A keresztség olyan szentség, amely utat nyit az ember számára az üdvösséghez, más szentségekhez, az ember az egyház tagjává válik, megmossa az öröklött bűnt (felnőtteket és minden más bűnt), Isten gyermekévé és a Szentlélek templomává válik, a mennyek országának örököse. Minden embernek szüksége van a keresztségre, hogy megszabaduljon az öröklődött bűntől, amellyel az ember elutasította Istent és akaratát.
A keresztséget abban a plébániában kell megadni, amelyben a megkeresztelt ember él, vagy olyan gyermek esetében, ahol a szülei élnek, mert tagja lesz az egyházi közösségnek, ahol részt vesz a közösség közös életében, közös találkozókon és szolgáltatások.
A keresztségre való felkészülésen részt kell venni a gyermek szüleinek és a megkeresztelt szülőnek, a lelkipásztorral egyetértésben.
Tud. 849 - A keresztséget, a szentségek kapuját, amely az üdvösséghez szükséges, tulajdonképpen vagy abban a vágyban, amely által az emberek megszabadulnak a bűnöktől, Isten gyermekeibe születnek, és Krisztus-szerű kitörölhetetlen jegyével beépülnek az egyházba, érvényesen csak a keresztelés valódi vízben, megfelelő verbális formában.
Tud. 851 - A keresztség ünnepét megfelelően fel kell készíteni, ezért:
1. egy keresztségben részesülõ felnõttet be kell engedni a katekumenátusba, és lehetõség szerint a püspöki konferencia által elrendelt rendezési sorrendnek megfelelõen és az általa alkalmazott speciális normáknak megfelelõen változó mértékben kell az úrvacsorai szentelésbe hozni. kiadott;
2. A megkeresztelt gyermek szüleit, valamint azokat, akik vállalják a keresztszülõ szerepét, megfelelõen fel kell oktatni e szentség jelentõségére és a vele járó kötelezettségekre; magának a pásztornak vagy mások révén gondoskodnia kell arról, hogy a szülők lelkipásztori oktatással, sőt, közös imádsággal, több családot összegyűjtve, és ahol lehetséges, meglátogassák őket.
Tud. 855 - A szülőknek, keresztszülőknek és lelkészeknek vigyázniuk kell arra, hogy ne nevezzenek el idegen keresztény gondolkodásmódot.
Tud. 856 - Bár a keresztséget bármely nap meg lehet adni, mégis ajánlott, hogy vasárnap, vagy ha lehetséges, a húsvéti vigílián ünnepeljék meg.
Tud. 857 1. § A keresztség tényleges helye, kivéve, ha szükséges, templom vagy kápolna.
2. § Az a szabály, hogy a felnőttet a saját plébániatemplomában keresztelik meg, a gyermeket azonban a szülők saját plébániatemplomában, kivéve, ha indokolt okból valami mást ajánlanak.
Tud. 868 1. § A gyermek szabadságon való megkereszteléséhez a következőkre van szükség:
1. hogy a szülők, legalább egyikük, vagy aki törvényesen képviseli őket, hozzájáruljanak;
2. annak a reménynek az igazolására, hogy nevelkedni fog a katolikus vallásban; ha ez a remény teljesen hiányzik, a keresztséget el kell halasztani az adott törvény szabályai szerint, elmagyarázva a szülőknek az okot.
Tud. 872 - A baptistának lehetőség szerint meg kell adni egy keresztelő szülőt, akinek feladata a felnőtt keresztelőnek a keresztény életben való segítése és a gyermek megkereszteltetése a szülőkkel együtt, és arra is törekednie kell, hogy a megkereszteltek a kereszteléssel arányos keresztény életet éljen, és hűen teljesítse a vele kapcsolatos kötelezettségeket.
Tud. 874 1. § Ahhoz, hogy valakit felvehessenek a keresztszülő szerepébe, szükséges:
1. hogy maga a keresztelő vagy szülei, vagy képviselőjük, vagy ezek hiányában a lelkész vagy a miniszter nevezze ki őket, és képes és szándékosan tudja ellátni ezt a feladatot;
2. töltse be az élet tizenhatodik évét, kivéve, ha az egyházmegyei püspök más életkorot határoz meg, vagy ha a lelkész vagy a miniszter úgy ítéli meg, hogy törvényes okból kivételt kell engedélyezni;
3. katolikusnak lenni, megerősítettnek és aki már megkapta a Szent Eucharisztiát, és a hitnek és az elfogadandó feladatnak megfelelő életet élni;
4. ne büntessék törvényesen kiszabott vagy kimondott kanonikus büntetéssel;
5. hogy ne legyen keresztelő apja vagy anyja.
2. § A nem katolikus egyházi társaságba tartozó megkeresztelteket csak katolikus keresztelő szülőkkel együtt szabad befogadni, és csak a keresztség tanújaként.