2004. január 23., 19:06 Primar.sme.sk
Összegzés
A Lyme-kór elsősorban kullancsok által terjedő betegség. A betegség kórokozói a baktériumok, az úgynevezett Borrelia. A betegség kockázata régiónként változó, és csipesszel megszorítás után is meglehetősen kicsi. Mivel a baktériumok nagyon lassan szaporodnak, a borreliosis hosszú ideig tart, több szakaszban. Jellegzetes jellemzőként a fertőzés után nem sokkal a tenyérként a csípés helyén egy jelentős, jelentős margóval rendelkező Erythema chronocum migrans (ECM) bőrpír jelenik meg. Ezt követően hetek, hónapok vagy évek után más szervek (ízületek, idegek, agyhártya, szív, szem, bőr) érintettek lehetnek. A tanfolyam azonban időszerű és helyes terápiával általában jó. A diagnózist kórtörténet, tipikus ECM és antitestek vérvizsgálata határozza meg. Ezt követi az antibiotikum kezelés.
Meghatározás
A Lyme-kór egy baktériumcsoport, a Borrelia által okozott fertőző betegség. A Lyme borreliosis specifikus kórokozója a kullancs által hordozott Borrelia bugdorferi baktérium. A betegség érintheti a bőrt, az ízületeket, az idegrendszert, a szemet és a szívet.
A kórokozó, a fertőzés terjedésének módja
Fogó
A Borrelia megfertőzheti a test különböző szerveit. A betegség különböző szakaszokban zajlik, amelyek évekig is tarthatnak, mert a Borrelia csak lassan oszlik meg.
Frekvencia
A betegség Európa nagy részein és Észak-Amerikában is elterjedt.
Tünetek
A Lyme-kór olyan betegség, amelynek szokatlanul eltérő jelenségei vannak, és nagyon különböző módon és számos szerven mutatkozhat meg. A betegség három szakaszát különböztetjük meg:
I. szakasz
Erythema kroonikus migránsok
("Zsugorodó vörösség")
Ezt azonban nem szabad összetéveszteni az ártatlan és gyakori bőrpírral, amely kb. 1-2 cm-rel a csípés helye körül, általában súlyos viszketés, néhány nap múlva vagy legkésőbb egy hét múlva ismét eltűnik, és nem mutat fertőzés jeleit.
A fertőzés első szakaszával egyidejűleg nem specifikus általános tünetek jelentkezhetnek fejfájással, izomfájdalommal, lázzal és duzzadt nyirokcsomókkal. A betegség ezen szakaszában a második, ritkább bőr megnyilvánulása a fülkagyló vörös-kék duzzanata, az úgynevezett Lymphadenosis cuti benigna.
II. Szakasz
A betegség második szakaszában, amely hetekkel-hónapokkal kezdődik a kullancscsípés után, különféle szervek érintettek lehetnek. Ízületi érintettség esetén (ízületi gyulladás Lyme-kórban) általában egy vagy több ízület gyulladása (mono- vagy oligoarthritis) fordul elő, a térdízületeket leggyakrabban érintik. Az idegrendszer bevonása az agyhártya és az ideggyökér gyulladásának formájában (meningopolyneuritis vagy Bannwarth-szindróma) vagy a testben egy magányos ideg gyulladásának formájában (perifériás neuropathia) alakulhat ki, amely a arcideg egyrészt. A szív hatással lehet, bár ritkán, így a szívizom és a szívburok gyulladása (perimyocarditis) szívritmuszavarokhoz vezethet (tipikus: pitvari-kamrai átmeneti rendellenességek = AV-blokkoló). De a szem is érintett lehet (uveitis, papilitis).
III. Szakasz
A III. Szakasz csak hónapokkal vagy évekkel kezdődik a kullancscsípés után. Az ízületek krónikus részvétele mellett itt is előfordulhatnak bőr megnyilvánulások, amelyekre a kezek és a lábak kékes elszíneződése és elvékonyodása jellemző (atrópiás acrodermatitis).
Az, hogy a borreliosist valóban az ízületek gyulladása okozza-e, amelyek sok ízületet érintenek és végül elpusztítják őket (eróziós polyarthritis), tehát szimulálják a reumatoid artritist, továbbra is kérdéses. Az ín- és izomfájdalom előfordulhat, de gyakran nagyon nehéz megkülönböztetni más betegségektől.
Diagnózis
Orvosi nyilvántartás és klinikai eredmények
Néha a kórtörténet és a megállapítások (például a vándorló erythema esetében) nagyon tipikusak, így a diagnózis könnyen felállítható. A legtöbb esetben azonban a tünetek nagyon különösek. Mivel a fogók nagyon gyakoriak, önmagában ez a csípés még nem mérvadó. Sok Lyme-kórban szenvedő beteg soha nem látott fogót.
Sokkal fontosabb az az információ, hogy a beteg szakember-e, pl. erdészként vagy erdei munkásként, vagy magánként (pl. futóként) sokat tartózkodik az erdőben, és akkor sokkal nagyobb a borreliosis-fertőzött kullancsok szúrásának kockázata.
