- Nőgyógyászati betegségek
- Rák
- Memóriazavarok
- Mozgászavarok
- Növekedési rendellenességek
- A növekedési hormon termelésének zavarai felnőtteknél
- Hasmenés
- Koraszülöttkor
- Szójegyzék
MI AZ EMLÉK
A memória az információ tárolásának, tárolásának és visszahívásának képessége az agyban. Különböző szempontok szerint oszthatjuk fel. A leggyakoribb a deklaratív memóriába történő felosztás, amelyet szavakkal lehet kifejezni, és a nem deklaratív memória. A deklaratív memória lehet semantikus (megőrzi az ismereteket és a tényeket), vagy epizodikus (képes emlékezni egy eseményre, például arra, amit múlt csütörtök este tettünk). Ezzel szemben a nem deklaratív memóriát nem lehet szavakkal leírni. Ez magában foglalja a kerékpározás, a teniszezés, a típus stb. Képességét.
A második lehetséges felosztás az idő szempontjából azonnali (rövid távú), közelmúltbeli vagy hosszú távú. A rövid távú és a hosszú távú memória tárolásához fontos a temporális lebenyben lévő hippocampus, amely visszahívja az agy homloklebenyét. A rövid távú memória még egy ideig megmaradhat munkamemóriaként, majd megfeledkezhet róla, ha az információ elveszíti értelmét. A hosszú távú memóriát először az egész agy tárolja, és az egyik elmélet a hologram elvén történő működése.
TÁJÉKOZTATÁSI FELDOLGOZÁS ÉS FELFelejtési folyamat
Az, hogy egy személy a memóriában tárolt információkat is helyesen hívja-e vissza, sok körülménytől függ. Könnyebben emlékezhetünk az információkra az információk tárolásához hasonló körülmények között. Ez például a fizikai környezettől, az érzelmi hangulattól (depressziós, a múlt meglehetősen negatív élményeire emlékeztetünk) vagy a tudat állapotától.
Az emberi memória nem magnóként vagy videofelvevőként működik, hanem a részletek helyett megőrzi az információk jelentését és tartalmát. Ez annál is nyilvánvalóbb, minél tovább tart az információk megszerzése. A memóriaeszközök átfogó információkat készítenek a rendelkezésre álló kisebb részekből. Maga az ember memóriája nem tökéletes, és hajlamos különféle pontatlanságokra és hatásokra, például érzelmek. Az érzelmek hatással lehetnek a memóriára, de létezik egy speciális fajta memória is maguknak az érzelmeknek (például az arckifejezések érzelmi töltésének felismerésére).
A memóriasáv elveszik az elfelejtési folyamat során, amikor a nem használt memóriasávokat valószínűleg mások fedik le. Vannak azonban olyan esetek, amikor egy szélsőséges helyzetben lévő személy (láz, hipnózis vagy a temporális lebeny elektromos stimulációja idegsebészeti beavatkozás során) nagyon régi tapasztalatokat idézett fel. A memória elhalványulása akkor is előfordul, ha a régebbi információk kiderülnek, hogy nem igazak. Előfordulhat azonban az idegszövet károsodásakor is
EMLÉKEZÉSI ZAVAROK
A memóriazavarok időskorban gyakoriak, de középkoruktól kezdve jelentkezhetnek. Némelyikük nem veszélyes, mások azonban a betegség első jelei lehetnek. Az agyat befolyásolhatja gyulladás, daganat, érrendszeri betegségek, alkohol, anyagcsere, gyógyszerek, vagy lehet kezdő Alzheimer-kór, amely a leggyakoribb demencia.
Az öregség az emberi élet természetes szakasza. A demencia viszont olyan betegség, amely nem tartozik a normális öregedéshez. A fogyatékkal élők esetében először enyhe memóriazavarokban (információk tárolása, tárolása és visszakeresése) nyilvánul meg, később a legegyszerűbb dolgokat elfelejtik, végül saját nevükben. Az értelem (gondolkodás, ítélőképesség) romlása, beszédzavarok és viselkedési változások következnek be. A betegek gyakran vándorolnak, és elveszhetnek ismerős helyeken.
Az Alzheimer-kór előfordulása az életkor előrehaladtával növekszik. A 65 év feletti korcsoportban a lakosság 5% -a szenved mérsékelt vagy súlyos demenciában, sőt a 85 év feletti lakosság 30-50% -a. Ez az egyik leggyakoribb betegség az Európai Unió országaiban. Évente akár 600 000 új demencia-eset fordul elő, több, mint például agyvérzés, a cukorbetegség vagy az emlőrák.
