A kormány által a COVID-19 terjedésével kapcsolatban hozott minden sürgősségi intézkedés szintén jelentősen befolyásolhatja a munkavállalók munkaviszonyát. Milyen lehetőségei vannak a munkavállalónak, és mi a munkaadó? Ezek a leggyakrabban feltett kérdések az Országos Munkaügyi Felügyelőségnek.

munkaügyi

Ebben a cikkben az Országos Munkaügyi Felügyelőség megpróbálja megválaszolni az írók számos eddig kapott kérdését.

Rendelt karantén intézkedés

A külföldről Szlovákiába visszatérő természetes személyek kötelesek 14 napos időtartamra karantén alá esni további értesítésig, annak érdekében, hogy megvédjék más személyek egészségét a fertőző betegségektől. Hasonlóképpen egy közegészségügyi hatóság határozatával karanténintézkedést rendelhetnek el egy másik, fertőzéssel gyanúsított személy számára. A karantén egy személy elszigetelését, vizsgálatát és megfigyelését jelenti orvosi felügyelet keretében orvosi intézményben, otthoni környezetben vagy más természetes társadalmi környezetében. Elrendelt karantén intézkedés esetén ez egy fontos személyes akadály a munkahelyen, amely során a munkáltató a 141. § (1) bekezdésének megfelelően. A Munka Törvénykönyve 1. cikke igazolja a munkavállaló munkahelyi hiányát.

A Munka Törvénykönyve 144. §-a alapján, ha a munkavállalónak előzetesen nem volt tudomása a munkahelyi akadályról, köteles indokolatlan késedelem nélkül értesíteni a munkáltatót erről a munkahelyi akadályról és annak várható időtartamáról. A munkavállaló köteles a munkaadó előtt bizonyítani a munkahelyi akadályt és annak időtartamát. Az érintett létesítmény köteles megerősíteni neki a munkahelyi akadály fennállásának és időtartamának igazolását.

Az a munkavállaló, akinek karantén intézkedést rendeltek el, a 2. sz. 462/2003 Coll. a karanténintézkedés első 10 napja alatt a munkáltatótól jövedelem kompenzációra jogosult átmeneti munkaképtelenség esetén a jövedelem kompenzációjáról, amely a karantén első három napjában a napi értékelési alap 25% -át, a a karantén negyedik-tizedik napja, feltéve, hogy: nincs jövedelme a munkaviszonyból. A tizenegyedik naptól kezdve a munkavállaló táppénzre jogosult. 461/2003 Coll. társadalombiztosításról a napi értékelési alap 55% -ában. SZČO, az önkéntes betegséggel biztosítottak és a védelmi időszakon belül biztosítottak jogosultak a meghatározott feltételek mellett táppénzre az elrendelt karantén intézkedés első napjától kezdve.

A táppénz igénylésének módjáról és annak elismeréséről a Társadalombiztosítási Ügynökség ad további részleteket.

A műveletek lezárása

  • A munka akadálya a munkaadó részéről

Ha a munkáltató olyan gazdasági társaság, amelyet a Közegészségügyi Hivatal határozatával a sürgősségi helyzetben elrendeltek (pl. Kiskereskedelmi üzlet nem élelmiszerekkel, bár, kulturális létesítmények, wellness központ stb.), És a munkáltató nincs lehetősége a munkavállaló munkaszerződéséhez rendelni a munkát, a munka törvénykönyve 142. §-a szerint akadálya lehet a munkáltató részéről történő munkavégzésnek. A munkáltató akadályozása során a munkavállaló jogosult az átlagkeresetének megfelelő munkabér-kompenzációra.

Ha azonban a munkáltató a munkavállalók képviselőivel kötött írásbeli megállapodásban meghatározza azokat a súlyos működési okokat, amelyek miatt a munkavállalót nem lehet munkára osztani, akkor akadálya lesz annak, hogy a munkáltató a munkavállaló ellenszolgáltatásáért dolgozzon. A megállapodást nem pótolhatja a munkáltató egyoldalú döntése.

Ez vonatkozik arra a helyzetre is, amikor a munkáltató önkéntes döntése alapján a kockázatértékelést követően elővigyázatossági intézkedésnek tekinti az üzem bezárását.

