kialakul

Kora gyermekkorban a gyermek a legnagyobb változásokon megy keresztül, későbbi fejlődésének alapja, valamint kommunikációs és kognitív képességei. Olyan környezetre van szüksége a szülőtől, amely támogatja őt a fejlődésében.

A gyermek korai gyermekkorában elsajátított készségei kulcsfontosságúak későbbi fejlődéséhez és az óvodai vagy iskolai környezetbe való átmenethez. Sok gyermeknek hiányosságai vannak ezekben a készségekben, amelyeket később különféle programokban próbálnak megemlíteni. Nos, később nem könnyű. A gyermekek számára a születésük óta a legfontosabb az otthoni környezet. Az otthon hatalmas hatással van a gyermek nyelvi és kognitív képességeire, és egyúttal segíti neurológiai fejlődését.

A szülői érzékenységet és a szülői meleget a szülő kulcsfontosságú képességének tekintik. Beszámolnak arról, hogy a szülő hogyan tudja felfogni a gyermek érzelmeit és szükségleteit, miközben megpróbálja egyensúlyban tartani őket a gyermek igényeivel a fokozatos függetlenségre való törekvés után. Ugyanakkor biztosíthatja a gyermek számára a biztonságos környezetet és tisztelheti őt.

A kutatások szerint három olyan terület van, ahol az otthoni környezet befolyásolhatja a gyermek képességeit és fejlődését az élet első három évében. Nagyon fontos egy gyermek számára részvétel a tanulási tevékenységekben szüleivel együtt, amelyek magukban foglalják a könyvek olvasását, a mesélést vagy a társasjátékokat is. A második terület az a szülő-gyermek interakciók minősége. Ha a szülő képes érzékenyen reagálni a gyermekre és igényeire, például tárgyak vagy jelenségek megnevezésével vagy leírásával, a gyermek nyelvtudása javul. A gyermek fejlődésének harmadik fontos tényezője tananyagok elérhetősége, például gyerekkönyvek, játékok, amelyek egy képzeletbeli játékot támogatnak, mint pl gyermek telefonok vagy játékok, amelyek támogatják a térbeli tájékozódást és a motoros készségeket, például kockák vagy rejtvények.

3 év alatti gyermek fejlődése

A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a korai gyermekkori fejlődés összefügg-e a későbbi gyermeki képességekkel. Megfigyelték a gyerekeket, a szüleikkel folytatott interakcióikat, és 10–11 éves korukban nyelvteszteket végeztek a gyerekekkel. Ezenkívül megkérdezték az anyákat, hogy gyermekük hogyan vesz részt a könyvek olvasásában és hogyan fér hozzá az oktatási anyagokhoz. Megtalálták a gyermek korai fejlődése intenzíven kapcsolódik beszédéhez, műveltségéhez és matematikai képességeihez az általános iskola ötödik osztályában.

Megmérték egy négyéves gyermek nyelvét és kognitív képességeit is. Megtalálták amikor a gyermek otthon tanul, akkor jobb helyzetben van az iskolai késõbbi teljesítéshez.

Az otthoni oktatás fontos, de a hátrányos helyzetben való felnövekedés általában azt jelenti, hogy a gyerekek kora gyermekkorukban nem tanulnak otthon. Ezért gyakran lemaradnak a beszéd és a kognitív képességektől, amikor belépnek az óvodába vagy az általános iskolába. Az élet első éveiben végzett oktatási tevékenységek azonban enyhíthetik a negatív társadalmi-gazdasági hatást. Az aktív gyermeknevelés támogatása tehát módja lehet a hátrányos helyzetű családokból származó gyermekek fejlődésének kockázatának csökkentésére.

A Smalltalk a hátrányos helyzetű gyermekeket is segíti

Ezt a programot a hátrányos helyzetű családok megsegítésére fejlesztették ki. Folyamatban pl. Ausztráliában és a szülők képzésére összpontosít, a gyermek nyelvi és kommunikációs készségének fejlesztésének jobb támogatása. Célja a szülő-gyermek interakciók minőségének javítása és az otthoni környezet felhasználása a tanuláshoz, a szülői bizalom és a környező közösséggel való kapcsolat növelése, és nem utolsósorban a gyermek társadalmi-gazdasági és kommunikációs képességeinek javítása.

A szülők megtanulják, hogyan kell hatékonyan reagálni a gyermekre, és így támogatni a fejlődését. A legfontosabb oktatási stratégiák a következők:

    Minőségi szülő-gyermek interakciók, amelyeket szeretetteljes, meleg és kognitív stimuláció jellemez.

A gyermekkel való megbékélés azokra a pillanatokra utal, amikor a szülő teljes mértékben a gyermekre összpontosít. Lehetőséget teremt a szülők számára arra, hogy érzékenyek legyenek és képesek reagálni a gyermek igényeire.

A gyermek útmutatásának követése magában foglalja azokat a helyzeteket is, amikor a szülőt érdekli a gyermek érdeke. Lehetőséget nyújt oktatási pillanatokra.

A hallgatás és a beszéd fokozása a nyelvi expozíció növelését jelenti a beszélgetésre ösztönző módon.

  • A tanulási pillanatok kihasználása magában foglalja a mindennapi tanulási lehetőségek kiaknázását. A gyerekek akkor nyitottak leginkább az oktatásra, ha valami érdekli őket. A szülőknek egyszerű kérdésekkel kell ösztönözniük gyermeküket ismereteik bővítésére.
  • A Smalltalk második legfontosabb pontja, hogy a szülők megtanulják, hogyan biztosítsanak ösztönző otthoni tanulási környezetet. A gyermek életkorának megfelelő nyelvezetben és tevékenységekben gazdag környezet.

      A közös olvasás felépíti a szülő-gyermek kapcsolatot, és ösztönzi a könyvekből származó források felhasználását, valamint a könyveken kívül is. Ha véletlenül a szülőknek nehézségeik vannak az önálló olvasással, arra ösztönzik őket, hogy mesék alapján meséljenek el gyermekeikről.

    A napi rutinon keresztül történő tanulás kiszámítható tevékenység, amely segíti a gyermeket, hogy biztonságban érezze magát, és egyfajta napi struktúraként működik a szülő-gyermek interakciókban, például lefekvés előtt.

    A gyermeki játék támogatása a gyermek fejlődéséhez szükséges, fejlesztés szempontjából megfelelő tárgyak és tevékenységek biztosítása. Hangsúlyt fektetnek a pénzügyileg olcsó és egyben biztonságos tárgyakra, amelyek felhasználhatók a tanuláshoz.

    A közösségi erőforrások felhasználása magában foglalja a közösségi tevékenységek és a kényelem megismertetését a szülőkkel. Ezek az erőforrások tartalmazzák például az anyák klubját vagy a könyvtárat.

  • Hangsúlyt fektetnek a gyermek számára megfelelő média- és televíziós programok kiválasztására is. A televízió nem maradhat a háttérben, hogy ne zavarja a gyermeket tevékenységeiben.