A hólyagrákok különböző összetételű és klinikai magatartású daganatok. Nem tartoznak a leggyakoribb rosszindulatú daganatok közé, de biológiai viselkedésük nemcsak megterheli a beteget, de diagnosztizálásuk, kezelésük és monitorozásuk gazdaságilag megterhelő. Hosszabb túlélés és a biomarkerek nélküli megbízható cisztoszkópos monitorozás jelenlegi lehetőségei miatt nem meglepő, hogy a hólyagrák diagnosztizálása, kezelése és monitorozása magas költségekkel jár. Bár a betegek több mint 75% -ánál a kezdeti diagnózis idején az ún daganatok, amelyek nem izomzatosak, felszínesek, nem életveszélyesek, a gyakori kiújulások (új daganatok) és előrehaladásuk problémája súlyos. Az ilyen daganatos betegek 25% -a agresszív betegség stádiumába kerül, amely halálhoz vezet.
A hólyagdaganatok előfordulása
2006-ban Szlovákiában 549-ben 549 férfiban és 169 nőben fordultak elő hólyagdaganatok. Az újonnan diagnosztizált esetek száma 100 000-re 2006-ban a férfiaknál 15,7, a nőknél 3,4 volt. Ugyanebben az évben hazánkban 286 férfi és 70 nő halt meg húgyhólyag-daganatokban, 100 000-re számítva 5,1 férfit és 1,2 nőt. Felszíni daganatot, amely nem izomzatot növekszik (Tis, Ta és T1 stádium), a férfiak 57,9% -ánál diagnosztizáltak és 64,1% nő.
A hólyagrák kockázati tényezői
Vannak olyan kockázati tényezők a hólyagrákhoz kapcsolódóan, amelyek szerepet játszhatnak annak kialakulásában. A cigarettázás kockázati tényezőnek számít. A dohányosok akár négyszeresére is megnövelték a hólyagrák kockázatát. A hólyagrákos betegek körülbelül 50% -a rendszeresen dohányzó. A rák kialakulásának kockázata megfelel a elszívott cigaretták számának és a fiatalabb korban történő dohányzás kezdetének. A hólyagrák az egyik első rosszindulatú daganat, amelyről kimutatták, hogy az ipari rákkeltő anyagok, az ún. foglalkozási rákkeltő anyagok.
Anatómiai jegyzetek
A hólyagot belülről egy speciális nyálkahártya szegélyezi, amely megakadályozza a vizelettel kiválasztott anyagok visszatérését a vérbe. A nyálkahártya alatt submucosalis szövet és spirálisan elrendezett hólyagfalizom található. A külső réteg zsírszövetből készül.
Húgyhólyagrák
A hólyagrák tünetei
A hólyagdaganatok első és leggyakoribb tünete a véres vizelet. A vér a vizeletben szakaszosan jelenhet meg, előfordulhat, hogy nincs állandóan jelen. A vérzés leállítása megzavarhatja a beteget, és azt jelenti, hogy a beteg nem tulajdonít jelentőséget a vérzésnek. Ezért nem szükséges megelégedni a vérzés leállításával, de sokkal fontosabb kideríteni annak okát, még akkor is, ha a vérzés csak egyszer fordult elő. A vizeletben lévő vér nem feltétlenül jelenti a daganat jelenlétét a hólyagban. A fertőzés és a húgyúti kövek a véres vizelet gyakori okai. A vizeletben lévő vért általában nem kíséri fájdalom. Alkalmanként azonban égő érzés jelentkezhet vizelés közben vagy vizelési inger.
A daganat kiterjedésének diagnosztizálása
Ha hólyagdaganatot diagnosztizáltak, az urológusnak ismernie kell annak mértékét, az ún szakaszban, hogy meg tudja tervezni a legmegfelelőbb kezelést. A kiterjedés felmérésekor meg kell deríteni, hogy a daganat milyen mélyen növekszik a hólyag falán, átterjedt-e a környező szervekre, és ha igen, akkor hol. Egyes daganatok esetében a daganat mértéke biopsziából határozható meg. Olyan képalkotó módszerek, mint például a számítógépes tomográfia, néha alkalmazhatók izommá nőtt daganatok esetén is. Néha a stádium csak a műtét során határozható meg.
Hólyagrák kezelése
Hová menjen, ha tanácsra van szüksége
Ha kérdései vannak a rákkal, annak lefolyásával és kezelésével kapcsolatban, kérdéseire a pozsonyi Rák Liga Segélyvonal onkológusai válaszolnak telefonon a t. nem. 02/52 96 51 48, személyesen közvetlenül az LPR Súgóban, Brestová 6. szám alatt, vagy Martinban telefonon a t. nem. 043/324 05 06, személyesen az LPR Segélyközpontban, Kukučínova ul. 2.