éhes

3.6. 2014 6:55 A világ legnépesebb országa önmagában nem tudja kielégíteni az emberek éhségét. Több mint 1,35 milliárd ember egyre inkább függ az élelmiszerimporttól a világ különböző részeiről. A világon megtermelt búza vagy marhahús minden kilogrammjára a kínaiak csaknem a felét fogyasztják.

Ahhoz, hogy megértsük, miért szenved Kína a megélhetés hiányában, elég az alapszámok ellenőrzése. Míg a világ népességének több mint ötöde az országban él, Kína az összes szántóterületnek csak kilenc százalékát kezeli, és a világ ivóvízkészleteinek még kisebb hányadával rendelkezik. A hazai termelés szinte a lehetőségeinek határán van, de még mindig nem elég.

Az ételintenzitás nemcsak az ázsiai ország fokozatosan növekvő népessége, hanem a kínaiak változó szokásai miatt is növekszik. A világ második legnagyobb gazdaságának fejlődésével az életszínvonal és a menü változása együtt jár. A hús és általában a fehérjében gazdag élelmiszerek iránti igény növekszik.

A legnagyobb csoport, amely megváltoztatja étkezési szokásait, a kínaiak növekvő középosztálya. A Világbank szerint ezt a csoportot általában napi tíz-száz dollár közötti élelmiszer-kiadások jellemzik, és Kínában már a világ legnagyobb középosztálya van.

Népességének azonban még mindig csak tizenegy százaléka tartozik hozzá, és ez tovább fog növekedni. 2022-ben a McKinsey & Company tanácsadó cég szerint a középosztálynak a kínai lakosság akár 75 százalékát is magában kell foglalnia, amely abban az időben évente keresni fog, miután újraszámolta a 7000 és 27 000 eurót. Az ezredfordulón a lakosság mindössze négy százaléka alkotta ezt a csoportot.

Az ebbe az osztályba tartozó kínaiak már próbálják megkülönböztetni magukat az alsóbb osztályoktól, és bebizonyítani, hogy nekik is van menüjük, melyből választhatnak. Annyi ételt fogyasztanak nyugatról, mint valaha. A norvég lazac egyre inkább megjelenik az asztalokon, nyugati láncokból származó hamburgereket eszik és francia Beaujolais-t iszik.

A nyugat felől érkező élelmiszerek iránti növekvő érdeklődést az Európából érkező élelmiszer-szállítmányok növekvő mennyisége is bizonyítja. A Bloomberg szerint a legnagyobb finn Finnair légitársaság által Kínába és Japánba szállított norvég lazac mennyiségének meg kell duplázódnia a jelenlegi heti 300 tonnáról 2020-ra hat tonnára 600 tonnára.

"Az ázsiai európai áruk iránti kereslet növekszik, és részben a gyors teherszállító légi szállítás az egyetlen járható út" - idézi a Bloomberg Mikka Ervastit, a helsinki Evli Bank elemzőjét. Az élelmiszerek mellett az ilyen áruk közé tartoznak például a vágott virágok. 2013-ban 238 tonna virágot importáltak Hollandiából Kínába, ami 56% -os éves növekedést jelent.

Az európai vállalatok itthon is szorosabban érintkeznek a kínaiakkal. A francia Carrefour terjeszkedik az országban, a brit Tesco a múlt héten még az ország legnagyobb kiskereskedelmi hálózatának is része lett. Egyesült a China Resources Enterprise vállalattal, és az új üzletág 20 százaléka lesz a tulajdonosa.

Az élelmiszer-, ital- és mezőgazdasági vállalatokba történő befektetések nagysága szintén deklarálja erőfeszítéseit, hogy a szegmensben uralkodjon külföldön. A kínai vállalatok tavaly 12,3 milliárd dollárt költöttek a terület új akvizícióira, ami a Bloomberg szerint legalábbis az elmúlt évtizedben a legtöbb. A legnagyobb a Shineway International Holdings, a Smithfield Foods vezető amerikai sertéshús-feldolgozó felvásárlása volt.

A késztermékek behozatala mellett azonban növekszik Kína vágya a növények olcsó termesztésére, bár erre már nincs helye. Megpróbálja elérni a határokon túli termékeny földet.

Tavaly szeptemberben az egész világon elterjedt a hír, miszerint Ukrajna Kína legnagyobb mezőgazdasági „kolóniájává” válik. A Hszincsiang Termelő és Építőipari Testület 100 000 hektár termékeny földet adott bérbe ott, és a területet fokozatosan három millió hektárra kell növelni.

Azonban nemcsak a kínaiak földvásárlása ellen szavaztak Ukrajnában, hanem más országokban is, így Szlovákiában is. Itt vált aktuálissá a föld eladása más államokbeli szervezeteknek a mezőgazdasági földterületek külföldieknek történő eladásának moratóriumának lejártával összefüggésben. Ez 2014. május 1-jén történt, tíz évvel azután, hogy az ország csatlakozott az Európai Unióhoz.

A határidő közeledtével a képviselők a legerősebben az OĽaNO ellen szóltak fel. "Május elsejétől minden gazdag kínai vagy arab megvásárolhatja szlovák földterületet, termeszthet rajta növényeket és eladhatja szülőföldjeinek. Csak akkor kell élelmiszereket vásárolnunk külföldi országokból, ha eladnak nekünk valamilyen ételt "- mondta áprilisban a párt fő EP-jelöltje, Jozef Viskupič. Azonban még ez a napirend sem segítette végül Strasbourgba.

A kormány ezt követően április végén jóváhagyta a mezőgazdasági terület átruházásának korlátozásáról szóló törvényjavaslatot. A képviselők május közepén elfogadták.

A földeket új módon lehet megszerezni, lehetőleg azok, akik legalább három éve a mezőgazdaságban dolgoznak egy adott vagy szomszédos településen, ahol a föld található. A természetes személyeknek legalább tíz évig Szlovákiában kell lakniuk, a jogi személyeknek pedig Szlovákiában is legalább tíz évig.