AZ ALAP A MEGELŐZÉS
A memóriazavarokra ugyanez vonatkozik az izmokra is. Amikor használjuk és erősítjük őket, akkor erősek, ha nem használjuk, sorvadnak és zsugorodnak. Ugyanez van a memóriával is. Sejtszinten az emléknyom kialakulása az idegsejtek végének alakjában bekövetkező változással jár együtt, új fehérjék képződésével. Ez a folyamat bármely életkorban és a betegség alatt is lehetséges, bár jelentősen korlátozott. Az idegvégződések használatával és edzésével az agy plaszticitásának egész rendszerét jó állapotban tartjuk. A memória felhasználásával és edzésével ugyanis tartalékot hozunk létre a jövőben előforduló lehetséges betegségekre.
Ami szintén hozzájárul a jobb memóriához:
Rengeteg alvás.
Rendszeres testmozgás (legjobb tánc vagy séta naponta 4 km).
Kis mennyiségű vörösbor (2 dl naponta).
Mediterrán konyha (hal, saláták, olívaolaj).
C- és E-vitamin kombinációja.
Omega zsírsavak.
Készítmények Ginkgo biloba kivonatokkal.
Számos fejlett országban gyakori, hogy az emberek nemcsak különféle vitaminokat és étrend-kiegészítőket szednek a megelőzés céljából, hanem a ginkgo biloba kivonatokkal ellátott gyógyszereket is. A cseh piacon például a Tanakan olyan gyógyszer, amelyet nemcsak a memóriazavarok kezelésére szánnak, hanem hatékony megelőzésük eszközeként is.
AMIT CSAK AKAROK
Belenéz a nyitott hűtőszekrénybe, és nem emlékszik, mit szeretett volna benne? Nehezen emlékszik, hogy fél órával ezelőtt hol parkolt az autóval, vagy hova tette otthon a kulcsait? Találkozik valakivel, aki kétségtelenül ismer téged, de fogalmad sincs, hová helyezd? Sokan szinte vas rendszerességgel élnek át hasonló helyzeteket. A legfontosabb kérdés azonban az, hogy miért van ez így…
Talán valami másra gondoltál a hűtő felé vezető úton. Gondolt arra a veszekedésre, amelyet ma reggel a férjével folytatott? Valószínű? Miért csodálkozik tehát azon, hogy memóriavesztésben szenved ... Problémáink többségét egyszerű koncentrálatlanság okozhatja. Azt szoktuk mondani, hogy elfelejtettünk valamit, de sok esetben ez egyáltalán nem igaz. Soha nem kaptuk meg az információt, így elhaladt mellettünk anélkül, hogy az emlékezetünkbe került volna.
Agy harminc év után megy
Az emberi agy körülbelül 25 éves korában teljesen kifejlődött, majd állapota minden nap csak romlik. Eleinte nem túl nyilvánvaló, de ötven-hatvan éves kor között már nem hagyhatjuk figyelmen kívül az egyre gyakoribb memóriavesztést. 30 éves korunk után is hosszabb időre van szükségünk, hogy valami újat megtanuljunk, és nehezebb egyszerre több feladatra koncentrálni, ha hirtelen megkövetelik a figyelmünket. Az öregedés során a reakcióidő is megnő, ami kihat mindennapi tevékenységeinkre.
A szakértők szem előtt tartják, hogy a 60 év feletti emberek 50% -át érinti az ún az életkorral összefüggő memóriazavar. A hetvenes évek után ez a szám 70% fölé emelkedik. A lakosság többsége szükségesnek tartja a memória problémáit. Semmit sem lehet tenni ellenük, valamint a fizikai állapot és a szellemi képességek romlása ellen. Az igazság azonban az, hogy ami az emlékezetünket és működését illeti, többé-kevésbé a saját kezünkben van a sors.
Az agy úgy viselkedik, mint egy izom, amely elveszíti működését, ha nincs állandó használatban. Senki sem törött karú, aki hat hét után megszabadul a vakolattól, nem kételkedhet abban, hogy hosszú ideig tartó intenzív rehabilitációs gyakorlatra van szükség, hogy visszanyerje karja elveszett erejét. Tehát miért ne vegye a memória edzést az agy rehabilitációjának hatékony módszereként?
A MEMÓRIA VILLAMOS FÉNYEKKÉNT TÖLTHETŐ
Az összes memóriaproblémánk középpontjában az áll, hogy a természet maga nem kínált fel minket annyira, hogy sok mindenre emlékezzünk. Rövid távú memóriánk hatóköre hét információra (szó vagy szám) vagy pontosabban átlagosan öt-kilencre korlátozódik egy felfogásban. Ha tíz, húsz vagy több szóból álló listát kapna, akkor sem emlékezne hétnél többre. Olyan, mintha a rövid távú memóriát egy olyan akkumulátor működtetné, amelynek kapacitása jelenleg csak korlátozott. Az akkumulátornak elegendő energiája van ahhoz, hogy hét elemet tudatában tartson, de nincs annyi energiája, hogy többet tartson.
