leesik 1. lazuljon el a helyéről és zuhanjon a földre: virág, levél leesett a fáról • leesik • leesik: leesett a falról, egy vakolatdarab leesett • kifej.: elrepülni • horkolás (élesen és általában oldalra): egy rész kirepült a készülékből, felhorkant egy alkatrész • leesik • leesik • leesik • leesik • kifejez.: poopletovat • popadpadat • pofr snortování (fokozatosan): az összes gyümölcs leesett a fáról • pl.: öblítés • öblítés • öblítés: vakolat ugatott a földön
2. valamilyen oknál fogva nem kerül sor • ne legyen • ne kerüljön sor: a tanítást elvetették, nem; a tesztre nem került sor • stand: a látogatásoknak állniuk kellett
3. o. elájul 4. o. lemondás 5. o. eltűnik
lemondani, önként lemondani, hogy valami előnyös, kellemes és hasonló maradjon. • lemondás • lemondás: lemondás, lemondás az öröklésről, dohányzás • letagadás: megtagadta az evés, ivás örömét • megadás (önként vagy kényszer alatt): lemondott tisztség, funkciók • híg. esküt tenni (ígérettel, esküt tenni): megesküdött egy szeretett személyére • megbocsát magának (gyakran negatívan; ez a hétköznapi beszédre vonatkozik): nem bocsátott meg rosszindulatú megjegyzést; megbocsátott egy másik megjegyzést • feladni: feladni más terveket • elszakadni (hit, hit, ötletek elől) • elengedni • elmenni (önként hagyni abba valamit): elengedni, leszokni a dohányzásról, inni • feladni: feladni az ellátásokat • futni fel: Ne futtassa a meggyőződését!
-
elájulni, hogy elveszítse az eszméletét • elesik/elenyészik • elájul • elájul: az elájulás borzalmától elájult; a sebesült elájult; a kimerültségtől a fáradtság leesett • könyv. elájulni: a gyermek elájult • könyv. halvány: elájul • kim.: szétesni • összehajtani: a szemünk előtt a lány hirtelen szétesett, összehajtva • lek. szleng. összeomlás (összeomlás) • hívás.: fókusz • elmúlik (erős érzelmi izgalommal): távol a sírástól, az örömtől • kifejez.: kaki • kaki • kaki: kaki földig kimerül
elpusztul megszűnik (jelenségekről, mentális állapotokról stb.; felmerülni) • elmúlik • elmúlik: sok civilizáció eltűnt, eltűnt (eltűnt) • eltűnt: a bizalmatlanság fokozatosan eltűnt • könyvek. meghalni • meghalni: a remény már meghalt, meghalt • hiányozni: a harag gyorsan elmúlt • átélni • megállni • eltűnni • beszélni. kifejez elpárolog: a jelenség csak egy pillanatig tartott, azonnal megállt, eltűnt; a vihar már elmúlt • elesik: a fizetési kötelezettség már elmúlt • ex.: csepegtető • csepegtető: régi vámcsepp, csepegtető • könyv. zasta r. eltűnni (Hviezdoslav, Tatarka) • költő. kimondani • pl. zajra: az ifjúság elsorvadt, zajra • elhalványul (a hangokról): a dal elhalványult a távolból • beesett (hogy ne tűnjön ki valami más között): beesett az újdonság • pazarolni • frusztrálni: a tehetség megbukott; a remények megsemmisültek