kiválasztott
Ellenőrzési jelentés az áfa levonásakor a héa-nyilvántartási kötelezettség nyilvántartásai alapján

Az 51. §. 1 levél b) Az adózó az alkalmazott adóból levonhatja az adó levonásának jogát, amelyet a 69. § (4) bekezdése szerint köteles megfizetni. 12 levél a) áfa, feltéve, hogy az adott adót az áfa 70. §-a alapján nyilvántartásba veszik.

Ez azt jelenti, hogy a héa levonását belföldi önadózás esetén nem feltételezi a számla.

A beérkezett árukra és szolgáltatásokra vonatkozó adatok, amelyekre önadózást alkalmaznak, és az adózó nem köteles számlával rendelkeznie az adólevonás alkalmazásáról az 51. § (1) bekezdése szerint. 1 levél b) HÉA-t, az adózó az ellenőrzési jelentésben feltünteti azt az adóidőszakot, amelyben az adófizetési kötelezettség keletkezett.

Ebben az esetben nem lehet ugyanazt az eljárást alkalmazni, mint a másik tagállamból származó áruk beszerzésére vonatkozó számla késleltetésére, azaz ha az adózó nem kapott számlát arról az adóidőszakról, amelyben az adó felszámíthatóvá vált, az áruk másik tagállamból történő benyújtásának napján, akkor a számla adatait be kell vezetnie annak az adóidőszaknak az ellenőrzési jelentésébe, amelyben megkapta a számlát.

Ha a teljesítés címzettje nem köteles számlával rendelkezni az adólevonás igényléséhez, akkor a 78a. 3 HÉA, hogy az ellenőrzési jelentésben szerepeljen az áruk vagy szolgáltatások átadásáról szóló másik dokumentum adatai.

Ez azt jelenti, hogy az adózó olyan termékeket vagy szolgáltatásokat kapott, amelyekért az adott személy köteles adót fizetni, például a 69. §. 12 áfa, a beérkezett számla vagy más dokumentum adatait beírhatja az ellenőrzési jelentésbe.

Ha az adózó az árubeszerzés vagy a szolgáltatás kézbesítéséről szóló másik dokumentum adatait írja be az ellenőrzési jelentésbe, és ezt követően számlát kap, akkor a számla adatait nem írja be újra az ellenőrzési jelentésben.

Az ellenőrzési jelentésre vonatkozó utasításoknak megfelelően, ha a tranzakció címzettjének nincs számlája, és a beérkezett ügylet nyilvántartásai alapján adólevonási joga van, akkor meg kell adnia egy másik dokumentum számszerű azonosítását, például a szerződés száma vagy belső nyilvántartási száma.

Javító számlák és ellenőrzési jelentés

A 78a. 2. §-a alapján az ellenőrzési jelentésnek tartalmaznia kell az adott adóidőszakra vonatkozó adókötelezettség és adólevonás adatait a levélben említett bontásban. e rendelkezés a) –d) pontjai.

A 78a. 1 levél c) HÉA, az adózó az ellenőrzési jelentésben közli az egyes számlák adatait a 71. §. 2 ZDPH. Számla minden olyan dokumentum vagy értesítés, amely módosítja az eredeti számlát, és külön és egyértelműen alkalmazza azt (a továbbiakban: "helyesbítő számla").

Az áfatörvény nem írja elő a korrekciós számla eltérő jelentését az ellenőrzési jelentésben abban az esetben, ha a helyesbítő számlát az adóalap korrekciója alapján készítik el az áfa 25. §-a alapján, vagy azon a megállapításon alapul, hogy helytelen információ az eredeti számla tartalmazza.

1. Kérdés a Szlovák Köztársaság Pénzügyi Igazgatóságához:

Az adózó eladta az árut a vállalatnak, elkészítve az ERP dokumentumot (egyszerűsített számla). Néhány nap múlva a vállalat egy hiba miatt visszaküldte ezeket az árukat, az ERP dokumentum fénymásolatával együtt.

A fizető a pénzt készpénz nélkül visszavitte a társaság számlájára, és a visszaküldött árukról helyesbítő számlát állított ki a 71. §. Az áfatörvény 2. cikke (nincs törlési dokumentum az ERP-től).

Melyik részben kell az adózónak megadnia ezt a helyesbítő számlát (jóváírást)? Melyik részben adja meg az eredeti ERP dokumentum sorszámát - a C.1 vagy a D.1?

Az ellenőrzési jelentés kitöltésére vonatkozó „Utasítások” a 6. oldalon azt tartalmazzák, hogy a szállító a C.1 részben nem szolgáltat adatokat olyan kibocsátott hitel- vagy terhelési jegyzetekből, amelyek olyan szállításokhoz készültek, amelyekre ERP-dokumentumot állítottak ki, vagy amelyekre a szállító nem köteles számlát készíteni.

Ezeket az adatokat a D.1 vagy a D.2 tartalmazza (a teljes forgalomban).

Ha az áru leszállításakor az adózó az ERP-n keresztül kiállított egy számlát, amely a számla összes követelményét tartalmazta a 74. § (4) bekezdésének megfelelően. Az áfatörvény 1. §-a az ügyfél azonosító adatain és az egységáron túl egyszerűsített számláról (azaz nem rendes számláról) rendelkezik, amelyet az adózó az ellenőrzési jelentés A.1 részében nem közöl, hanem a D.1 részben, ha köteles volt az ERP-n keresztül nyilvántartani az értékesítéseket.

Ha az adózó jóváírási bizonylatot állított ki ilyen egyszerűsített számlához, akkor az ellenőrzési jelentés D.1. Részében meg kell adnia a jóváírási bizonylat adatait.

