elemeket

absztrakt

Háttér/célok:

Egyes tanulmányok dokumentálják a terhességi cukorbetegség (GDM) előfordulása és az étrend egyes összetevői közötti összefüggéseket, de nincsenek olyan tanulmányok, amelyek megvizsgálnák az étkezési szokásokkal való összefüggést. A megfigyelés célja a GDM előfordulása és a mediterrán étrend (MedDiet) lehetséges kapcsolatának vizsgálata volt.

étrend

Tantárgyak/módszerek:

Tíz mediterrán országban 1076 egymást követő terhes nő ment át 75 g OGTT-vel a terhesség 24. és 32. hetében, az ADA_2010 és a Nemzetközi Diabétesz és Terhességi Tanulmányi Csoportok (IADPSG) _12 értelmezésében. A táplálkozási szokásokat egy korábban validált kérdőív alapján értékelték, és kiszámították a mediterrán étrend-indexet (MDI), amely tükrözi a MedDiet étrend betartásának mértékét: a magasabb MDI jobb tapadást jelez.

az eredmények:

Az életkor, a BMI, a családi cukorbetegség, a súlygyarapodás és az energiafogyasztáshoz igazítva a GDM-ben szenvedő alanyok mindkét kritérium szerint alacsonyabb MDI-vel rendelkeztek (ADA_2010, 5, 8 vs. 6, 3, P = 0, 028; IADPSG_2012, 5, 9 vs. A keresztmetszeti és utóvizsgálatok azt mutatják, hogy nincs összefüggés vagy összefüggés egyes tápanyagokkal, pl. 8., 9., 10., 11., 12., 13. Az intervenciós vizsgálatok azt mutatják, hogy a magas szénhidráttartalmú (CHO) és magas egyszeresen telítetlen zsírtartalmú étrendek javítják az inzulinérzékenységet és a glükóz clearance-t, a DM2 prevenciójának nagy prospektív tanulmányai pedig azt mutatják, hogy és a rostbevitel, valamint a testmozgás csökkentette a DM2 előfordulását csökkent glükóztolerancia esetén, de ezekben a vizsgálatokban az egyes beavatkozások hozzájárulását nem értékelték.

Ami a GDM és a táplálkozási tényezők kapcsolatát illeti, a különböző vizsgálatok eredményei ellentmondásosak. Pozitív összefüggést írtak le a GDM és a telített zsírbevitel előfordulása között, ideértve a koleszterin- és a tojásbevitelt is, 17, 18, 19, míg egy másik összefüggést figyeltek meg a magasabb zsírbevitel és az alacsonyabb CHO-bevitel kombinációjával. A rost szerepe ellentmondásosnak tűnik, mivel két tanulmányban a magas rostbevitel a GDM alacsonyabb kockázatával jár, míg a másik két vizsgálatban ilyen kapcsolat hiányzik. 17., 21., 22., 23. Egy prospektív tanulmány azt mutatja, hogy a magas glikémiás terhelés növeli a GDM kockázatát. A zsír típusa fontosnak tűnik, mivel a többszörösen telítetlen zsír csökken, míg a telített zsír növeli a GDM kockázatát. 17, 21

Az étrend-modell és különösen a mediterrán típusú étrend szerepét a GDM kialakulásában még nem vizsgálták. Ez a tanulmány, amelyet a mediterrán Diabetes Study Group (MGSD) szponzorált "Gesztációs cukorbetegség a mediterrán térségben" összefüggésben végeztek, megvizsgálja a mediterrán étrend (MedDiet) kapcsolatát a GDM előfordulásával. a mediterrán országokban.

Tantárgyak és módszerek

Ez egy prospektív, megfigyelő, nem intervenciós, többközpontú vizsgálat, amelyet 10 mediterrán ország 10 központjában végeztek, nevezetesen Algéria, Franciaország, Görögország, Olaszország, Libanon, Málta, Marokkó, Szerbia, Szíria és Tunézia. Az összes résztvevő központ a kórházak szülészeti osztályai voltak, amelyek a terhes nők kiválasztatlan populációit gondozták.