A foglalkoztatás elszámolásának másik módja abban az időszakban, amikor a munkavállaló nem képes munkát végezni, a munkavállaló és a munkáltató közötti kölcsönös megállapodáson alapul. A következő lehetőségeket vesszük figyelembe itt:

  • Ünnep

A szabadság igénybevételét a munkáltató a munkavállalóval folytatott konzultációt követően határozza meg a munkavállalók képviselőinek előzetes hozzájárulásával meghatározott üdülési terv szerint. A szabadság megállapításakor figyelembe kell venni a munkáltató feladatait és a munkavállaló jogos érdekeit.

A munkáltató köteles legalább 14 nappal előre értesíteni a munkavállalót a szabadság igénybevételéről. Ez az időszak kivételesen lerövidíthető a munkavállaló beleegyezésével.

A munkavállaló beleegyezése nélkül nem megengedett a 14 napnál rövidebb idő előtti szabadság igénybevételének meghatározása.

  • A munkavállaló újabb akadálya a munkavégzésnek

A munkáltató a 141. § (1) bekezdésében meghatározottaktól eltérő okokból is biztosíthat szabadságot a munkavállaló számára. 2. §-a szerinti bérkompenzációval vagy bérkompenzáció nélkül, ill. a munkavállaló által fizetett fizetett szabadság. Ezek a lehetőségek azonban a munkahelyi fontos személyes akadályokhoz kapcsolódnak, azaz a munkavállaló akadályaihoz, amelyekről a munkaadó nem dönthet egyoldalúan.

A munkafeltételek ideiglenes kiigazítása

A megelőző intézkedések részeként a munkáltató a munkavállaló munkakörülményeinek ideiglenes kiigazítását is elvégezheti, ami csökkenti annak kockázatát, hogy a munkavállaló kapcsolatba kerüljön egy esetleges fertőzésforrással. Az ajánlott kiigazítás az otthoni munkavégzés, az ún. otthoni munkavégzés, ha a munkavállaló által a munkaszerződés alapján végzett munka megengedi. A Munka Törvénykönyve ezt a lehetőséget az 52. § (4) bekezdésében szabályozza. 5, míg az otthoni munkavégzés alkalmi elvégzését vagy kivételes körülmények között történő teljesítését a munkavállalóval kötött megállapodás feltételezi. A munkáltató azonban nem utasíthatja egyoldalúan a munkavállalót a megbeszélt munkahely megváltoztatására.

Ebben az összefüggésben a Nemzeti Munkaügyi Felügyelőség szükségesnek tartja kiemelni, hogy a Szlovák Köztársaság kormánya és a Közegészségügyi Hivatal által elfogadott intézkedéseket a munkavállalónak a Szlovák Köztársaság állampolgáraként kell követnie, és bizonyos vagy tartózkodni a cselekvéstől, ha az illetékes hatóság elrendeli vagy javasolja.

Gyermekgondozás

A Szlovák Köztársaság kormányának döntése alapján 2020. március 16-i hatállyal azt is elhatározták, hogy a Szlovák Köztársaság összes óvodáját, általános és középiskoláját 14 napos időtartamra bezárják. A 10 évesnél fiatalabb gyermek szülője számára, aki a gyermek személyes és teljes idejű gondozása miatt ebben az időszakban nem végezhet munkát, ez akadálya a részéről történő munkavégzésnek, amelyről a Tv. 461/2003 Coll. A társadalombiztosítással kapcsolatos kérdéseket a családtagok bánásmódjaként határozzák meg. A gyermekorvos igazolása alapján a munkavállaló ápolási ellátásra jogosult. A törvénynek megfelelően a Társadalombiztosítási Ügynökség ápolási juttatásokat nyújt a napi értékelési alap 55% -ában, legfeljebb 10 naptári napig. A munkáltató köteles igazolni a munkavállaló munkahelyi hiányát.

A bejelentett sürgősségi helyzet kapcsán a Társadalombiztosítási Ügynökség közleményt adott ki, hogy a Szlovák Köztársaság válságstábjának intézkedéseire reflektálva a gyermek személyes és teljes idejű gondozásáért ápolási otthonokat ítél oda gyermek koráig. 11 (10 + 364 nap) a teljes 14 napos időszak alatt, az iskolák és az óvodák bezártak. Ezen időszak lejárta előtt a Társadalombiztosítási Ügynökség a további aktuális fejlemények alapján tájékoztatja a lakosságot a következő lépésekről, ha az iskolák és az óvodai létesítmények zárva maradnak. További információ a Társadalombiztosítási Ügynökség honlapján érhető el.

