forrás szerkesztése

A cikk befejezetlenként lett megjelölve,
legutóbbi szerkesztése óta azonban több mint 30 nap telt el
A szerkesztéshez először próbálja megtalálni a szerzőt az előzmények között, és lépjen kapcsolatba vele. Lásd még a vitát.
Ha minden jel arra mutat, hogy az eredeti szerző a közeljövőben nem folytatja a szerkesztést, törölje a sablont> és szerkessze az oldalt.
Ezt az oldalt utoljára 2019. január 4-én, 22: 09-kor frissítették.

Bevezetés forrás szerkesztése]

Kézi ín sérülések tompa és élesre vannak osztva (gyakoribbak az élesek). Az egészséges ín nagyon ritkán szakad meg (kitéphet a kötődéséből, vagy ragaszkodással kitépheti a csont egy töredékét). Csak egy degenerált, megváltozott ínnek van tompa sérülése. Az éles sérülések többnyire késsel, fűrésszel, baltával stb. Bonyolult sérülések fordulnak elő a fúrósérülések során, amelyek oda vezethetnek, hogy az ín megfordul a fúrón, és leszakad.

Az ín sérüléseit sérülésekbe soroljuk feszítőizom a Hajlító a kéz részei.

A flexor ín kezelésének alapelvei forrás szerkesztése]

A hajlítórendszer műtéti anatómiája forrás szerkesztése]

A tricelláknak két hajlító ina van. Felületi hajlító a középső lánc középső részéhez van rögzítve. Mély hajlító a disztális tagnak. Mindkét hajlító az ujjakon fut egy osteofibros csatornában, amely egy ínhüvelyből és egy szemhéjrendszerből áll (öt gyűrűs és három ferde). Csak három hurok rögzíti a hüvelykujját. A proximális interphalangealis ízület (PIP) és a distalis tenyér közötti területet "senki zónájának" nevezzük (ezen a területen a gyógyulást bonyolítja az ín gyengébb táplálkozása és a környező szövetekkel gyakoribb növekedés).

A hajlító ín sérülések osztályozása hely szerint (Kleinert szerint, aki 1980-ban öt ujjzónát és öt hüvelykes zónát határozott meg) [1]:

  • 1. zóna - disztális a PIP csuklótól
  • 2. zóna - a PIP ízülettől a disztális tenyérig ("senki zónája")
  • 3. zóna - a distalis tenyérvonaltól a carpalis alagút disztális pereméig
  • 4. zóna - carpalis alagút (flexor carpi radialis, flexor pollicis longus, az ujjak felületes és mély hajlítóit tartalmazza)
  • 5. zóna - a carpalis alagút közelében. Három rétege van: felület (m. pronator teres, m. flexor carpi radialis, m. palmaris longus és m. flexor carpi ulnaris); közepes (m. flexor digitorum superficialis) a mély (mm. flex. digitorum prof., m. pollicis longus, m. pronator quadratus).

  • T1 zóna - disztális az IP kötéstől
  • T2 zóna - IP csatlakozás - akkori horony
  • T3 zóna - akkori barázda - a carpalis alagút disztális széle
  • T4 és T5 zóna (megegyezik a hármas ujj zónákkal)

Diagnosztika forrás szerkesztése]

Fontos klinikailag megkülönböztetni a mély vagy a felületes hajlító sérüléseket (vagy ezek kombinációját). Nál nél mély hajlító sérülés a disztális tag hajlító képessége a középső ujjízület fix meghosszabbításánál romlik. Nál nél felületi hajlító meghibásodása megerősítést nyer a sérült ujj meghajlásának kudarca a hosszabbításban (= a mély hajlító kiküszöbölése). Nál nél mindkét hajlító sérülése elveszíti az aktív hajlítás képességét a disztális és a proximális interphalangealis ízületben (DIP és PIP), a bazális ízületben pedig megmaradt a flexió (az ágyéki és az interossealis izmok miatt).