Ha az adózó nem adja meg a jóváírási jegyzőkönyv adatait az ERP-n keresztül készített dokumentumhoz a D.1 részben, azokat az ellenőrzési jelentés D.2 részében kell megadnia.

2. Kérdés a Szlovák Köztársaság Pénzügyi Igazgatóságához:

Az ügyfél elfogadta az (ERP-n keresztül kiadott) dokumentum törlését az ERP-n keresztül kiadott egyszerűsített dokumentumhoz, i. elfogadta a javító dokumentumot. A számítógépes program felvette az ellenőrzési jelentés B.3. Részébe. Ez az eljárás helyes?

Az ERP-től az ERP-től (az egyszerűsített számlához) kiállított javító okiratot a teljesítés címzettje a C.2 részben adja meg. ellenőrzési jelentés.

Ezt az esetet a hozzáadottérték-adó ellenőrzési jelentésének kitöltésére vonatkozó utasítások is tárgyalják, ahol a C.2. Az ellenőrzési jelentés kimondja:

„V C.2. a teljesítés címzettje megadja az egyedi beérkezett jóváírások vagy terhelési bizonylatok adatait is, amelyek olyan szállításokra készülnek, amelyekre ERP-dokumentumot vagy más egyszerűsített számlát állítottak ki (az Áfa-törvény 74. §-a (3) bekezdésének a) pontja), annak ellenére, hogy a beérkezett egyszerűsített számlák adatait az ellenőrzési jelentés egy teljes összeggel tartalmazza a B.3. "

Azt, hogy a program "hibaként dobja ki", csak a szoftvergyártó tudja megoldani.

3. Kérdés a Szlovák Köztársaság Pénzügyi Igazgatóságához:

Az ügyfél megvásárolta az árut a fizetőtől, aki ezen termékek értékesítése során külön adózási kérelmet alkalmazott, azaz nem tüntette fel az adó összegét a számlán (az áfatörvény 66. §-ának 10. bekezdése).

Emiatt az ügyfél még az adót sem tudta levonni ebből a számlából, ezért azt az ellenőrzési nyilatkozat B.2 részében nem is közölte.

Ha a fizető az adott adásvételről helyesbítő számlát állít ki az ügyfél számára, akkor az ügyfél köteles ezt a helyesbítő számlát az ellenőrzési nyilatkozat C.2 részében feltüntetni, ha az utasítás kimondja, hogy a C.2 rész korrektív számlákat tartalmaz a felsorolt ​​számlákról. a B.1. és a B.2?

Az adózó a beérkezett helyesbítő számlát az ellenőrzési jelentés C.2. Ez a héatörvény 78a. §-ának (2) bekezdéséből következik.

Üzleti tárgyalások az adófizető telephelyén

Az Európai Bíróság C-371/07. Sz. Ítélete A Danfoss A/S és az AstraZeneca A/S azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy az üzleti partner és az üzleti találkozó alkalmával biztosított étkeztetés nem tekinthető-e olyan szolgáltatásnak, amely nem üzleti jellegű. díj.

A szolgáltatás ingyenes, nem üzleti célból történő nyújtása ellenérték fejében nyújtott szolgáltatásnak minősül, azaz HÉA-köteles.

A másik esetben nem minősül szolgáltatásnyújtásnak, azaz. nem áfa-köteles.

Az Európai Bíróság véleménye:

Az EB megállapította, hogy egy szolgáltatás nyújtása nem érinti az étkeztetést az üzleti partnerek számára a vállalati menzákban a helyiségeikben tartott találkozók kapcsán, és ha objektív adatok azt mutatják, hogy az étkezést kizárólag üzleti célokra szolgálják.

Másrészt ez a rendelkezés elvben a munkavállalók számára ingyenes étkezés biztosítását érinti a vállalkozás által a helyiségeiben. A vállalat követelményei (például az üzleti megbeszélések folytonosságának és megfelelő lebonyolításának biztosítása) megkövetelik, hogy az ételt a munkáltató biztosítsa.

A munkáltató által a munkavállalók számára biztosított étkeztetés nem érinti a magánszükségleteik kielégítését, és nem üzleti célokra szolgál.

Úgy tűnik, hogy az alkalmazottak ebből származó személyes előnyei kiegészítő jellegűek a vállalat igényeihez.

Az üzleti partnerek és az alkalmazottak étkeztetése üzleti megbeszélés során nem minősül szállításnak, azaz. nem kell héa alá vetni. Ez csak a szolgáltatásokra vonatkozik, mivel az áruk ingyenes kiszállítását a 8. § (2) bekezdése szabályozza. 3 áfa. |

Annak meghatározásakor, hogy mi tekinthető adóalap összegének áruk ingyen leszállítása esetén, ill. szolgáltatásokat is (ha azokat nem üzleti célból nyújtják), akkor elsősorban a 22. § (2) bekezdéséből kell kiindulni. 5 ZDPH.

A fenti eljárást akkor kell alkalmazni, ha az árukat ingyen szállítják, ill a szolgáltatásokat nem üzleti célból nyújtják üzleti partnereknek.

Az alkalmazottak részére történő ingyenes kiszállítás esetén a 22. § (2) bekezdéséből kell kiindulni. 8. és 9. betű f) HÉA, amely szerint a piaci értéknek alapulnia kell, mivel esetükben a fizetővel különleges kapcsolatban álló személy részére történő értékesítésről van szó.
Javasoljuk, hogy a fenti szállítások jelentését tegyék bele az ellenőrzési jelentés D2 részébe.
További információkat és a kiválasztott problémákra vonatkozó további példákat a csatolt dokumentumban talál: Letöltés - Kiválasztott kérdések az ellenőrzési jelentés területéhez