A haematuria olyan betegség, amelyben a vörösvértestek a vizeletben vannak. Az eritrociták jelenléte a vérben a vesebetegség leggyakoribb tünete. A makroszkopikus, valamint a mikroszkópos hematuria az általános betegség megnyilvánulása, a glomerulus vagy a húgyutak érintettsége lehet. A vörösvértestek számának intenzitása a vizeletben a kapcsolódó fertőzés vagy a tényleges fizikai megterhelés függvényében változik. A makroszkopikus hematuriától eltérően, amelyben a tünetek nyilvánvalóak, a mikroszkopikus hematuria gyakran látható tünetek nélkül jelentkezik. A hematuria időtartama változó, néha csak egyszeri megállapításról van szó, máskor hosszabb ideig tarthat, vagy akár tartós hematuria is lehet.
Vizeletfestés hematuria alatt
A kóros hematuria határát több mint öt vörösvértest jelenléte adja a mikroszkóp látómezőjében a natív vizelet üledék mikroszkópos vizsgálata során. A hematuria mennyiségi vizeletgyűjtéssel is meghatározható tizenkét órás periódus alatt.
A hematuria tipológiai felosztása
az időintervallumban
Egyéb megállapítások a vizeletben
A hematuria előfordulása (előfordulása) meglehetősen magas, de lefolyása általában enyhe, jó prognózissal. Egyetlen vizeletvizsgálat során a hematuria a gyermekek és serdülők egészséges populációjának legfeljebb 4% -ánál fordul elő. A vizelet ismételt vizsgálata esetén előfordulási gyakorisága csökken és 0,5% és 2% között mozog, mindkét nem egyenlő arányban képviselteti magát.
A gyermekpopuláció átfogó szűrővizsgálatai azt mutatták, hogy a hematuria gyakran átmeneti jelenség, amely néhány nap vagy hét alatt megszűnik. Másrészt a hematuria lehet a súlyos vesebetegség egyetlen tünete, ami jelzi ennek a vizelet-szindrómának az ésszerű diagnosztikai megközelítés szükségességét.
A hematuria mechanizmusa nincs pontosan megmagyarázva, de leggyakrabban az eritrociták behatolásával magyarázható a sérült GBM (a glomerulus alapmembránja) repedésein keresztül. Az eritrociták rugalmas sejtek, és a kapilláris lumenében fellépő hidraulikus nyomás miatt alakjuk és a membránjukban bekövetkező változások következnek be. Ezek a változások főleg akkor fordulnak elő, amikor áthaladnak a vörösvérsejtek átmérőjénél kisebb átmérőjű repedésen