• Igazolt hiányzás a munkából - az eljárás a Munka Törvénykönyvének a munkahelyi fontos személyes akadályokra vonatkozó rendelkezésein alapul (141. § (1) bekezdés), ahol a munkáltató a munkavállaló munkából való távolmaradását konkrét okokból indokolja.
    A munkáltatónak igazolnia kell a munkavállaló hiányát az ideiglenes munkaképtelensége idejénkarantén, egy beteg családtag kezelése és egy tíz év alatti gyermek gondozása, amelyek súlyos okokból nem lehetnek gyermekek oktatási intézményének vagy iskolájának gondozásában.

cikkének értelmében

Ez idő alatt a munkavállaló nem jogosult bérkompenzációra, de jogosult a társadalombiztosítási ügynökség ellátásainak nyújtására, nevezetesen táppénz (ami olyan ellátás, amelyet egyebek mellett egy biztosítottnak nyújtanak, akit betegség vagy karantén miatt ideiglenesen munkaképtelennek nyilvánítanak), vagy előnyöket az OCR-nél, úgynevezett ápolási gondozás (ez egy olyan ellátás, amelyet egy biztosított személynek is nyújtanak, aki személyesen és egész nap gondozza a beteg gyermeket, vagy személyesen és tízéves kor alatti gyermeket gondoz személyesen, és egész nap, ha a gyermek karanténba rendelték, vagy ha a gyermek gondozását ellátó intézményt az illetékes hatóság határozatával bezárták).

Tekintettel a koronavírus vészhelyzetére, a Társadalombiztosítási Ügynökség bejelentette, hogy a központi válságstáb sürgősségi intézkedések bejelentését követően és az illetékes hatóságok iskolabezárási határozatának megfelelően 364 napot biztosít az idősek otthonainak 14 napos időszak, amely alatt az iskolákat és az óvodai létesítményeket bezárják.
Ezen időszak lejárta előtt a Társadalombiztosítási Ügynökség a további aktuális fejlemények alapján tájékoztatja a szülőket arról, hogyan kell eljárniuk, ha az iskolák/óvodai létesítmények zárva maradnak. Figyelembe véve a betegség terjedésének megszüntetésének szükségességét, speciális eljárásokat is elfogadtak a kórházi ellátás igényléséhez. Figyelembe véve a betegség terjedésének kiküszöbölésének szükségességét, egyedi eljárásokat fogadtak el a betegség igénybevételére gyanított vagy diagnosztizált koronavírus esetén, és ezek az eljárások csak a kezelés szükségességével és az ideiglenes munkaképtelenséggel kapcsolatosak. a koronavírus terjedése.

  • Otthonról dolgozni - a munkáltatónak és a munkavállalónak lehetősége van megállapodni a munka ideiglenes elvégzéséről a munkavállaló lakóhelyéről. Ha a munkaszerződés nem tartalmaz ilyen munkahelyet, akkor változtatásról kell megállapodni.
    Ha a munkavállaló már elszigetelten tartózkodik otthon (a COVID-19 terjedésének megakadályozása érdekében), vagy ha a szerződéses feltételeket nem lehet írásban megváltoztatni, fontos ezt a tényt más, bizonyítható módon megragadni, pl. email. Az otthoni munkavégzést nem csak azoknál az alkalmazottaknál kell alkalmazni, ahol fennáll annak a bizonyos kockázata, hogy megfertőződtek, vagy akik már elszigetelten élnek, hanem a munkahelyi alkalmazottak számának csökkentése céljából is - pl. a nagy távolságokat megtett és a tömegközlekedést használó alkalmazottak védelmének növelése, az időseket gondozó alkalmazottak védelme, az iskolák bezárása esetén a gyermekes alkalmazottak védelme a „nyitott terű” munkahelyeken, ahol nagyobb az emberek koncentrációja az egyikben munkahely.

  • Nyaralni - a munkáltató csak a Munka Törvénykönyvében meghatározott feltételekkel határozhatja meg a munkavállaló számára a szabadság igénybevételét. A 111. §. A Munka Törvénykönyve 1. cikkének értelmében a szabadság megállapításakor figyelembe kell venni a munkáltató feladatait és a munkavállaló jogos érdekeit. A 111. §. 5. §-a alapján a munkáltató köteles legalább 14 nappal előre értesíteni a munkavállalót a szabadság igénybevételéről. Ez az időszak kivételesen lerövidíthető a munkavállaló beleegyezésével.
    A 111. §. A Munka Törvénykönyve 2. cikkének értelmében a munkáltató a munkavállalók képviselőivel egyetértésben meghatározhatja a szabadság kollektív felhasználását is, amelyet azonban két hétnél tovább nem lehet meghatározni. A szabadság igénybevétele azonban semmiképpen sem történhet a munkáltató egyoldalú döntése alapján - megállapodás szükséges a munkavállalóval vagy a munkavállalók képviselőivel.