Szerencsére nagyon egyszerű jelentősen megnövelni a megtanult anyag mennyiségét az úgynevezett mnemóniának nevezett speciális eljárásokkal, amelyek segítségével szinte mindent megtanulhat és emlékezhet.
EMLÉKTECHNIKA
A memória technikák az ősi időkre nyúlnak vissza. Az ókori világban a képzett memória létfontosságú volt. Az ókori görög és római beszélők kifogástalan pontossággal beszéltek hosszú beszédeket, mivel ezeket a beszédeket mnememonikával tanulták meg. Sajnos ezek a gyakorlatok később feledésbe merültek, és tovább csak szórakoztatás forrásaként használták őket "mentális trükkök" színpadon történő előadásához, de ritkán, ha valaha is használták őket gyakorlati célokra vagy valós oktatásra.
HOGYAN JÁTSZANAK A KÖRÖK REJTETT BOLTBAN
A jobb emlékezés egyik eszköze pl. a LOCI technika alkalmazása. Lényege, hogy a listánk minden egyes elemét összekapcsoljuk egy bizonyos hellyel, amelyet ismerünk, valamint a saját otthonunkkal. Lélekben végigjárjuk a házat, és szokatlan helyeken helyezünk el tárgyakat. Például, ha ez egy bevásárlólista, akkor feltétlenül szükséges, hogy az ember ne tegyen elemeket közös helyekre. Például tegye a tejet egy csillárra, ne a hűtőszekrénybe. Később elménkben visszatérünk, és az egyes tételeket az adott sorrendben "összegyűjtjük". Először próbáld meg megjegyezni a dolgok listáját a következő sorrendben: egy zacskó liszt, alma, három üveg sör, körte, karfiol, paradicsom, egy csomag kávé, egy vaj, hat tojás, egy uborka. Most próbálja meg megírni, amire emlékszik, anélkül, hogy megnézné a listát. Emlékszel legalább hétre? És milyen rend? Próbálja ki most a LOCI technikával ...
Megközelíti a lakás főbejáratát, és a lista első elemét elhelyezi a lábtörlőn, ez egy zseb liszt. A főajtó mögött folyosó van, és alma szóródik benne. A folyosóról lépjen be a konyhába. Konyhaasztal és három üveg sör van rajta a tegnapi jégkorongmérkőzés eredményeiről. Van egy szekrény is, ahol körtét rejtekhely játszik. Újabb ajtó vezet a nappaliba TV-vel és két fotellel. Akciófilm fut a televízióban, és az egyik szék karfiolját nem lehet elszakítani tőle, csakúgy, mint a másiknál a paradicsomot. A nappaliból belép az erkélyre, ahol a kávécsomag napozik. A hálószobában egy vajkockát élvez, hat tojással. És folytatjuk a fürdőszobát. Van egy tükör, amely előtt egy uborka áll és borotválkozik.
Most pedig kérjen meg valakit, hogy ismételje meg az egész történetet, de hagyja ki a dolgokat a listából. Az Ön feladata, hogy megírja őket. Ez már nem okozhat problémát az Ön számára
Hagyja otthon a vásárlási listát
Nagyot fog vásárolni? Készítsen egy listát harminc közös tételről, olvassa el figyelmesen, és próbálja megismételni anélkül, hogy megnézné. Hány elemre emlékezett? Hét? Tehát ez egy képzetlen agy normális eredménye ...
Először módosítania kell egy kicsit a bevásárló listát. Válasszon például vajat, joghurtot, tejet, olvasztott sajtot és tejszínt, és tegye őket egy képzeletbeli dobozba a "tejtermékek" felirattal. Ezután tegye ugyanezt gyümölcsökkel, zöldségekkel, kenyérrel és süteményekkel, hússal és mosószerekkel. Vigyázzon, hogy egy dobozba ne tegyen ötnél többet. Ez közelebb visz a rövid távú memória kapacitásának határához.
A listától függetlenül most írja be az egyes elemeket az egyes kategóriákba. Hányra emlékezett? Nem biztató? Hagyja otthon a listát, és vásárláskor mindig próbálja megemlíteni az egyes kategóriák tételeit. Ne vásároljon több dolgot, mint gondolna. Amikor hazatér, hasonlítsa össze a listát a vásárlással.
A memóriaképző tanfolyamokon részt vevő emberek 100–150 különféle elemre emlékezhetnek egy hosszú bevásárlólistáról ezzel a technikával, és vannak olyanok, akiknél több mint kilencven éves. Azok, akik kétségeik miatt kétségekkel kezdenek tanfolyamokat, meglepődnek azon információk mennyiségén, amelyekre segítségükkel képesek emlékezni. 43 amerikai elnök, 99 cseh uralkodó kijelölése 623 óta, vagy száz Ludolf város kinevezése számukra.