Ha feltételezzük, hogy a GDM előfordulása 5-15%, a vizsgálathoz megfelelő erõsség biztosításához szükséges alanyok száma 900 volt; Ezért arra összpontosítottunk, hogy minden központban legalább 100 entitást toborozzunk. Összesen 1076 egymást követő terhes nőt vizsgáltak 2010. január 1. és 2011. július 31. között. Azokat a nőket, akiknek kórtörténetében ismert a cukorbetegség (1. típusú, 2. típusú vagy MODY), nem terhes állapotban, kizárták a vizsgálatból. az előző GDM nem volt kizárási kritérium. Az összes többi OGTT-n átesett terhes nő részt vett a vizsgálatban. A kezelést és a beavatkozásokat az egyes központok protokolljainak megfelelően végezték el.

Az OGTT-t a terhesség 24. - 32. hetében végeztük 75 g glükózzal. A vénás plazma glükózszintjét megmértük, éheztettük 1 és 2 órával a glükóz betöltése után. A diagnosztikai határértékeket a következők határozták meg: éhezés, 35, 3, 1-h  10, 0 és 2-h  8, 6 mm/l. A GDM diagnosztizálásához két vagy több határérték teljesítése vagy túllépése volt szükséges az American Diabetes Association (ADA) 2010 irányelvei szerint. Ezenkívül az OGTT-t a Nemzetközi Diabétesz Szövetség legújabb kritériumai alapján értékelték, és Terhességi vizsgálatok A tanulmányt elvégezték. 25 Szerintük a határértékeket a következőkre állítják be: gyors, 15, 1, 1 h  10, 0 és 2 óra, 5 8, 5 mm/l. A GDM diagnosztizálásához elegendő egyetlen olyan glükózérték, amely megegyezik vagy meghaladja a határértékeket. Az OGTT alatt a glükózgörbe (AUC) alatti területet trapéz módszerrel számoltuk. Számítottuk az összes és az inkrementális területeket.

A táplálkozási szokásokat étrendtörténeti módszerrel értékelték, amelyet a mediterrán térségben végzett korábbi vizsgálatok során alkalmaztak és megerősítettek. Egy 78 kérdésből álló táplálkozási kérdőívet egy speciálisan képzett személy (dietetikus, nővér vagy orvos) küldött be. A kérdések a különféle ételek vagy élelmiszercsoportok napi vagy heti fogyasztására vonatkoztak az OGTT és minden diétás beavatkozás előtt. Az elfogyasztott mennyiség becslése a háztartások közös intézkedésein alapult. A kérdőíveket központilag elemezték egy speciálisan tervezett számítógépes program segítségével. Minden résztvevő központ tájékoztatást adott a helyi ételek összetételéről. A teljes CHO bevitel tovább fel volt osztva keményítő és cukor bevitelre (mono- és diszacharidok). A teljes zsírbevitelt tovább osztották állati vagy növényi eredetű zsírra. Kiszámolták a növényi zsír és a zsírbevitel arányát. Az alkoholfogyasztás nulla volt a 1003 vizsgálatban résztvevő 881 résztvevőnél, kevesebb mint 1 ml/nap a 66-ban és 1-5 ml/nap a fennmaradó 56-ban. Így az alkoholt nem lehetett bevonni az adatelemzésbe.

A táplálkozási kérdőívet korábban nyolc mediterrán ország 104 alanyában validálták, összehasonlítva a háromnapos diétás naplóval (3DDD), amelyet az étkezési szokások értékelésének referencia-módszerének tekintenek. A mindkét módszerrel kiszámított táplálékbevitelt a Student t-teszt és a Pearson-féle kétváltozós korreláció segítségével hasonlítottuk össze. Az átlagértékek nem különböztek a Student t-tesztjétől, kivéve a CHO-t és a rostot, amelyek magasabbak voltak a kérdőívben. Az egyes értékelési módszerekkel mért korrelációs együtthatók (r értékek) a különböző makrotápanyagok bevitele között: 0,33630 CHO, 0,44520 fehérje, 0,66140 zsír és 0,6270 energia bevitel, P 28

A tápanyagbevitelt összehasonlították a nyolc mediterrán ország között, és nem találtak különbséget. Bizonyos ételeket néhány országban használtak, de más országokban nem (azaz kuszkusz, bulgur), de tápanyag-összetételük ismert volt, emellett a főbb élelmiszercsoportokba (gabonafélék stb.) Is bekerülhettek. Ezért az összes központból származó adatok együttes elemzése indokolt ebben a tanulmányban.

