pt, gb, 2019. április 17., 5:50

Várja a húsvétot? Sok nőnek nincs rá szüksége, főleg csókoláshoz és öntözéshez, ami számukra nem kellemes. Éppen ellenkezőleg, a gyerekek általában a kosarak felszentelését várják Szlovákia keleti részén, vagy a vidám papucsokat nyugaton. Miért történik mindez? Itt vannak válaszok a húsvétra vonatkozó leggyakoribb kérdésekre.

miért

Öntött üzem Heľpában.

Fotó: Vojtech Majling

Katarína Nádaská etnológus az ahojmama.sk nemrégiben készített interjújában több dolgot kifejtett, amelyekből a következő szöveg néhány részét is levonjuk.

Miért öntöznek és fütyülnek a férfiak húsvétkor?

Ezer évnél régebbi szokás volt annak biztosítása, hogy a fiatal és egyedülálló nők egészségesek és termékenyek legyenek. Eredetileg csak egyedülállók voltak kibaszott egyedülálló lányok, fűzfával, péppel öntve. Az agglegények megérintették a lány lábát, hogy egészségesek legyenek, és gondoskodjanak a mindennapi ügyekről, majd a kezek jól működjenek, a csípő vagy a szamár pedig sok egészséges gyermeket szüljön. Később házas asszonyokat vettek fel, akik szintén szépek és egészségesek akartak lenni, és ez fokozatosan átterjedt az összes korosztályra.

Miért öntözik valahol, valahol keveredik?

Az öntözés elsősorban Szlovákia keleti részén zajlott, amely vegetatív módon lemaradt. Tehát húsvétkor nem mindig volt fűzfapálca. Az egészséget az úgynevezett élő vízzel kellett garantálni, amely például patakból eredt.

Miért a főétel füstölt sonka?

Ez volt az őseink rendelkezésére. Leginkább karneválon ölték meg, és mivel nem voltak hűtőszekrényük vagy fagyasztójuk, a húst füstöléssel, sós pácolással konzerválták. A húsvét előtti 40 napos böjt időszakban a húst nem ették meg, az emberek addig húsvét vasárnap nem hódoltak neki.

Miért a tojás a húsvét jelképe?

A tojás a pogány hagyományban egy új élet születését jelenti, abban a keresztényben a tojást egy bezárt sír szimbólumaként értelmezik, amelyből Krisztus akkor támadt fel. A tojás itt a halhatatlanságot képviseli. A tojás a húsvét talán legnépszerűbb étele. Ennek oka lehet, hogy a húsvétot megelőző böjti időszakban nem volt szabad tojást fogyasztani, ezért az emberek a böjt után közvetlenül nagy számban engedtek bele.

Miért bizonyos régiókban egy húsvéti reggelin a tojást mindenki megosztja az asztalnál?

Ez a kohézió és a szeretet szimbóluma a családban. Az emberek azt akarták, hogy egy év múlva mindenki találkozhasson, aki evett egy darab tojást. Egyes háztartásokban egy-egy tojás, másokban megoszlik egymással: mindenki annyi részre vágja, ahány ember van az asztalnál, és mindenki ad egy-egy darabot.

Miért kell húsvéti bárányt sütni?

Két jelentése van. Ebben a vallásos bárányban magát Jézust, egy szelíd és odaadó szolgát szimbolizálja, akit, mint az igazi bárányt, az emberiség üdvösségéért áldoztak fel. Jézust gyakran képekkel festették ennek az állatnak a társaságában. A bárány az új élet szimbóluma is, amely tavasszal kezdődik.

A tojások színének van némi jelentése?

Igen. A leggyakoribb színek a következők: kék, sárga, piros és zöld. A kék tisztaságot, hitet és szent vizet jelent. Sárga fény és nap. Van egy legenda Jézusról, amely a tojáshéjak arannyá történő átalakulásáról beszél. A vörös egyenlő a szeretettel, az új élettel és a gonosz erők elleni védelemmel. A zöld az ifjúságot, a természetet, az erőt és az életet szimbolizálja. Természetesen más színeket már ma is használnak a festéshez.

Amit az összes tojás szokott színezni?

A tojásokat csak a 19. század végéig kezdték ugyanolyan színezni, mint manapság, addig más módszereket alkalmaztak, amelyek közül néhány napjainkig fennmaradt. Például a hagymahéjat, a menta vagy a spenót levelét, a hársvirágot, a tölgyfakérget, a korom- vagy a céklalevet gyakran használták festéshez.

Miért együnk valami zöldet nagycsütörtökön?

Ismét őseink szokása. Télen nem volt elég zöldségük, főleg erjesztett káposztát fogyasztottak, így tavasszal menük változatossá tételére volt szükség. Azt főzték, ami elérhető volt, amit a természet először tél után kínált. Vagyis torma, luc, spenót, medvehagyma, lóhere. - régió és időjárás szerint. Beleértve azt, ami ma csak gyomnövény vagyunk. A forró gyógynövényeknek állítólag megvédték a gyomrot is.

Milyen népszokások kapcsolódnak nagypéntekhez?

Nagypéntek egy olyan nap, amelyhez több népi hagyomány kapcsolódik, például a háziasszonyoknak nem volt szabad mosakodniuk, mert ez azt jelentené, hogy valójában Jézus vérében mosták, amelyet éppen nagypénteken feszítettek keresztre. Ezen a napon az embereknek nem szabad kölcsönkérniük egymást, mert ilyesmi elvarázsolható és szerencsétlenséget okozhat. A földben sem volt mit tenni, ásni, vetni, ásni. Legfeljebb kisebb háztartási feladatok megengedettek voltak, például élesztő elkészítése kenyérhez.

Miért nem eszik húst nagypénteken?

Nagypéntek, a nagy keresztény ünnep, Krisztus szenvedélye, a nagyböjt utolsó napja. Jézus Krisztus halálának napja. Volt tárgyalás, ítélet, keresztre feszítés és temetés.

Miért kapnak tojást akasztófának vagy vevőnek jutalomként?

Ez megint egy jól megőrzött régi szokás, amikor a fiatal férfiak díszített tojást kaptak a lányoktól csókolásért vagy öntözésért. A lányok húsvéti tojásokkal fejezték ki érdeklődésüket a fiú iránt. Szebb díszítés, vagy akár egy vers. Ha valaki kapott ilyen tojást, tudta, hogy van esélye a lánnyal. Általában a húsvéti táncnál közelebb kerültek egymáshoz, aztán különleges májust épített, és ez gyakran esküvőt eredményezett.

Miért adnak pénzt ma, és minden srác, kortól függetlenül, vásárol vagy szar?

Eredetileg erre gondoltak a városokban, amikor a gazdagok ilyen járulékokkal akarták segíteni a szegényeket. Ma sajnos szinte társadalmi norma. A pénz mozgatja a világot, még húsvétkor is. Az egyedülálló lányok egyedülálló lányok korbácsolása és öntözése fokozatosan átterjedt mindenkire, más dimenziót öltött, bár vannak régiók, ahol az eredeti jelentést figyelembe veszik.

Miért vannak elrejtve a csokoládétojások a gyermekek előtt, és nekik kell megkeresniük őket?

Ezek Nyugat-Európa húsvéti szokásai. Ott húsvét hétfőn tojásokat rejtettek a kertben vagy a parkban, később csokoládék és egyéb édességek, amelyeket a gyerekek kerestek és amelyekkel nagyszerű élményben volt részük. Nincs ott sem víz, sem selyem, az akasztófák kifejezetten ószláv szokások.