A munkahely jellemzői
A 2000–2002-es években a jelenlegi tanszék intézeteinek elődei két különböző osztály szervezeti egységei voltak. A Parazitológiai Tanszék a Halak, Méhek és Állatok Betegségek Osztályával együtt megalakította a Parazitológiai, Hal, Méhek és Állatok Betegségei Tanszéket, amelynek vezetõje doc. MVDr. Valéria Letková, PhD. A Fertőző Betegségek Osztálya, valamint az Igazságügyi és Közállat-egészségügyi Orvostudományi Osztály megalakította a Fertőző Betegségek és a Trópusi Állatorvosok Osztályát. Ennek az osztálynak az élén az időszakban doc. MVDr. Milan Travnicek, PhD.
A 2002–2007-es években a Parazitológiai, Hal-, Méh- és Vadbetegségek Intézete, valamint az Epizootiológiai és Fertőző Betegségek Intézete a Fertőző és Parazita Betegségek Közös Osztályát hozta létre. 2007. szeptember 1-je óta az Epizootiológiai és Parazitológiai Tanszék a Parazitológiai Intézetből, valamint az Epizootológiai és Megelőző Állatorvosi Intézetből áll. Az osztály az INFEKTOZOON kiválósági központ része, amely az állatbetegségek és a zoonózisok kérdésével foglalkozik, valamint a Parazitológiai Kiválósági Központ.
Járvány- és Megelőző Állatorvos-tudományi Intézet
A munkahelyi kutatás egyik kulcsfontosságú területe az molekuláris genetikai tesztek kidolgozása a vírusok kimutatására PCR, RT-PCR és valós idejű PCR alkalmazásával. A TaqMan szondák és a SYBR-Green alkalmazásán alapuló klasszikus valós idejű PCR mellett a közelmúltban kidolgozták a LUX-PCR és a Plexor PCR alapú diagnosztikai teszteket a PCV-2 kimutatására. A molekuláris epizootiológiai módszerek és elemzések jelentősen hozzájárultak a szlovákiai CSF-járványok azonosításához és az alsó-ausztriai BVDV/MD helyreállítási programjához. Jelenleg a PRRS molekuláris epizootiológiájára koncentrálunk a közép-európai régióban.
A vírusgenomok jellemzésénél a tipizálásra koncentrálunk pestivírusok, PCV-2, PRRSV és más vírusok. Először a BVDV-1, a BVDV-2 altípusát azonosították Szlovákiában, Ausztriában és Franciaországban a külföldi munkahelyekkel együttműködve. Ezenkívül szekvenáltuk és jellemeztük a pireneusi zerge pestivírus és az Aveyron BDV törzs teljes genomját. Először genetikailag tipizálták a szlovákiai PCV-2 és PRRSV törzseket. Ebben a tanulmányban egy új, eddig ismeretlen, ORF7 hosszúságú polimorfimuszt találtak a PRRSV genomjában. Jelenleg a sertések és a vaddisznók kevésbé ismert vírusfertőzései (TTSuV-1, TTSuV-2, boka-szerű vírus és mások), valamint a sertéspopuláció vegyes vírusfertőzésének vizsgálatára összpontosítunk.
A kutatás egy másik része a genomikára koncentrál. Folyamatban a génexpresszió vizsgálata (transzkriptóm) vírusfertőzött sejtekben mikroarray technikával és a közeljövőben a következő generációs szekvenálási technikával.
Külön kutatási terület az a Salmonella enterica vizsgálata, amely az élelmiszer-bakteriális gasztroenteritis egyik vezető oka a világon. A S. enterica fertőzés előidézi a gyulladásgátló citokinek expresszióját, ezt követően a bélben, a szervekben, valamint a perifériás vérben az immunokompetens sejtek arányának megváltozása is kiváltható. A citokin expressziója probiotikumok alkalmazásával is modulálható, különösen csirkéknél. A proinflammatorikus citokin expressziós szintjének figyelemmel kísérése csirkékben és serdülő csirkékben, miközben a citokinszintek modulálása lehetővé teszi számunkra, hogy új betekintést nyerjünk a szalmonella-gazda kölcsönhatásba. Az in vitro kísérletek megismertetnek más mechanizmusokat ebben a kölcsönhatásban. Az immun- és kóros mechanizmusokról szerzett új információk javítják a szalmonellózis szabályozását.
A területen rovarevő denevér populációk kutatása (több etiológiai ágens tározója) ökológiai megfigyeléseket végeznek, tanulmányozzák az egyes denevérfajok előfordulását befolyásoló földrajzi és ökológiai sajátosságokat, epizootiológiai elemzéseket végeznek az epidemiológiai helyzet meghatározására a fertőző, parazita és gombás etiológiai szerek előfordulásakor a Szlovák Köztársaságban az európai denevérek (EBL) és a Geomyces destructans - a fehér orr szindróma (WNS) oka.
