A kritikusok olykor azt mondják, hogy a Biblia néhány bevezető része (pl. Ex 20: 5-6; 34: 6-7; Nu 14:18) Istent képviseli, mint olyant, aki az "atyák bűnét vádolja a gyerekekkel, "míg a Szentírás későbbi részei (Jer 31:29, Ezékiel 18: 2, Jób 21:19, 2 Krón 25: 4) ezt elutasítják, és azt tanítják, hogy" a fiúk nem halnak meg az atyák bűnei miatt ". De ezek a bibliai tanítás fejlődésének evolúciós elképzelései nem felelnek meg a szövegnek. Három kampó van ebben a nézetben:

atyák

  1. Mindkét nézőpontot megtaláljuk a Biblia egyes könyveiben. Például a Deutronomium 5: 9-10 szerint:
  • Az atyák bűnét követem a gyermekeken egészen a harmadik és negyedik nemzedékig, akik gyűlölnek, de jóindulattal fogok szolgálni az ezernyi ember iránt, akik szeretnek engem, és megtartják parancsolataimat.

De a 24:16 vers azt mondja:

  • Az atyákat nem ölhetik meg fiakért, és a fiakat sem az ő atyáikért, hanem mindenkit megölnek a saját bűnei miatt.

Mindkét szempont egy könyvben található.

  1. Ezenkívül találunk olyan részeket, amelyek hozzáadják Isten büntetését az apák és a gyermekek bűneihez. Például az Ézsaiás 65: 6b-7-ben Isten azt mondja:
  • Megjutalmazom őket vétkeikért és apáik gonoszságáért.

(Vö. 3Mózes 26:39, Jer 16: 10–22).

  1. Még a régebbi szövegekben is, amelyek az atyák fiainak bűneinek megbüntetéséről beszélnek, ezeket a fiúkat olyanokkal írják le, akik szembeszállnak Istennel, és ezért büntetést érdemelnek, míg azokat, akik továbbra is öröklik az áldást, leírják, akik betartják a szövetségeket. Például az Ex 20: 5-6 azt mondja:
  • Én vagyok az Úr, a te Istened, féltékeny Isten. Megbüntetem az atyák gonoszságát a gyermekeken a harmadik és negyedik generációig, akik gyűlölnek, de kegyelmet tanúsítok nemzedékek ezreivel szemben azok iránt, akik szeretnek engem, és megtartják parancsolataimat.

(Vö. 5Mózes 5: 9-10; 7: 9.) Zsolt 103: 17-18 mondja:

  • De az Úr irgalma öröktől fogva mindörökké azok között, akik félnek tőle. És igazsága azoknak a gyermekeknek a gyermekeinél van, akik megtartják az ő szövetségét, emlékeznek az ő törvényeire és megtartják azokat.

Milyen következtetéseket vonunk le ezekből a megfigyelésekből?

  1. Az apák bűnösségének megbüntetése a fiaik ellen nem azt jelenti, hogy ártatlan gyermekeket büntetnének azért, amit apjuk tett. Mindig arról van szó, hogy ezek a gyerekek bűnösek és lázadóak, tekintve, hogy életükben meghaladják apjuk bűneit. Lásd a fenti 3. pontot.
  2. Az apák bűnei kétféleképpen befolyásolják gyermekeik életét: az első az Isten elleni lázadás, a második az a csapás, amellyel Isten megbünteti a gyermekeket. Semmit nem árulnak el arról a módról, ahogyan ezt a lázadási hajlamot eladják vagy átadják az apáktól a gyerekeknek. Ahogy Jeremiah 16: 10-12 mondja, Istennek joga van az apákat megbüntetni azokkal a csapásokkal, amelyekkel gyermekeik találkoznak, de az ő döntése, hogy ezek a csapások ugyanolyan igazságos büntetésnek számítanak a gyerekek saját hibájából:
  • Miért szólt az Úr ellenünk mind e nagy gonoszság ellen? … Mit vétettünk ...? Abban, hogy apáid elhagytak však, de rosszabb dolgokat tettél, mint apáid ...
  1. Senki sem érezheti csapdában mindezek miatt, és hogy nincs reménye, mert szülei vétkeztek. Ezékiel 33: 14-15 azt mondja:
  • Amikor azt mondom az istenteleneknek: "Meg fogsz halni", de elfordul bűne elől, és törvény és igazság szerint jár el, ... biztosan él és nem fog meghalni.

Jézus vére azokban, akik hisznek, erősebb minden bűnüknél és ítéletüknél.

  1. Senki sem érezheti úgy, hogy az ő hibája annak, akinek van gyermeke, aki kitér az igazság útjából és elindul a gonoszság útjában. Ezékiel 18:20 azt mondja:
  • … Az apa nem fog sírni a fiú vétke miatt ...
  1. Mindennek arra kell vezetnie minket, hogy komolyan és intenzíven foglalkozzunk az egyház és a család oktatásával. A tét sok generáció nagy és tartós áldása, nemcsak azért, amit tanítunk, hanem azért is, ami vagyunk.