A kérdőíveket élelmiszer kategóriák szerint is elemezték, a MedDiet piramisban leírtak szerint, hogy értékeljék a mediterrán étrend betartásának mértékét. 29 A MedDiet étrendhez való tapadás mértékének értékelésére különféle mediterrán étrendi mutatókat (MDI) találtak ki, amelyek aritmetikailag kifejezik ennek a mintának a betartását. Ebből a célból ebben a tanulmányban kiszámoltuk az MDI-t a különböző ételek fogyasztása szerinti pontozással, úgy hogy minél magasabb a pontszám, annál nagyobb a tapadás. 30 A hét országról szóló tanulmány első publikációjában meghatározott 12 élelmiszercsoportot használtunk (kenyér, gabonafélék, hüvelyesek, zöldségek, gyümölcs, hús, hal, tojás, olívaolaj és állati zsír aránya, burgonya, sajt és tejtermékek). Termékek). 31 Kiszámoltuk az egyes csoportok medián bevitelét, és minden egyes esetében 1-et regisztráltunk, ha a bevitel meghaladta az egészséges élelmiszerek (azaz zöldségek, hüvelyesek stb.) Mediánját, vagy a kevésbé egészséges élelmiszerek (azaz hús, tojás stb.) .).). 30

statisztika

Az adatokat átlag + félként adjuk meg, összehasonlítva a Student t-tesztjével. Mivel az életkor, a BMI és a cukorbetegség jelenléte a szülőknél vagy testvéreknél (családi kórtörténet), amelyek a cukorbetegség kialakulásának ismert kockázati tényezői, különböztek a GDM-pozitív és a GDM-negatív egyének között, az összes többi összehasonlítást az életkor, a BMI-hez való igazodás után végezték el. és családtörténet. Adott esetben a terhesség alatti energiafelvételt és a súlygyarapodást is módosították. A multiplicitási hibák elkerülése érdekében az összes P értéket több Bonferroni összehasonlításhoz igazítottuk. A ferde eloszlás folytonos változóit a statisztikai elemzés előtt logikusan transzformáltuk. Bináris logisztikai regressziós modellt alkalmaztunk a GDM előfordulása és az egyfarkú elemzés elemzésében szignifikánsan eltérő tényezők közötti kapcsolat értékelésére. A kategorikus változókat a ate 2 teszttel, Yate korrekcióval értékeltük. Valamennyi statisztikai teszt kettős volt, és a P -0,05 értéket szignifikánsnak tekintették. A statisztikai elemzést az SPSS statisztikai csomag 17.1-es verziójával hajtottuk végre (Chicago, IL, USA).

az eredmény

A vizsgálatban részt vevő 1076 alany közül 73-ot kizártunk a további elemzésből, mivel az antropometriai, biokémiai vagy táplálkozási adatok hiányosak voltak.

A GDM előfordulása 9,5% volt az ADA 2010 kritériumok (GDM_ADA) és 29,0% az új IADPSG kritériumok (GDM_IADPSG) szerint. A GDM-pozitív és a GDM-negatív alanyok összehasonlításával a nyers adatok, az 1. táblázat felhasználásával szignifikáns különbségeket találtunk az életkor, a BMI és a családtörténet tekintetében, amelyek magasabbak voltak a GDM-pozitív (egy kritérium szerint) alanyoknál, valamint terhesség alatti energiafogyasztásra és súlygyarapodásra, amely csak a GDM_IADPSG pozitív egyéneknél volt magasabb. Ezért további elemzéseket végeztek az életkor, a BMI, a családtörténet, a súlygyarapodás, az energiafogyasztás és a többszörös összehasonlítás után.

