Bár a Chrupky még mindig a szőlőültetvények bejegyzett választékába tartozik, ezeket a hosszú éveken át fajták közé soroltuk, amelyek több évszázada kultúrában voltak. Emiatt is nagy formacsoportot alkotnak, amelyeket külön fajtának, fajtának vagy mutációnak tekintenek. Ugyanaz a fajta gyakran nagyon különböző szinonimákkal jelenik meg.
SZINONIMA
A szinonimák száma nemcsak Chrupieks ókoráról tanúskodik, hanem a gazdag történelemről is, amely teljessé teszi sorsukat, miközben évszázadok alatt járnak, gyakorlatilag az egész világon. Vessünk egy pillantást rájuk, és fedezzük fel bennük a korok és a filozófia szépségét, amely elvezet minket e szokatlan fajtacsoport gyökereihez. Elképzeljük azoknak az államoknak a szinonimáit, amelyekben Chrupky fontosabb szerepet játszott.
Anglia: Amber Chasselas, Amber Muscadine, Muscadine Common, Victoria Queen, Royal, Muscadine, White Muscadine.
Bulgária: Shasla bjala, Shasla zlatista.
Cseh és Szlovák Köztársaság: Auslender, Burda, Časlador, Dreixle, Dobrohrozen, Gutedl, Gutedle, Chrupka nemes, Kapucínske, Strapák, Šasla, Třaslador. A hazánkban használt szinonimák közül sok más nyelvből készült fordítás volt, részben torzítva, vagy fonetikailag módosítva.
Franciaország: Abélone, Abélione, Bon blanc, Bournet, Bournot, Croquant, Doucet, Chasselas Angevin Chasselas doré, Chasselas de Bar-sur-Aube, Chasselas de Bordeaux, Chasselas de Fontainebleau, Chasselas de Florence, Chasselas de Moissér, Chass Chasselas de Tenériff e, Chasselas de Thomery, Chasselas du Doubs, Chasselas musqué, Lourdot, Lausannois, Moren, Moren blanc, Morlenche, Mornant, Pinzutella, Plant de Toulaud, Raisin de ofi cier, Ugne, Valais blanc.
Magyarország: Fabian szürke, Fehér Chasselas, Gyöngyszőlő, Piros Chasselas, Saszla.
Németország, Ausztria: Bassitraube, Diamant, Diamanttraube, Dorianer, Frauenrtaube, Gelber Gutedel, Goldgutedel, Gutedel, Gutedel weiss, Junker, Krachgutedel, Krachmost, Markgräfl er, Moster, Moster Süßling, Schönedel, Silberling, Süssling, Viviser W,.
Románia: Fehér chasselas, Šasla aurul.
Maszk: Berezka, Berezka prostaja, Dinka belaja, Šasla, Šasla belaja, Šasla zolotistaja, Šašla, Šašla lečebnaja.
Szerbia, Horvátország: Béla šasla, Plemenka, Plemenka bela, Plemenka rana, Ranka, Rdeča Žlahtina, Žlahtina agostena.
Spanyolország: Temprana tardía, Tempranillo de Nav, Temprano, Temprano agosteña, Temprano blanco, Temprano media. Svájc: Blanchette, Bois rouge, Dorin, Fendant, Fendant blanc, Fendant vert, Chasselas blanc, Chasselas cioutat, Chasselas croquant, Chasselas doré, Chasselas fendant, Chasselas giclet, Chasselas jaune cire, Chasselas Chasselas Rouge, Chasselas Rouge, Chasselas Rouge, Chasselas Rush, Wälsche, Weisser Gutedel, Weisser Krachgutedel.
Olaszország: Fehér chasselas, dorato chasselas.
ROBINSON és mtsai (2012) szerint Chrupky következő szinonimái tévesek:
Albino Mayor (Spanyolország), Barbarossa, Madeleine royale, Marzemina bianca (Olaszország), Chasselas de Courtilier, Chasselas de Pondichery, Fayoumi (Egyiptom), Palomino fino (az úgynevezett Golden Chasselas Kaliforniában), Priknadi (Görögország), Žlahtina, Žlahtinaije Vrbnicka Žlaht (Horvátország).
EREDET
Chrupka legrégebbi írásos említése AEBERHARD (2005) szerint 1539-ből Kreuterbuchból származik, HYERONYMA BOCK botanikus, aki a Frankisch fajtáról ír, más néven Edel - vagy Lauterdraube. ROBINSON et al., (2012) nemes szőlőként értelmezi az "Edeldraube" szót, amely később a német Gutedel (jó nemes) név lett. Később a németországi Wüttembergben található Gutedel néven JOHAN BAUHIN említi 1650-ben. A Luter, Wyssluter és Gutluter szinonimát, amelyet Svájc északi részén 1850 körül használtak, a fent említett Lautterdraube-ból származtathatjuk. BAUHIN szintén elsőként használta a Fendant elnevezést Chrupka számára a bogyók jellemzői után.
A Fendant elnevezést a svájci kantonban a 18. század óta széles körben használják. Csak a 20. század elején kezdték használni a Chasselas nevet. Valais másodlagos kantonban a Fendant név 1850 óta megmaradt, és ott is védett. (ROBINSON et al., 2012) A Chasselas név egy burgundiai francia községből származik, Mâcon város közelében. Onnan Chrupka valószínűleg Franciaország más régióira is átterjedt.
