Az iráni külügyminisztérium béketervet készít a hegyi-karabahi konfliktus megoldására - jelentette az Associated Press hétfőn.

béketervet

"Irán a konfliktus mindkét oldalával, Azerbajdzsánnal és Örményországgal, valamint a régió országaival és szomszédaival konzultálva készítette el a terv főbb pontjait (…), és követni fogja ezt a tervet" - mondta Irán egyik szóvivője. diplomácia mondta. Teherán nem hozta nyilvánosságra a terv részleteit.

Az iráni külügyminisztérium egyik képviselője nyilatkozatában visszafogásra szólította fel a konfliktusban érintett feleket, és felszólította őket, hogy ne végezzenek harci műveleteket az iráni határ közelében.

"Az (Iráni) Iszlám Köztársaság határaival szembeni bármilyen agresszió, akár akaratlanul is, egy piros vonal, amelyet nem szabad átlépni" - mondta az iráni külügyminisztérium szóvivője.

Az AP ügynökség felidézte a múlt csütörtök esetét, amikor egy hatéves iráni gyermeket megsérült a Hegyi-Karabakh területéről kilőtt mozsárhéj töredéke, amely az azerbajdzsáni határ közelében fekvő iráni területen landolt. Abban az időben több épület is megrongálódott. Irán figyelmeztette, hogy "nem fogja tolerálni" a határáig terjedő konfliktust.

Az Al Jazeera televízió közölte, hogy a hegyi-karabahi harcok újjáéledése után Irán kényes helyzetbe került. Teherán, amely az elmúlt évtizedekben diplomáciával próbálta megoldani ezt az elhúzódó konfliktust, továbbra is azonnali tűzszünet és párbeszéd közvetítésére törekszik.

Irán tiszteletben tartja több ENSZ-határozatot is, amelyek kimondják, hogy Hegyi-Karabah - az Örményország által támogatott etnikai örmények ellenőrzése alatt álló terület - Azerbajdzsán része, és a megszállt Azerbajdzsán területének vissza kell térnie a közigazgatásához. Azerbajdzsán mellett Örményországgal határos Irán a múlt héten biztosította Azerbajdzsánt, hogy elismeri területi integritását.

Más országok részvétele a hegyi-karabahi konfliktusban és Iránnal fennálló kapcsolataik tovább bonyolítják ezt a geopolitikai problémát - jegyezte meg az Al-Jazeera Pán-Arab Televízió, megjegyezve, hogy például Izrael szoros kapcsolatot létesített Azerbajdzsánnal, és bakui katonai felszereléseket árul. .

Al-Dzsazíra Mohammad Javad Dzsamáli iráni politikust idézte meggyőződésként, hogy a régió sokrétű és ellentmondásos érdekei miatt a hegyi-karabahi konfliktus megoldása ma minden eddiginél nehezebb.

A hegyi-karabahi harcok szeptember 27-én robbantak ki, Örményország és Azerbajdzsán egymást okolva folytatásukért.

A jelenlegi harcok a legsúlyosabbak az 1990-es évek óta, amikor a konfliktus 30 000 emberéletet követelt és Hegyi-Karabahon túlra is kiterjedt. Nemzetközi aggodalmakat vetettek fel a Dél-Kaukázus stabilitása miatt, amelyen keresztül az azerbajdzsáni kőolajat és földgázt a világpiacra szállító csővezetékek - írja a Reuters.

Hegyi-Karabah szerint a legfrissebb harci műveletek a karabahi hadsereg mintegy 220 tagjának életét követelték. Az Örmény Állami Információs Központ szerint 21 civil meghalt és további 82 megsebesült a régióban - jelentette az Interfax.

Az azeri hatóságok nem közöltek részleteket a fegyveres erők áldozatairól, de arról számoltak be, hogy 24 civil meghalt, további 124 pedig megsebesült. Hegyi-Karabah az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején háborúban szakított Azerbajdzsánnal. A világon azonban egyetlen ország sem ismeri el önálló államként, még Örményország sem.

Kanada felfüggesztette Törökországba irányuló fegyverkivitelét

Kanada hétfőn felfüggesztette a fegyverek Törökországba történő kivitelére vonatkozó engedélyek kiadását. Ez annak köszönhető, hogy a kanadai technológiát alkalmazták Örményország – Azerbajdzsán konfliktusában Hegyi-Karabah ellen.

Francois-Philippe Champagne kanadai külügyminiszter közleményében hozzátette, hogy vizsgálatot rendelt el a helyi médiában felhozott azon állítások miatt, miszerint Azerbajdzsán az Örményországgal folytatott fegyveres összecsapások során kanadai képalkotó és célzórendszereket alkalmazott pilóta nélküli drónjain.

A fegyverek ellenőrzésének szószólói dokumentálták a Wescam-berendezések eladását Törökországnak, amely Azerbajdzsán közeli szövetségese. 2019 októberében Ottawa bejelentette a Törökországba irányuló katonai szállításokra vonatkozó kiviteli engedélyek kiadásának befagyasztását. Válasz volt Törökország észak-szíriai kurdok elleni támadásaira. Ezt a korlátozást azonban ez év májusában feloldották.

Ezekre az eseményekre válaszul Törökország kettős mérce alkalmazásával vádolta Kanadát. Az AP ügynökség erről tájékoztatott.

Törökország azzal vádolta Kanadát, hogy akadályokat vet fel a katonai felszerelések Törökországba történő kivitele előtt "a szövetség szellemével összeegyeztethetetlen módon". Mindkét ország a NATO tagja. A török ​​külügyminisztérium közleményében kijelentette, hogy Törökország "következetesen" teljesíti kötelezettségeit.

A török ​​minisztérium azt várja Kanadától, hogy politikájában elkerülje a kettős mércét, a törökellenes csoportok befolyását az országban és szűk politikai érdekeket.

A napi Pravda és internetes verziójának célja, hogy naprakész híreket jelenítsen meg Önnek. Ahhoz, hogy folyamatosan és még jobban dolgozhassunk Önnek, szükségünk van a támogatására is. Köszönjük bármilyen pénzügyi hozzájárulását.