Asztal teljes méretben

A teljes zsírbevitel hozzájárulása az energiafogyasztáshoz magasabb volt mindkét GDM_ADA-pozitív egyénnél (34,6% szemben 33,0%, P 31 a MedDiet koncepcióhoz viszonyítva, GDM_ADA és GDM_IADPSG-pozitív, valamint GDM_ADA és GDM_IADPSG negatív alanyok között látható a táblázat 2. A sajtok és az olívaolaj bevitele magasabb volt mind a GDM_ADA-pozitív (P = 0,031 és P = 0,003), mind a GDM_IADPSG-pozitív (P 32, 33, 34) alanyoknál.

Figyelmet fordítottak azonban az étkezési szokások szerepére, és nem az egyes tápanyagokra vagy élelmiszerekre, amelyek veszélyeztetettek a DM2 szempontjából. A táplálkozási modellek előnye, hogy az étrend során figyelembe veszik a több tápanyag összetett kölcsönhatásait és kumulatív hatásait. A tápanyagokat nem külön-külön fogyasztják el a mindennapi életben, ezért az étkezési szokások egészségre gyakorolt ​​hatása az étkezési tényezők kombinációjának eredménye, a makrotápanyagoktól kezdve az étrendben lévő mikroelemek, nyomelemek, antioxidánsok és hasonlók tartalmáig. további. Különböző epidemiológiai vizsgálatok kimutatták a DM2 előfordulásának jelentős csökkenését azoknál az egyéneknél, akik ragaszkodtak a MedDiethez. Egy spanyolországi 1380 egyetemi végzettségű kohorsz prospektív tanulmányában a DMD kockázata a MedDiet után 83% -kal csökkent a betegeknél. 35

Az ATTICA vizsgálatban a MedDiethez való ragaszkodás alacsonyabb DM2 valószínűséggel társult. 8291 myocardialis infarktusban szenvedő betegen végzett prospektív vizsgálat azt mutatta, hogy 3-5 éves követés után a DM2 incidenciája 33% -kal alacsonyabb volt MedDiet betegeknél. 37

Egyetlen MDG-beavatkozás, amely összehasonlította a MedDiet két típusát, az egyiket extra szűz olívaolajjal, a másikat dióval, kontroll étrenddel, 50% -kal alacsonyabb DM2 előfordulást mutatott a két intervenciós csoportban 4 év alatt. 38

Ami a GDM-et illeti, csak az ápolónők ápolóinak végzett vizsgálatában követte a „körültekintő étrend” mintázatát (több zöldség, hüvelyes, gyümölcs és baromfi), összehasonlítva a vörös és feldolgozott húsban gazdag „nyugati” étrenddel, amely alacsonyabb a 39 éves GDM kockázata, mint a MedDiet alternatív esetében. Meg kell azonban jegyezni, hogy ezekben a vizsgálatokban a GDM diagnózisát nem az OGTT, hanem önjelentés formájában állapította meg, és hogy az étrend értékelését több évvel a terhesség előtt végezték el. A szakirodalomban nincs más olyan tanulmány, amely megvizsgálná az étkezési szokások és különösen a MedDiet és a GDM kapcsolatát.

A GDM-hez képest magasabb MDI-t találtunk a GDM nélküli egyéneknél. Ezenkívül a GDM nélküli betegeknél a MedDiet betartása jobb glükóz toleranciával járt, mivel az MDI negatív korrelációt mutatott az összes glükóz tolerancia mutatóval az OGTT során.

A fenti megfigyelések a MedDiet védő szerepének bizonyítékának tekinthetők a GDM kialakulása ellen. Ennek a hipotézisnek az alátámasztása a GDM alacsonyabb előfordulásának megállapítása az MDI eloszlás felső teriljében (jó tapadás) (38% -kal kevesebb a GDM_ADA és 34% a GDM_IADPSG esetében). Ezenkívül egy többszörös logisztikus regressziós modellben a különféle tényezők kiigazítása után bebizonyosodott, hogy minél magasabb az MDI (jó tapadás), annál alacsonyabb a GDM előfordulása.