A fajták eredetéről új nézetet adnak a modern genetikai módszerek, amelyek a DNS-fajták elemzéséből állnak. A porcokat VILLAMOZ ÉS ARNOLD (2009) elemezte. Európa és a Közel-Kelet 18 országából származó több mint 500 minta elemzéséből kizárták Chrupiek származási lehetőségét a Közel-Keletről, amelyet hipotetikusan az eredeti származási helynek tekintettek. A genetikai klaszterezés és a történelmi adatok összehasonlításának eredményei a Lac Léman (Genfi-tó) körüli régióra utalnak, mint Chrupka valószínű származási helyére. Véleményük egybeesik VAVILOV (1926) kijelentésével is, miszerint a fajták eredetét elsősorban azokon a helyeken kell keresni, ahol a formák legnagyobb változatossága található meg.
Ami a Chrupka szülőfajtáit illeti, a szerzők kapcsolatot találtak a Chasselas és a Mornen noir között a Vallée du Rhône-ban, amely megmagyarázza, hogy Chasselas-t Mornen blanc-nak hívják Mâcon környékén, és hogy a francia VICTOR PULLIAT ampelográfus a Mornen noir-t Chasse noir néven említi.
A Chrupiek eredetéről szóló legújabb nézetek mellett vannak olyan régebbi hipotézisek is, amelyek nagyban különböznek egymástól. Azonban egyesülnek abban, hogy ez egy nagyon ősi fajtacsoport. Chrupka egyebek mellett a svájci erdei szőlő - Vitis silvestris - háziasításának tulajdonítható (HOFFMANN, 1982).
Egy másik elterjedt nézet az, hogy Chrupky Egyiptomból származik (BERGER, 1932), ahol Fayumnak hívják Fayum oázisa után (Kairótól kb. 90 km-re délnyugatra). Állítólag először fedezték fel a Fekete Chrupkát, amelyből állítólag minden más Chrupky-nek mutációi voltak. Chrupka egyiptomi származásáról szóló hipotézist VUILLAMOZ, ARNOLD (2009) cáfolta. A Čauš fajta terjeszkedéséig azonban Chrupka elsődleges szerepet játszott ebben a régióban. Már 1523-ban állítólag II. Soliman francia diplomata állította. Konstantinápolyból (ma Isztambul) hozták Burgundiába (GALET, 2000). Lehetséges, hogy akkor a Mâcon-tól északnyugatra fekvő Chasselas faluban ültették, amellyel Chrupka eredete gyakran társul.
Chrupka másik származási helye Cahors sur Lot falu (Touloustól északra), ahol Jehan del Rival borász 1531-ben I. Ferenc vagy IV. Henrik parancsára beültette a híres királyi szőlőt. A történészek azonban bizonyítják, hogy a királyi szőlőt csak 1750-ben ültették, vagyis csak Francois I. halála után GALET (1990) inkább fiktívnek, mintsem történelmi valóságnak tartja ezt a jelentést.
BŐVÍTÉS
A Chrupka gyakorlatilag a világ minden olyan országára kiterjedt, ahol szőlőültetvényeket termesztenek. Ennyi régióban egyetlen más fajtát sem termesztenek! A Chrupiek eredeti termesztési fókuszát bortermelésre használták, amelyet Európában eddig Svájcban őriztek meg. A Chrupka az összes termesztett szőlőfajta fajtájának 45% -át teszi ki, és 60% -kal járul hozzá a bortermeléshez. A 2009-es statisztikák 4013 ha Chrupky szőlőültetvényről szólnak. A felét Vaud kantonban termesztik. A második fontos kanton Valais, amelynek területe 1051 ha Chrupky, amelyet Fendant-nak hívnak. Egy másik - kisebb porc kanton a Neuschâtel, amely a Chrupka szűretlen borainak előállításáról ismert. (ROBINSON et al., 2012).
Franciaországban a Chrupka termesztése hanyatlóban van. Eddig azonban 2442 ha területet ölelt fel, főleg az ország délnyugati és déli részén. Itt csemegeszőlőként és szőlőlé előállítására használják. Különös figyelmet fordítottak a Chrupka kiválasztására, amelyet a gyártásban Chasselas de Moissac néven használnak.
Kisebb mértékben Chrupky-val Spanyolországban és Olaszországban is találkozunk. Chrupky a 16. században telepedett le Németországban. A jelenlegi területek nagy része Baden déli részén található (1136 ha), ahol a Chrupky meszes talajon ültetett borok kellemes mandulaaromájúak.
Ausztriában és Magyarországon (1800 ha) a Chrupky-t hagyományosan főleg csemegeszőlőként termesztették, csak egy kis részét feldolgozták borrá, többnyire vegyesen. Chrupka telepítési területei azonban hanyatlóban vannak.
Más európai országokban a Chrupky-t kisebb mennyiségben termesztik Bulgáriában, Romániában, Moldovában, Ukrajnában, Szlovéniában, Horvátországban, Szerbiában és más balkáni országokban. Elterjedtek a tengerentúlon, Kaliforniában (Chasselas doré), Brit Kolumbiában, Nyugat-Kanadában, Chilében és Új-Zélandon is.
Morvaországban a Chrupky-t 1900 után kezdték el telepíteni, és csemegeszőlő előállítására használták fel. Még 70 évvel ezelőtt a csehországi szőlőültetvények területének 2% -át tették ki. Jelenleg csak 0,1%. Szlovákiában hasonló a helyzet, és a Chrupky kertészeti önellátó szőlőtermelés kérdése. A Chrupka biela 1941 óta a bejegyzett szőlőfajtáink része, a Chrupka červená pedig 1952 óta.