  • Kompenzációs szabadságra vonás - ha a munkavállaló nem vett igénybe kompenzációs szabadságot, a kompenzációs szabadság kihúzása a 121. § (2) bekezdése szerint. A Munka Törvénykönyve 3. és 4. §-a (túlórákért járó kompenzációs szabadság) vagy a 122. § 2. §-a (munkaszüneti napok kompenzációs szabadsága), miközben érvényes, hogy a munkáltatónak meg kell egyeznie a kompenzációs szabadság igénybevételével a munkavállalóval.

  • A munkarend megváltoztatása - a 90. §. 4. §-a alapján a munkaidő kezdetét és végét, valamint a munka változásának ütemtervét a munkáltató határozza meg a munkavállalók képviselőivel egyetértésben, így a munkarend megváltoztatása a munkavállalók megállapodása alapján képviselők. A munka törvénykönyve 9. cikkének értelmében a munkáltató köteles legalább egy héttel előre értesíteni a munkavállalót a munkaidő-beosztásról és legalább egy hétig érvényes.

  • A munkavállaló egyéb akadályai a munkavégzésben - a 141. §. A Munka Törvénykönyve 3. cikkének értelmében a munkáltató kérésére a munkavállaló számára fizetett szabadságot is biztosíthat, amelyet a munkavállaló később fog dolgozni.

  • A munkavállalónak a munka kijelölésének elmulasztása = a munka akadálya a munkaadó részéről- speciális esetben, mint pl. a koronavírus terjedésének megakadályozása és a megelőzés elősegítése érdekében a munkáltató nem engedélyezheti a munkavállalók számára a munkahelyi munkát.
    Ez akkor áll fenn, ha a munkavállalónak tervezett munkaváltása volt, és a munkáltató értesíti, hogy nem oszt ki neki munkát. Ebben az esetben a munkavállaló a 142. §. A Munka Törvénykönyve 3. cikke szerinti bérkompenzáció átlagos keresetének összegében. A Munka Törvénykönyve nem tartalmaz időkorlátot ezen akadály munkahelyi időtartamára vonatkozóan, ezért a munkáltatónak kell eldöntenie, hogy ebben az esetben milyen mértékben alkalmazza ezt az intézkedést. A munkáltató azonban biztosan nem jogosult karanténintézkedéseket elrendelni a munkavállalók számára.

A MUNKAHELY BIZTONSÁGA ÉS MUNKÁLTATÓI INFORMÁCIÓK

Törvény 5. §-a szerint. 124/2006 Coll. a munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről a munkáltató köteles alkalmazni a megelőzés általános elveit a munkahelyi biztonság és egészségvédelem biztosításához szükséges intézkedések végrehajtása során a megelőzés általános elvei magukban foglalják a veszélyek és az azokból eredő kockázatok kizárását, valamint a nem kizárt kockázatok értékelését is. A munkáltató köteles felmérni a munkahelyi kockázatot, és szükség esetén jogosult megfelelő intézkedéseket hozni és végrehajtani a munkavállalók egészségének védelme érdekében..

Ha egy alkalmazott visszatért olyan területről, ahonnan a COVID-19-et jelentették, vagy ha kapcsolatba léphetett a fertőzés veszélyének kitett személyekkel, akkor erről tájékoztatnia kell munkáltatóját.. 81. §-ának levele szerint e) pontja értelmében a munkavállaló nem járhat ellentétben a munkáltató jogos érdekeivel. Ez tehát vonatkozik arra a helyzetre is, amikor a munkavállaló egészségi állapota veszélyeztetné más alkalmazottak egészségét.

Fontos figyelmeztetés

2020. március 13-án a Szlovák Köztársaság Munkaügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumának válságügyi személyzete többek között elfogadta: intézkedés a megelőző orvosi vizsgálatok végrehajtásának határideinek megállapításáról (felfüggesztéséről) 16. §-a alapján. Törvény 6. sz. 124/2006 Coll. a munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről, valamint a vészhelyzet kihirdetése során módosított egyes törvények (a továbbiakban: „törvény”) módosításáról.