A cikk előző részében lélegzem, így én - 1. rész (http://bezantibiotik.digitalnomads.sk/ochorenia-dychacich-ciest/) megismerkedtünk a légzőszervi megbetegedések leggyakoribb okaival és tüneteivel, és megtudtuk, mit a különbség a betegség vírusos és bakteriális eredete között. Közzétettük a felső légúti leggyakoribb betegségek listáját is.
A következőkben áttekintést nyújtunk az alsó légúti leggyakoribb betegségekről.
Az alsó légúti betegségek
Az alsó légúti fertőzések kevésbé gyakoriak, de súlyosabbak. Gyakran kialakulhatnak a kezdetben enyhe felső légúti fertőzés szövődményeként.
Akut hörghurut - akut hörghurut
A betegséget vírusok vagy baktériumok okozzák. A bronchitis gyakori betegség a felnőtteknél, de gyakran érinti az óvodás és iskolás gyermekeket is. Gyakran helytelenül kezelt torokfertőzés következtében fordul elő, különösen dohányosoknál, vagy megfázás következtében.
Tünetek: Produktív köhögés (köhögés köhögéssel), enyhe láz, fáradtság érzése, általános tünetek lehetnek, például fejfájás, ízületi és izomfájdalom, mellkasi fájdalom az erõs köhögés következtében.
Kezelés: Megelőző intézkedések, megfelelő ivási mód, nemdohányzás, hideg elleni védelem, lázcsillapítók és gyógyszerek alkalmazása a hőmérsékleten történő köhögés megkönnyítésére. Antibiotikum-kezelésre csak akkor van szükség, ha a betegség bakteriális eredete beigazolódik.
Lehetséges szövődmények: A szövődmények közül a legjelentősebb a tüdőgyulladás. Ismétlődő hörghurut esetén a betegség krónikus stádiumba kerülhet.
Kerülendő dolgok: Akut hörghurut esetén nem célszerű köhögéscsillapítót - köhögéscsillapítót használni, mert megakadályozzák a mikroorganizmusokat tartalmazó nyálkahártyák felköhögését, amelyek aztán tovább maradnak a szervezetben.
Krónikus hörghurut - (bronchitis chronica)
A krónikus hörghurut a hörgők krónikus gyulladása, amely a hörgők nyálkahártyáját irritáló anyagok hosszú távú expozíciójával jár.
Leggyakrabban a dohányzással társul, de felmerülhet az allergének hosszú távú kitettségére adott válaszként is. A gyulladás által károsított gyulladás szűkülhet, és a légzés nehezebbé válik.
Előfordulás: A krónikus bronchitis olyan betegség, amelyben az anamnesztikus adatok legalább 2 évre vannak datálva, és a köhögés minden évben legalább 3 hónapig fennáll. A betegeknél főleg az őszi és a téli hónapokban fordul elő, nyáron általában kevésbé kifejezett. A betegség lassan, több év alatt alakul ki, és sajnos tüneteit a beteg gyakran alábecsüli.
Tünetek: A legtöbb esetben reggeli köhögés nyálkahártya vagy nyálkás gennyes köpet köptetésével, még mindig a légzőszervi, ill. légszomj nélkül, amelyet a beteg jelentősebben érzékelne. Ellentétben az akut hörghurutgal, amelyet sztetoszkóppal történő hallgatással diagnosztizálnak, ebben az esetben a krónikusságot főleg az interjú során kapott valós betegadatok alapján értékelik, és ezt instrumentális és laboratóriumi kiegészítő vizsgálatok igazolják.
Kezelés: A hörghurut kezelése főként a hörgőket irritáló anyagok kizárásából áll, azaz. dohányzás, poros környezettel való érintkezés. Gyulladáscsökkentő gyógyszereket és hörgők szűkülete esetén a hörgőket tágító gyógyszereket (hörgőtágítók) is kapnak.
Hörgőfertőzések esetén antibiotikumot kell adni ezeknek a betegeknek.
A kezelés hosszú távú, és különösen a betegek jó együttműködését és minden orvosi ajánlás betartását igényli, elsősorban a dohányzásról való leszokást.
Szövődmények: A krónikus hörghurutban szenvedő beteg sokkal hajlamosabb a krónikus hörghurut visszatérő akut megnyilvánulásaira (a krónikus hörghurut akut súlyosbodása), egyidejűleg klinikai tünetekkel, mint az akut hörghurut, ezért néha nehéz megrajzolni a határt az akut és krónikus betegség között. A krónikus bronchitis más súlyos egészségügyi szövődmények kialakulásával fenyeget.
Krónikus obstruktív tüdőbetegség - COPD
Légzőszervi betegségek (hörgők), amelyeket a tüdőfunkció fokozatos romlása és a légutak szűkületének (obstrukció) jelenléte jellemez.
Ezt a betegséget a dohányzás és a cigarettafüst passzív belégzésének több mint 90% -a okozza. Ezért a beteg nagy mértékben felelős a fejlődéséért.