Terápia forrás szerkesztése]

A sérült ínterápia műtéti. A varrást atraumatikus varróanyaggal végzik, hosszú felszívódási idővel (Prolen, Promilen 3-0, 4-0, 5-0, 6-0 varrásra). A Kessler, Tsuge, Kleinetr szerinti varrási technikát alkalmazzák. A leggyakoribb technika a Bunell, amely korlátozza az inak táplálkozását. Az ín sérülése esetén, amikor a sérült végeket nem lehet megközelíteni, a műanyag - ín meghosszabbításával, vagy az ín szabad áthelyezésével áthidalással (a palmaris longus és plantaris). Fontos az ín időben történő összevarrása. A varrás elhalasztásával az íncsonkok megrövidüléséhez és hüvelyének szálas elváltozásához vezet. Ugyanilyen fontos a rehabilitáció és az utógondozás. Ez az ín passzív mozgása a rostos csatornákban (például egy dinamikus lemezt használva a Kleineter szerint), hogy megakadályozza az ín növekedését a környezettel. Az ín átalakítása addig tart 8.-9. Hét. [2]

Az extenzor ín kezelésének alapelvei forrás szerkesztése]

Statisztikailag kevesebb éles sérülés következik be az extenzorokban, mint a flexorokban.

Az extenzor rendszer műtéti anatómiája forrás szerkesztése]

Az extenzorok fontos funkcióját főleg az izmok látják el interosseous a lumbrical.

Interosseous az izmokat több, különböző hosszúságú izomköteg alkotja. Mind a tenyér, mind a hátoldalon a metacarpus oldalán kezdődnek. Beidegzi őket n. ulnaris. A háti interosseous izmok ujjrablókként, a palmárok pedig adduktorként működnek. A kötődés szerint mélyre és felszínesre osztjuk őket.

Lumbrical az izmok eltávolodnak a m-től. flexor digitorum profundus. A palmarisok aponeurosisában tárolódnak, és a tricepsz aponeurosis dorsalisába sugároznak. Stabilizátorként működnek a metacarpophalangealis ízületben (MP ízület), valamint a distalis sejt extenzoraként. Aktív átlós rendszert alkotnak az ujj proximális részén található hajlítók és nyújtók között.

A sérülések osztályozása:

  • kalapácsujj - az extenzor disztális rögzítésének repedése, amely a DIP-ízület tartós hajlításával jelentkezik, amikor megpróbálja kinyújtani az ujját (gyakori sportsérülés)
  • úgynevezett. gomblyukak (gomb) - a középső extensor sáv megszakadása és a DIP ízület hiperextensionja és paradox hajlítás a PIP ízületben
  • sérülés m. extensor pollicis longus
  • sérülés a MP ízület területén

Terápia forrás szerkesztése]

Az éles sérüléseket sebészeti úton kezelik, ugyanazzal a technikával, mint a hajlítókat. Varrás után a csukló rögzül a háti hajlításban és az ujjízületek félflexiójában. Kalapácsujj konzervatív módon kezelhető a lemezen DIP ízületi hiperextenzióban és PIP ízületi szemiflexióban. Három hét elteltével a PIP ízület felszabadul, és a DIP ízület rögzítése további 3 hétig marad. [2] Típusú sérülés gomblyuk konzervatív módon kezelhető ujjlemez immobilizációval, mindkét IP ízület meghosszabbításával hat hétig.

Linkek forrás szerkesztése]

Hivatkozások forrás szerkesztése]

POKORNÝ, Vladimír és mtsai. Traumatológia. 1. kiadás. Prága: Triton, 2002. 307 p. ISBN 80-7254-277-X.

VIŠŇA, Petr és Jiří HOCH és mtsai. Felnőtt traumatológia: tankönyvek az orvosi iskolák számára. 1. kiadás. Prága: Maxdorf, 2004. 157 p. ISBN 80-7345-034-8.