Antitestek bizonyítása (szerológia)
Az antitestek jelenléte a vérben azt mutatja, hogy az immunrendszer Lyme-kórral küzd. A vérvizsgálat nem tudja megmutatni, hogy a beteg beteg-e. Ezután további tipikus betegségtüneteknek kell rendelkezésre állniuk. Mivel azonban a betegség nagyon változatos lehet, ez a döntés néha nagyon nehéz. Elvileg kétféle antitest detektálható: az IgG típusú antitestek kezdeti fertőzést mutatnak (többnyire I. stádiumúak vagy tünetmentesek), míg az IgG típusú antitestek előrehaladott fertőzést (II. És III. Stádium) vagy hosszabb ideig tartó fertőzést mutatnak, amely képes teljesen gyógyítani kell.
Az antitestek jelenlétének bizonyítására egyszerűbb szűrővizsgálatok vannak, mint pl az úgynevezett ELISA-teszt és az olyan bonyolult megerősítő tesztek, mint az Immuno-Blot-teszt vagy a Western-Blot-teszt, amelyek garantálják, hogy a teszt nem volt tévesen pozitív. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi vagy korábbi borreliosis fertőzés meghatározása érdekében a pozitív szűrővizsgálatnak meg kell erősítenie a megerősítő tesztet, hogy teljesen biztosak lehessünk abban, hogy a borreliosis elleni antitesteket valóban kimutatták. A bizonyítékban lévő antitestek mennyisége (titer) kevéssé fontos a diagnózis szempontjából.
A vérben lévő antitestek kimutatása mellett az idegfolyadékban (cerebrospinalis folyadékban) találhatók olyan antitestek, amelyek a központi idegrendszer részvételével detektálhatók.
A kórokozó bizonyítéka
Az a tény, hogy a borreliosis elleni antitestek kimutatása nem jelenti automatikusan a beteg borreliosisát, gyakori diagnosztikai probléma. Ezért lehet, hogy nem csak antitesteket, hanem közvetlenül a kórokozót kell megpróbálni bizonyítani. Ezután a bőrből, vérből, ízületi folyadékból, vizeletből vagy idegfolyadékból származó szövetmintákat lehet használni. Sajnos a Borrelia termesztése ritkán sikerül. Nagyobb esély van az úgynevezett PCR technika segítségével a Borrelia DNS genetikai anyagának bizonyítására. Mivel ez a módszer drága és viszonylag drága, csak bizonyos esetekben alkalmazható. A Borrelia DNS bizonyítékai azonban tartós fertőzést bizonyítanak.
Terápia
A bizonyított fertőzést (vagyis az ellenanyagok jelenlétének pozitív bizonyítékát a szűrő és megerősítő tesztben, megfelelő tüneteket vagy akár közvetlenül bizonyított kórokozót) antibiotikumokkal kell kezelni, általában legalább 21 napig. Ugyanakkor a fertőzés típusa eldönti, hogy először antibiotikumokkal kell-e kezelési kísérletet végezni tabletták formájában, vagy azonnal be kell-e adni az antibiotikumokat az erekbe.
Az antibiotikum-terápia hatása gyakran nagyon későn kezdődik néhány hét vagy akár hónap múlva, azaz. hogy először az antibiotikumokkal történő kezelés után várnia kell az antibiotikumokra. A kezelés után a vér antitest titerének monitorozása nem mutat információt a kezelés sikerességéről, legalábbis a II + III. Szakaszban, ezért nem ajánlott. A kezelés sikertelensége esetén (intravénás terápia esetén nagyon ritka) a terápiát még egyszer meg lehet ismételni. Hosszabb, több hónapig tartó antibiotikum-adagok, valamint magasabb antibiotikum-adagok is ismertek. A kezeléshez való hozzáállás azonban még nem teljesen biztos.
Előrejelzés
A legtöbb esetben a betegség viszonylag jól halad, de sajnos egyre több adat áll rendelkezésre a "terápiásán súlyos" és a szinte terápiának ellenálló esetekről is, különösen akkor, ha a betegséget nagyon későn diagnosztizálják. Krónikus hullámformák is lehetségesek. Azt azonban, hogy mennyire gyakoriak, statisztikailag nem vizsgálják kellően. Megelőzésük legnagyobb esélye az antibiotikumok korai kezelése.
Profilaxis
A takaró ruházat véd a kullancsok ellen. Arra azonban ügyelni kell, hogy a rovarok hosszú nadrág esetén is alulról kerülhessenek a bőrre. Ha a fogó megmaradt, azt a lehető leghamarabb el kell távolítani. Ugyanakkor a fogó a lehető legközelebb van a harapásához, lehetőleg szilárd vékony csipesszel, és kihúzza a bőrből. Lehetséges speciális fogó beszerzése a fogó kihúzásához is. A fogó "kezelése" olajjal, ragasztóval stb. el kell hagyni a kórokozót tartalmazó csipesz nyál fokozott termelésének elkerülése érdekében. Egy ilyen manipuláció még jobban megnövelné a fertőzés kockázatát.
Eddig a világ egyetlen borreliosis vakcináját a gyártó gazdasági okokból sajnos kivonta a piacról. Oltás a közép-európai kullancs meningoencephalitis ellen, egy vírusos betegség ellen, amelyet kullancsok is közvetítenek, de nem véd a sokkal gyakoribb bakteriális borreliosis ellen.