A MedDiet az egyetlen étrend, amely a CHD, a DM2 alacsonyabb előfordulási gyakoriságával társul, és amint ezt a tanulmány dokumentálja, a GDM alacsonyabb előfordulása. A MedDiet védőhatásainak hátterében álló mechanizmusok azonban nem tisztázottak. A MedDiet-kompatibilis egyéneknél megfigyelhető csökkenés a keringő gyulladásos biomarkerekben az egyik mechanizmus lehet, mivel az alacsony fokú krónikus gyulladás patogenetikai tényezőnek számít mind a CHD, mind a DM2 esetében. Az egyszeresen telítetlen zsírsavak és a telített zsírsavak magas aránya, az alacsony transz-zsírsav-tartalom és a magas rost-, antioxidáns-, polifenol- és magnéziumtartalom hozzájárulhatnak a MedDiet gyulladásgátló tulajdonságaihoz. 44.

A vizsgálat erősségei a következők: (1) a GDM pontosabb diagnosztizálása, mivel az OGTT-t minden résztvevőnél elvégezték, és nem szelektíven a szűrővizsgálat után; (2) a 75 g-os OGTT alkalmazása a legfrissebb, legszigorúbb kritériumok (ADA 2010 és IADSPG 2012) értelmezésében, így a GDM-alanyokat alacsonyabb glükóz intoleranciával diagnosztizálják a korábbi vizsgálatokhoz képest; (3) Az étkezési szokások felmérésére használt kérdőívet speciálisan képzett személyzet küldte be, és egy háromnapos étrend-naplóval összehasonlítva validálták, amelyet általában referenciamódszerként fogadtak el, teljesen összehasonlítható eredménnyel, bár a legtöbb tanulmányban a kérdőívek.

A vizsgálat korlátja a különböző populációkból származó adatok gyűjtő elemzése, amelyek közös mediterrán medencével rendelkeznek, de különböznek etnikai, társadalmi-gazdasági helyzetük, vallási gyakorlatuk és napi szokásaik szerint. Az egyes országok viszonylag kis száma nem teszi lehetővé az adatok központonkénti elemzését és többszöri összehasonlítást.

Összefoglalva, ez a tanulmány megvizsgálta az egyes tápanyagok kapcsolatát a mediterrán populációkban, különös tekintettel a táplálékfelvétel MedDiet modelljére a 75 g OGTT-vel diagnosztizált GDM előfordulásával, amelyet újabb, szigorúbb diagnosztikai kritériumok értelmeztek.,

Egy új megállapítás nem csupán a MedDiet étkezési szokáshoz való ragaszkodás és a GDM alacsonyabb előfordulási gyakoriságával való összefüggés, hanem a GDM nélküli terhes nők jobb fokú glükóz toleranciája is. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a MedDiet javíthatja a glükóz toleranciát a terhesség alatt, és bizonyos mértékben csökkentheti a GDM előfordulását, ami természetesen további vizsgálatokat érdemel intervenciós vizsgálatokkal.

Mellékletek

köret

Az összes résztvevő nyomozó országonként fel van sorolva:

Az MGSD-GDM vizsgálati csoport minden együttműködő ország kulcsfontosságú nyomozóiból állt, beleértve: Algériát (M Bachaoui, F Kolli, Z Benghanem); Franciaország (M Marre); Görögország (B Karamanos, E Anastasiou); Olaszország (A Lapolla, MG Dalfra, A Filippi, A Barison, R Valentini); Libanon (C Saab); Málta (C Savona-Ventura, J Vassallo, J Craus); Marokkó (H El Ghomari, F Louda, H Addi, M Joubij, A Chraibi); Szerbia (A Jotic, NM Lalic, A Ljubic, M Gojnic, T Milicic, L Lukic, J Seferovic, M Maceic); Szíria (N Albache, A Jalek, K Kebbewaer, M Albache); és Tunézia (C Ben Slama).