A vakcinák hatékonyságának figyelemmel kísérése terén a következőkre összpontosítunk az állatok oltásának hatékonyságát befolyásoló tényezők valamint a vakcinák kudarcának járványügyi és járványügyi következményei. Tanulmányozzák ezen tényezők kölcsönhatásait az immunrendszerrel, az immunszuppresszió mechanizmusait és az elégtelen immunválasz korrekciójának lehetséges módjait immunmoduláló anyagok alkalmazásával. Ezen a területen is a lehetőségre koncentrálunk a parenterális és élő orális vakcinák hatékonyságának erősítése szkvalén-alapú adjuvánsokkal, ill. szkvalán (olajkomponensként), szintén adjuváns tulajdonságú detergensek kombinációjával. Vizsgálják annak lehetőségét, hogy a veszettség és más lizavírusfertőzések, különösen az EBL-1 és az EBL-2 elleni védőoltásokban növelni lehet-e az adjuvánsokkal ellátott vakcinák hatékonyságát. A kapott eredmények alapján komplex epidemiológiai intézkedéseket javasolnak, amelyek hozzájárulnak a közegészség és a területünkön élő őshonos fauna populációinak egészségének javításához.
A tudományos szándék másik területe az ökológiai és epidemiológiai kutatások vadmadár-populációkban, Különösen a városi galambok és a szantropikus madárfajok a Szlovák Köztársaság területén, elsősorban a madarak fertőző és parazita zoonózisaira, elterjedésükre és a lakosság egészségére gyakorolt lehetséges veszélyekre összpontosítva. A kapott kutatási eredmények kiemelt epidemiológiai és epidemiológiai adatokat szolgáltatnak, amelyeket felhasználnak a közegészség védelmét szolgáló operatív tervek kidolgozásához.
Egy másik tudományos szándék az multipotens prekurzorok (NP) neurogén potenciáljának vizsgálata és összehasonlítása két fejlődési szempontból különböző központi idegrendszeri szövetből izolálva. A neuroszférák generálására és az NP differenciálódási potenciáljára fogunk összpontosítani; az egyes NP-ket összehasonlítják és értékelik a de novo idegsejtek és oligodendrociták létrehozására való képességük alapján. A központi idegrendszerből származó neurális prekurzorok lehetséges autológ forrásainak izolálása, kiterjesztése és jellemzése kulcsfontosságú a neurodegeneratív betegségek kezelésében.
Parazitológiai Tanszék
A Parazitológiai Intézet prioritásait a tudományos kutatás területén a következők határozzák meg:
A protozoológia területén:
Folytassa a tollas vad eiméria kórokozó fajainak - a farm fácánjának (Phasianus colchicus) és a mezei pincének (Pedix perdix) - a telepeken nevelés folytatását. Az endogén fejlődés vizsgálata a fénymikroszkópia szintjén, valamint a molekuláris genetikai tulajdonságok és a sejtes immunválasz a fertőzés folyamatában, valamint az immunizációs stratégiák kidolgozása az eimeriidosis megelőzésében. Figyelemmel kíséri a vektor által átvitt protozoonok epizootiológiáját és epidemiológiáját. A szöveti paraziták fajmeghatározása patkányvadban szövettani, immunhisztokémiai módszerekkel és transzmissziós mikroszkóppal.
A helmintológia területén:
A húsevő filariasis epidemiológiai és epizootológiai elemzése Szlovákiában. A legújabb diagnosztikai módszereket fogjuk használni a Dirofilaria spp. kutyákban és macskákban, valamint vad ragadozókban Szlovákia egyes földrajzi területein. Pozitív állatoknál a felnőtt férgek echokardiográfiai vizualizációját hajtják végre, és a rendelkezésre álló parazitaellenes szerek hatását is igazolni kell. Folytassa a vadon élő és házi ragadozók (echinococcosis, alveococcosis, toxocarosis), valamint a szöveti helminthiasis (cysticercosis, trichinosis) előfordulásának figyelemmel kísérését.
Az arachnoentomológia területén:
Az arachno-entomofauna azonosítása megváltozik, hangsúlyt fektetve a hematophagous ízeltlábúak diagnosztizálására az általános globalizációs változásokhoz viszonyítva. A tipikus trópusi endemikus régiókból származó fertőző fertőzések lehetséges vektorainak megfigyelése. Az ektoparaziták laboratóriumi kimutatásának módszertani eljárásainak fejlesztése. A gazdaságilag fontos ektoparazitózisok felügyeleti rendszerének innovációja. Kutatások a vektorpusztítás biológiai módszereinek területén - bioracionális peszticidek, ragadozók, parazitoidok, növekedésszabályozók és rovarok fejlődése stb. A Parazitológiai Intézet részt vesz a veszélyes fertőzés - kéknyelv-betegség (Febris catharhalis - kéknyelv-betegség) előfordulásának vizsgálatában szarvasmarhákban, juhokban és kecskékben az alapvető rovartani felügyelet szempontjából. A pedagógiai és tudományos kutatás területén intenzíven fejlesztik az együttműködést a kassai UVLF osztályokkal és klinikákkal, valamint a ŠVPS SR, KVL SR, SAS, valamint magánállatorvosokkal.