzést, vagy ha légzési problémái vannak, kezével rúgni kezd, jelezve, hogy valami nem így van, és valójában, mivel a tollban van, nem tud mozogni. A Perinka inkább esztétikai kérdés, minden szülőt megilleti.
Minden édesanyán múlik, azt hiszem, hogy egy téli baba hosszabb ideig marad a paplanban, mint nyáron, nem fojtjuk el, ha meleg van. Akkora is, mint egy nagymama, a fiam például 4 és fél kiló egyáltalán nem fért bele a mézeskalácsba, így még egy nap sem volt benne, és egyáltalán nem hiányoltuk a mézeskalácsot. Szinte azt gondolom, hogy ilyen nagyon apró csecsemőknél a babinkát jobban kezelik a csecsebecsékben, ösztönös módon is, amikor látom, hogy a nagymamám jobban be van burkolva, ezért beburkolom, ha nem, tehát nem, tehát egyedi és mindenki számára érzelmi. Nálunk (Belgiumban) például nem is ismerek mézeskalácsot, és senki sem hiányolja. Tehát a perinka nem kötelező