Pontosan negyven éven át Hakamada Iwaót halálos ítélet alatt tartották Japánban. Halálra ítélték egy tisztességtelen tárgyaláson, amelyben a gyár igazgatójának meggyilkolásával, amelyben dolgozott, valamint kétgyermekes felesége meggyilkolásával kellett szembenéznie.
A katasztrófa 1966-ban történt, amikor az egész családot késsel meggyilkolták, a házat pedig ismeretlen tettes felgyújtotta. Hakamada beismerte bűnösségét a bűncselekményben, miután 20 napig hallgatták ki a rendőrök, ügyvéd jelenléte nélkül. A japán nyomozási rendszer lehetővé teszi a rendőrség 23 napos folyamatos kihallgatását, amelynek során az ügyvéd csak korlátozottan fér hozzá a vádlottakhoz. Hakamada visszavonta vallomását és megerősítette, hogy a rendőrök a napi 12 óránál hosszabb kihallgatások során megverték, megfenyegették és aláírásra kényszerítették.
Vallomása visszavonása ellenére 1968-ban halálra ítélték. Az 1976-os tokiói regionális bíróság és 1980-ban a Legfelsõbb Bíróság elõtt elutasították az eljárását. Hakamada ezért petíciót indított, amelyben új tárgyalást kért. Új tárgyalásra tett kísérletét azonban 1994-ben a Shizuoke kerületi bíróság, valamint a tokiói regionális bíróság 2004-ben és a legfelsőbb bíróság 2008-ban elutasította. Ügyvédei ezért idén áprilisban újabb kérelmet nyújtottak be a Shizuoke kerületi bírósághoz.
A Kumamoto Norimichi esküdtszék egyik bírája, aki tavaly 1968-ban vizsgálta Hakamada ügyét, nyilvánosan kijelentette, hogy szerinte Hakamada ártatlan. Mint kijelentette, a meghallgatás során bizonyítékok miatt vitába keveredett az esküdtszék többi tagjával, de az ítéletről szóló szavazáson megszavazták.
A tárgyalásból kitűnik, hogy Hakamadát kényszerített vallomás alapján ítélték el. A legfontosabb bizonyíték egy olyan ruhakészlet volt, amelyen az áldozat vérének nyomai voltak, és amelyeket a gyári tartályban fedeztek fel. A ruházat azonban nem akkora volt, mint Hakamad, de a felperes azt állította, hogy a ruhák úgy fogytak el, ahogy a tartályban voltak. A védelem szerint azonban a Hakamada állítólagosan használt kése túl kicsi volt ahhoz, hogy halálos sérüléseket okozzon, és az ajtó, amelyen keresztül Hakamadának be kellett volna lépnie a házba, és el kellett hagynia, zárva volt.
Hakamada az egyik leghosszabb ideig bebörtönzött halálos ítélet a japán bíróságon. Az elítéltek nem beszélhetnek egymással, tilos televíziót nézni és bármilyen tevékenységet végezni. Ezenkívül Hakamada mentális zavarban szenved, amelyet több mint 28 év börtön okoz magányos zárva, és bármely nap kivégzés előtt áll, kivéve, ha ügyét az igazságügyi miniszter amnesztiában tartja, vagy ha garantálják az újratárgyalást.
Ajánlott akció:
Küldjön levelet, amelyben kifejezi aggodalmát, miszerint Hakamada Iwaót igazságtalan tárgyaláson és erőszakkal végrehajtott bizonyítékok alapján ítélték el, amely nem felel meg a tisztességes eljárás nemzetközi normáinak, és jelezze, hogy nem végezhető ilyen körülmények között, és kérje a halálbüntetés moratóriumára.
Témák
Részvény
Adományának köszönhetően képesek vagyunk figyelemmel kísérni az emberi jogi helyzetet, és aktívan küzdeni az emberi jogok megsértése ellen.
Szavaidnak ereje van! Olvassa el, mit értünk el olyan emberek támogatásával, mint te.
Rendszeres tájékoztatást kap munkánkról, sikeres kampányainkról és petícióinkról, amelyeket aláírásával támogathat.
- Kapcsolatba lépni
- Rólunk
- Lépjen kapcsolatba velünk
- Az Amnesty Nemzetközi Szlovákiai Iroda
- Az amnesztia Szlovákia testületei
- A szervezet alapszabálya
- Az Amnesty International éves jelentései
- Nyilvános gyűjtemény
- Adatvédelmi irányelvek
- Információforrások
- Média Központ
- Emberi jogi oktatás
- Amnesztia Akadémia
- Eredményeink
- Részt venni
- támogass minket
- Aláírja a petíciót
- Legyen önkéntes
- hírek
- Hírek az emberi jogok világából
- Kampányaink
- Kutatási jelentések
- támogass minket
Minden harmadik eset, amellyel az Amnesty-nél foglalkozunk, sikerrel zárul.
Annak érdekében, hogy fenntartsuk függetlenségünket a világ emberi jogi helyzetének figyelemmel kísérésében és az emberi jogi jogsértések elleni kampányokban, nem kapunk pénzügyi támogatást a kormányoktól, és tevékenységeink finanszírozása tehát elsősorban az egyének hozzájárulásától függ, te.