A természet körülöttünk elképesztő.
A szlovák erdők mindig is nemzetünk védelmezői és menedékei voltak.
Amikor hódító, ellenség vagy más pestis jött, természetünk és erdeink megvédtek és meggyógyítottak minket.
Közülük mindig erősebben térünk vissza, és többen voltunk .
Hogyan erősítsük immunrendszerünket .
* Ne stresszelj .
* A helyes étrend az egészséges életmód alapja.
* Fontosak az A, C és D vitaminok.
Ne hajlítsa az orrát a halakra, egészítse ki D-vitaminnal .
A legjobb D-vitamin-források: nap és hal - mindkettőnknek van.:-)
Az Egészségügyi Világszervezet azt javasolja, hogy hetente legalább kétszer fogyasszon halat.
Kiváló omega-3 zsírsavforrás, amely segít csökkenteni a szervezet gyulladását.
"Az omega-3-ok pozitívan befolyásolják az immunitást, mert számos fontos anyagcsere-folyamat részét képezik a szervezetben. Pozitív hatással lehetnek immunrendszerünkre is."
A kutatások azt is kimutatták, hogy növelik az immunitásért is felelős B-limfociták hatékonyságát.
Az immunitás erősítése mellett a D-vitamin az erek, a szív és az agy egészségét is segíti.
A D-vitamin segít fenntartani az egészséges és erős csontokat, fogakat, segít az inzulin szabályozásában.
A D-vitamin legjobb forrása a természetes napfény, de azt is megtalálhatja a halhúsban.
Miért együnk halat?
- a halhús tartalmaz alacsony zsírtartalom (2 - 5%),
- tartalmaz telítetlen zsírsavak, amelyek nagy hatással vannak a véralvadásra,
- feloldják a már kialakult vérrögöket az erekben, és így jelentős infarktusellenes hatás,
- a halhús ugyanaz fontos az agyműködés, a látás és más funkciók szempontjából.
Egyes telítetlen zsírsavak pótolhatatlanok (nélkülözhetetlenek). Az emberi test nem tudja ezeket előállítani, csak tengeri halak és tengeri emlősök húsában találhatók meg. A tudományos kutatások szerint ezek a tengeri állatok termékei és összetevői a következő jótékony hatással vannak egészségünkre: megakadályozzák az artériák megkeményedését, fellépnek a magas vérnyomás ellen, csökkentik a véralvadást, csökkentik a szívroham kockázatát, csökkentik a káros zsírok szintjét. és a koleszterinszint a vérben, és csökkenti az ízületek krónikus gyulladását.
Bizonyított, hogy a tengeri halak húsát fogyasztó tengerparti országok népei, például eszkimók, japánok és mások nem szenvednek érrendszeri betegségekben, és a szívrohamok előfordulása szinte ismeretlen.
Az eszkimók évente több mint 100 kg-ot fogyasztanak, a japánok 77 kg-ot, a dánok 45,6 kg-ot, a spanyolok 36 kg-ot, a svédek 36 kg-ot, a franciák 20 kg-ot, míg a magyarok 3,2 kg-ot, a szlovákok 3,9 - 4 kg-ot.
Ezenkívül a halak, különösen a tengeri állatok, optimálisan tartalmaznak ásványi anyagokat és nyomelemeket, amelyek gyakran hiányoznak táplálékunkból. Ezek elsősorban a foszfor, a jód, a kalcium, a kálium, a szelén és mások. A halhús és az abból származó étel szintén könnyen emészthető és szó szerint étrendi, anélkül, hogy megterhelné emésztőrendszerünket.
Cseh szakértők kutatásai szerint a megelőző hatásokhoz minimális napi adag 0,3 gramm EPA (esszenciális eikozapentaénsav) szükséges. Tengeri és édesvízi hal együttes fogyasztása esetén legalább 500 g halat kell fogyasztani hetente egy ilyen adaghoz.
Amit nem tudtál a pisztrángról
Pisztráng vizeinkben
Filogenetikai szempontból a pisztráng egy nagyon fiatal lazachalhalfaj, fejlődése Európa utolsó jegesedéséig nyúlik vissza. A "pisztráng" az északi és a déli útvonalat használta a Földközi-tengeren keresztül, hogy behatoljon a szárazföldre. A vándorló pisztráng utódai gyakran nem tudnak visszatérni a tengerbe, és nemi érettségükig elszigeteltek.
A pisztráng valószínűleg mindkét irányból érkezett területünkre. A Poprad és a Dunajec vízgyűjtő területein az észak felől elterjedt atlanti pisztráng formája honosodott meg, amely a múlt század elején a lazacdal együtt e folyók folyamán minden ősszel felhúzódott a tengerből. Dunajecen még a második világháború után is sikerült kifogni a vándorló pisztrángot, de vándorlásuk a nem oldódó helyekre 1968-ban véglegesen befejeződött, miután a Visztulára épült a gát.
A szlovák vizek többi részét délkelet felől a pontokaszpisztráng nem vándorló formája foglalta el. Bár a két pisztráng első ránézésre hasonló, vélhetően főleg genetikailag különböznek egymástól. Génállományukat azonban megzavarta a pisztráng importja Európa távoli részeiről, sőt más kontinensekről is.
Amerikai globetrotter
A szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss) eredetileg észak-amerikai faj, amelynek tenyésztése a 19. század végén kezdett el terjedni az egész világon, és ötven évvel ezelőtt hoztak be Szlovákiába. Amerikában a Csendes-óceán partjának folyói és tavai között él, a Bering-tengertől a dél-kaliforniai partokig.
Habár teljesen más halnemzetség, a pisztrángunkhoz hasonló környezetben él, miközben tágabb életkörülményeket tolerál - sokkal magasabb hőmérsékleteket, alacsonyabb oldott oxigénszintet a vízben és még vízködet is.
Nagyon népszerű tenyész- és sporthal, mert gyorsan növekszik és mesterséges granulátummal táplálható.
Mesterséges tenyésztés hazánkban
A haltenyésztés befolyásolja a táj jellegét, valamint a víztestek közelében található állat- és növényvilág összetételét. A halászat vonzza az orvvadászokat és más halevő ragadozókat (főleg kormoránokat, gémeket és folyami vidrákat). Ezek a védett fajok jelenleg egyre nagyobb károkat okoznak, a legtöbb gazdaság nem rendelkezik megfelelő védelemmel az ellenük.
Sajnos a szlovákiai haltermelés, valamint a halfogyasztás továbbra is az ajánlott értékek alatt van, édesvízi halaink pedig csak fogyasztásunk körülbelül tíz százalékát fedik le, ami régóta évente fejenként öt kilogramm alatt van, ami jellemző szárazföldi országokban.
Mikuš Miloš: Pisztrángszezon. In: KKV 5.5. 2011