A régebbi emberek vagyunk ...
Minél idősebbek leszünk, annál rosszabb lesz a memóriánkkal. A lakosság többsége így értékeli emlékezetének állapotát, és nemcsak az idősekről szól, hanem a produktív korú emberekről is. Lehet tenni valamit ellene? Természetesen - többféle módon lehet: érdeklődni a környezete iránt és aktívan kommunikálni vele, könyveket olvasni, zenét hallgatni, sudokot számolni, keresztrejtvényeket megoldani, új dolgokat megtanulni, sakkozni és hidat játszani. Fontos az érdeklődés és a hobbi megléte, valamint a rendszeres fizikai aktivitásra való odafigyelés. És ez nem feltétlenül a legjobb sportteljesítmény. Kimutatták, hogy a tánc különösen jótékony hatással van az ember mentális frissességére.
Valaki azzal érvelhet, hogy ezek közül sok tevékenységet rendszeresen végez, és memóriaproblémái is vannak. Folyamatosan keresi a szemüvegét, amikor kinyitja a hűtőszekrényt, nem emlékszik, mire ment éppen, nem emlékszik a telefonszámokra és a nevekről nem is beszélve. A memóriaképző tanfolyamok azonban mindebben segíthetnek.
A KÉPZÉS NÖVELI AZ ÉLET MINŐSÉGÉT
A memóriaképző tanfolyamok korosztálytól függetlenül mindenki számára alkalmasak. Általában olyan emberek keresik fel őket, akik tisztában vannak memóriaproblémáikkal és segítséget keresnek. De nincs elég idejük néhány évet várni, amíg a memóriaképzés hatása megmutatkozik. A "pozitív sokk" terápia előnye, hogy szerencsére általában azonnali hatást fejt ki.
Ezenkívül a memóriatrénernek olyan eszközök állnak a rendelkezésére, amelyek néhány perc alatt növelik az ügyfél önbizalmát. Ez mnemonikával működik, amelyek többé-kevésbé mechanikus eszközök és nem nehéz megtanulni. Nagyszerű módon képesek kompenzálni az emberi emlékezet tökéletlenségeit. Az ügyfél "kellemes sokkot" él át, amikor ilyen nagy mennyiségű információra képes emlékezni. Önbizalma növekszik, és elkezd új információkhoz jutni azzal a pozitív elvárással, hogy emlékezni fog rá.
A tanfolyamok tanítása nem kizárólag az agy kapacitásának növelésére összpontosít, mint ez a világ legtöbb klasszikus kognitív stimulációs programja. Ezzel szemben a memóriaproblémák kiküszöbölésére is összpontosít az ügyfelek mindennapi életében. Ennek eredményeként megnövekedett önbizalom, önbecsülés és személyes alkalmasság érzetük van, ami oda vezet, hogy az idősek sokkal nagyobb belátással kezelik a gyakori problémákat.
EMLÉKEZTÜNK A GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEKRE
Miért vannak még a "harmincasoknak" is memóriaproblémái?
Memóriaproblémáink elsősorban a fegyelem bizonyos hiányának tudhatók be. Ha hagyjuk, hogy elménk sokfelé mozogjon, és egyáltalán ne koncentráljunk arra, amit csinálunk, akkor naiv lenne elvárni, hogy memóriánk működjön.
Mióta célszerű elkezdeni a memória edzését és miért?
A produktív korú emberek általában eléggé edzik memóriájukat azzal, hogy elvégzik magukat a munkákat. Azonban minden korosztálynak problémái vannak az új információk hatékony feldolgozásával. Ebben az esetben a keresztrejtvények és a sudoku nem segítenek rajtuk, de van hely memória oktatónak. Trükköket tanít nekik arra, hogyan lehet hatékonyan feldolgozni az információkat, hogy azok megbízhatóan tárolhatók legyenek a hosszú távú memóriában, és ami a legfontosabb, hogy későbbi igények esetén könnyen feldolgozhatók legyenek.
Ami még mindig normális a memória romlása kapcsán, és mi nem?
"Normálisnak" tekinthető, amikor az emberek panaszkodnak memóriájuk működőképességére. A rendellenesek számára, amikor önként vesztegetik el az esélyt, hogy meggyőződjenek arról, hogy ez egyáltalán nem igaz, és csak feleslegesen becsülik őket.
Akit leginkább fenyeget a memóriazavar?
Az életkor kockázati tényező, ezért minél idősebbek vagyunk, annál nagyobb a kockázata a kóros rendellenességeknek. Ezért helyénvaló egy ún tartalékolja az agy kapacitását és használja fel a mentális frissesség csökkenésének kompenzálására. Az egész életen át tartó tanulás, a szellemi és fizikai aktivitás, valamint a társas érintkezés elengedhetetlen előfeltétele annak létrehozásához.