A cigarettafüst vagy más belélegzett káros részecskék, gázok, aeroszolok irritálják a légutak nyálkahártyáját. Hosszan tartó ismételt irritáció esetén a hörgők reagálnak a gyulladásra (hörghurut).
A hosszan tartó gyulladás megváltoztatja a légutak szerkezetét, és károsítja a tüdőt is. Ennek eredménye a légutak szűkülete (elzáródás).
Előfordulás: A COPD-ben szenvedő tipikus betegek 50 évesek vagy idősebbek, és évek óta napi legalább egy csomag cigarettát dohányoznak. A betegség férfiaknál gyakoribb, de a dohányzók számának növekedésével a női populációban is növekszik az előfordulása.
Tünetek: A krónikus obstruktív tüdőbetegséget a dyspnoe, a köhögés és a nyálkaképződés tünetei jellemzik. A köhögés produktív, korai, de egész napos nyálkahártya vagy gennyes köpet köhögésével is.
A légszomj kezdetben csak az erõfeszítés során jelentkezik, bár a fizikai megterhelés mértéke nem megfelelõ, késõbb még enyhe mozdulatokkal is megnövekszik, végül ez a beteg legfõbb stressz tünete.
A tünetek nem minden betegnél fordulhatnak elő egyszerre. Néhány embernél a betegség csak néhány hónapig tartó köhögéssel jelentkezik. Egy másik betegnél gyakoribb bronchitis, amely antibiotikum-kezelést igényel.
Kezelés: Bármely kezelés alapja a dohányzás teljes tilalma. Ha ezt az elvet nem tartják be, akkor a kezelés szinte hatástalan.
Visszafordíthatatlan (irreverzibilis) változások miatt a betegség nem gyógyítható meg teljesen, klinikai tünetei enyhíthetők és progressziója lelassulhat, ill. stabilizálja a beteg állapotát. A gyógyszerek enyhítik a beteg szubjektív nehézségeit és gyulladáscsökkentő hatásúak.
A kezeletlen COPD szinte természetesen további súlyos szövődményeket eredményez.
A COPD akut exacerbációi: Az exacerbáció vagy fellángolás olyan hirtelen esemény, amelyben a beteg légzési zavarai a napi ingadozásokon túl súlyosbodnak. Az esetek több mint 50% -ában ennek az állapotnak oka a fertőzés.
Bronchiális asztma
A betegség kialakulásának legfontosabb tényezői az egyes anyagok - belélegzett - pollen, penész, por allergiája; táplálékban (tej, hal, gyümölcs), gyógyszerekben vagy akár hidegallergiában.
Tünetek: A betegséget paroxizmális légzés jellemzi, zihálás és légzési nehézség kíséretében, amelyet a hörgő nyálkahártyájának torlódása és duzzanata, valamint a hörgő falainak összehúzódása (szűkülete) okoz.
Kezelés: Allergének eltávolítása, gyógyszerek beadása allergia és allergiás gyulladás ellen, növelve a szervezet ellenálló képességét a megfelelő életmóddal szemben. Asztmás roham esetén spray-k adása a gyors enyhülés érdekében - a beszűkült hörgők megnagyobbodása.
Tüdőgyulladás (tüdőgyulladás)
Ez egy olyan betegség, amelyben a tüdő parenchyma (tüdőszövet) gyulladása lép fel, amelynek eredményeként patogén organizmusok, különösen baktériumok fertőznek meg.
A leggyakoribb kórokozók a baktériumok és vírusok, különösen legyengült embereknél. A Mycoplasmas és Chlamydia (Mycoplasma pneumoniae és Chlamydia pneumoniae) által okozott tüdőgyulladás szintén gyakori. A fertőzés gyulladásos változásokat okoz a tüdőszövetben.
Előfordulás: A tüdőgyulladás különálló betegség lehet, vagy más betegségek szövődményeként fordulhat elő.
Tünetek: Hirtelen megjelenő betegség, köhögés, nyálkahártya felköhögése, mellkasi fájdalom, 38,5 ° C feletti láz, légzési nehézség.
Kezelés: Antibiotikumok, ágynyugalom, megfelelő folyadékbevitel.
Ez napjainkban az alsó légutak egyik súlyos, de ritka fertőzése tüdő tuberkulózis.
Megelőzés
A légzőszervi megbetegedések elkerülése érdekében, különösen túlzott terjedésükkor, fontos a megelőző intézkedések betartása:
- kerülje a beteg emberekkel való érintkezést;
- ne vegyen részt tömeges eseményeken és olyan helyeken, ahol várhatóan nagy számú ember fordul elő (bevásárlóközpontok);
- az időjárás függvényében megfelelő öltözet;
- rendszeresen szellőztessen hideg időben is,
- szigorúan tartsa be a higiénés szokásokat,
- tartsa be a jó életmód elveit,
- megkeményedik,
- ne dohányozz.