álmatlanságban

Az alvás az éberség ellentéte. Fiziológiai jelenség, amikor csillapítási állapot, elhomályosult tudatállapot, ill. minimális fizikai aktivitással járó nyugalmi állapotba a test bizonyos jellegzetes helyzetében, korlátozott érzékeléssel és a környezettel való érintkezéssel.

Az alvás regeneratív jelentőséggel bír az idegrendszer és a test egyéb rendszerei számára, ha rendszeresen megismétlődik, és ciklikusságát, minőségét és kettősségét semmi sem zavarja (az úgynevezett lassú és gyors alvási szakasz váltakozása).

Melyek a leggyakoribb alvási problémák?

1. Minőségi problémák, amikor a gondozott személy fáradtan és kifulladva ébred a kellően hosszú alvásidő ellenére is. Gyakran (hetente 3 vagy többször) problémája van az elalvással (több mint 30 perc az alvástól), alvás közben gyakran felébred (több mint 3-szor), majd nehéz újra elaludni, aludni sekély, alvása közben rossz álma van. Ezek az álmatlanság tünetei, amelyek kimerültséghez és csökkent teljesítményhez vezetnek. Az alvási rendellenességek közé tartozik az alvás inverziója is, amikor a gondozott személy többet alszik napközben és nem éjszaka, miközben ez a rendellenesség a test fáradtságához is vezet. Az alvászavarok speciális kategóriája a narkolepszia - a beteg alvás, a kontrollálhatatlan alvásigény bármikor és bárhol, az alvás rövid ideig (15-20 percig) tart, ami nyugtalan és szakaszos éjszakai alvást eredményez.

2. Mennyiségi problémák - az alvás hossza órákban rövidebb a szokásosnál, ami fáradtsághoz vezet. Átlagosan 6-8 óra minőségi megszakítás nélküli alvás elég egy felnőtt számára a regenerálódáshoz. Idős korban az alvás gyakran rövidebb, nem folyamatos - szakaszos, az alvási idő tovább tart, a melatonin - alvási hormon csökkenése következtében - az idősebb alvása felszínes, sekély és nem vezet pihenéshez. A szélsőséges lehet a hosszú távú alvás (több mint 7-8 óra), ill. ismételt alvási késztetés, ébredés után a gondozott ember fáradtnak érzi magát, és újra aludnia kell.

A mennyiségi alvási problémák közé tartozik az akut álmatlanság, amely akut betegség, hirtelen stressz, környezeti változások vagy bioritmus következménye lehet. Kb. 2-4 hétig tart. Ha a problémák 4 hétnél tovább tartanak, akkor krónikus álmatlanságról van szó, amikor a tünetek fokozódnak. Az ok lehet elsődleges (nem organikus eredetű, inkább pszichológiai jellegű) vagy másodlagos (szerves alapon más betegség tünete vagy következménye, vagy az alkalmazott gyógyszerek mellékhatása).

Miért szenvednek az idősebb emberek álmatlanságban?

Az idősek alvását számos tényező befolyásolja:

Ha az alvási problémák továbbra is fennállnak, további eljárásokat kell megbeszélni egy orvossal, de az álmatlanság problémáját világosan meg kell határozni, hogy az alvás melyik szakaszában jelentkezik. Ne felejtsük el, hogy az altatóknak (altatóknak) az időseknél általában később jelentkezik a hatásuk, de a szervezetből való lebontásuk lelassul. Az idősek másnap általában aluszékonyabbak az altatók bevétele után, és alvásinverzió fordulhat elő. Éjfél után jobb, ha altatót nem ad. Mindig tartsa szem előtt, hogy a biztonság, a szükségesség érzése és az a bizonyosság, hogy a felelős személy nem jelent problémát számunkra, gyakran nagyobb hatással bír, mint az összes gyógyszer.