Az idősebb gyermek gondozása miatt a munkavállaló munkából való távolmaradását, amelyet a családtagot gondozó intézmény nem fed le, a munkáltatóval egyeztetve, más jogi úton kell megoldani.

A munkavállaló egyéb hiánya a munkahelyen

A kihirdetett vészhelyzet idején előfordulhat olyan helyzet is, amikor a munkavállaló önkéntes karanténba esik, ill. más okból nem végez munkát a munkavállaló részéről. Ezért nem lesz a fenti helyzetek egyike sem. Ilyen esetben a munkavállaló munkahelyi távolmaradását a munkáltatóval egyeztetve más megfelelő jogi úton is meg kell oldani.

Az alkalmazottak javadalmazása a nehéz körülmények között végzett munkáért

A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a munkavállaló munkabérleti díjazás esetén jogosult a nehéz munkateljesítményre, ha ezeket a munkákat az illetékes közegészségügyi hatóság a 3. vagy 4. kockázati kategóriába sorolta, és a munkakörnyezeti tényezők teljesítése megköveteli alkalmazza az egészségkárosító egyéni védőeszközök csökkentését. Ezek olyan tevékenységek olyan környezetben, amelyben kémiai tényezők, rákkeltő és mutagén tényezők, biológiai tényezők, por vagy fizikai tényezők, például zaj, rezgés, ionizáló sugárzás hatnak. Mindkét feltételnek, vagyis a közegészségügyi hatóságok által végzett munkák besorolásának a 3. vagy 4. kockázati kategóriába, valamint az egyéni védőeszközök használatának szükségességének egyszerre kell teljesülnie. Emiatt a nehéz munkateljesítmények bérkompenzációjának jogára vonatkozó rendelkezés nem vonatkozik azokra az alkalmazottakra, akik bejelentett vészhelyzet vagy kihirdetett vészhelyzet idején végeznek munkát.

A Munka Törvénykönyve azonban megadja a munkáltatónak lehetőség biztosítja az alkalmazottnak bérkompenzáció a nehéz munkateljesítményért más olyan hatások esetén is, amelyek megnehezítik a munkavállaló munkáját, vagy negatívan érintik a munkavállalót, vagy a munkakörnyezet tényezőinek kisebb intenzitású hatása esetén.

Törvény a rendkívüli helyzetet szabályozza. 42/1994 Coll. a lakosság polgári védelméről. E törvény szerint a vészhelyzet kihirdetése után a mentési munkálatokat erők és erőforrások hajtják végre az egész területről, ahol a vészhelyzetet bejelentették, evakuálást, sürgősségi ellátást és sürgősségi elhelyezést vagy az integrált mentés alapvető elemeinek használatát. rendszer és az integrált mentési rendszer egyéb elemei. Az említett törvény semmilyen módon nem szabályozza a munkavállaló bérigényét a bejelentett vészhelyzet idején végzett munka nehéz elvégzése miatt.

A rendkívüli állapot kihirdetését, valamint az ebből eredő jogokat és kötelezettségeket az Alkotmánytörvény szabályozza. 227/2002 Coll. az állam biztonságáról a háború, a hadiállapot, a rendkívüli állapot és a rendkívüli állapot vonatkozásában. Ez a törvény kimondja, hogy vészhelyzetben, a szükséges mértékben és a szükséges időtartamig, a fenyegetés súlyosságától függően, korlátozhatók bizonyos, kimerítően felsorolt ​​alapvető jogok és szabadságok, és kötelezettségek kiszabhatók az érintett vagy közvetlenül veszélyeztetett területen.

A törvény szabályozza a tulajdonjogok korlátozása, a fegyveres erők, a fegyveres erők, a tűzoltó és mentő szolgálatok és a mentőszolgálatok által okozott károk, a közhatalmi kötelezettségek megszegése, a hatóságok által a közhatalom, helyreállítási szabadság, munkaköri feladatok ellátása és az ezen alkotmánytörvény szerinti feladatok ellátása érdekében végzett egyéb munka és kiszabott szolgáltatások, valamint a háború, a háborús és a vészhelyzet.

A munkavállaló bérigényeinek kiigazítása a nehéz munkavégzéshez nem tartozik a kimerítően felsorolt ​​követelések közé.