Lektor: Igor Krucovčin

belső

A teszt 33 kérdést tartalmaz.

1. Az anyagok szerkezetének kinetikai elmélete szerint három kísérletileg igazolt megállapításon alapszik. Az alábbiak közül melyik nem tartozik rájuk?

a) bármely állapotú anyag részecskékből - molekulákból, atomokból vagy ionokból áll

b) az anyagban lévő részecskék mozognak, mozgásuk állandó és rendezetlen (kaotikus)

c) a részecskék vonzó vagy visszataszító erőket fejtenek ki egymással

d) a részecskék vonzó és egyben taszító erőkkel hatnak egymásra

2. Az anyagban a részecskék állandó mozgásának bizonyítékai nem tartalmazzák?

b) Brown-mozgás

3. Ha a két részecske egyensúlyban van

a) a kapott részecskék közötti erő vonzó

b) a kapott részecskék közötti erő visszataszító

c) a kapott részecskék közötti erő egyenlő nulla

d) a részecskék között ható vonzó és taszító erő egyenlőtlenül nagy

4. Ha a két részecske közelebb van, mint az egyensúlyi helyzetben

a) a kapott részecskék közötti erő vonzó

b) a kapott részecskék közötti erő visszataszító

c) a kapott részecskék közötti erő egyenlő nulla

d) a részecskék között ható vonzó és taszító erő azonos

5. Ha a két részecske tovább van, mint az egyensúlyi helyzetben

a) a kapott részecskék közötti erő vonzó

b) a kapott részecskék közötti erő visszataszító

c) a kapott részecskék közötti erő egyenlő nulla

d) a részecskék között ható vonzó és taszító erő azonos

6. A gáznemű anyag részecskéinek energiájára vonatkozik

a) a molekularendszer potenciális energiája mindig kisebb, mint a teljes kinetikus energia

b) a molekularendszer potenciális energiája mindig nagyobb, mint a teljes kinetikus energia

c) a molekularendszer potenciális energiája összehasonlítható az összes kinetikus energiával

d) a molekuláris rendszer teljes energiája elhanyagolható

7. A következők a folyékony anyagban lévő részecskék energiájára vonatkoznak

a) a molekularendszer potenciális energiája mindig kisebb, mint a teljes kinetikus energia

b) a molekularendszer potenciális energiája mindig nagyobb, mint a teljes kinetikus energia

c) a molekularendszer potenciális energiája összehasonlítható az összes kinetikus energiával

d) a molekuláris rendszer teljes energiája elhanyagolható

8. A szilárd részecskék energiájára vonatkozik

a) a molekularendszer potenciális energiája mindig kisebb, mint a teljes kinetikus energia

b) a molekularendszer potenciális energiája mindig nagyobb, mint a teljes kinetikus energia

c) a molekularendszer potenciális energiája összehasonlítható az összes kinetikus energiával

d) a molekuláris rendszer teljes energiája elhanyagolható

9. Olyan testek, amelyek egyensúlyban vannak, ha egymással érintkeznek

a) 0 Celsius fokos hőmérsékletet rendelünk hozzá

b) más hőmérsékletet rendelünk hozzá

c) azonos hőmérsékletet rendeljen hozzá

d) rendeljen hozzá 100 Celsius fokos hőmérsékletet

10. Ha a testek megváltoztatják eredeti egyensúlyi állapotukat, miután kapcsolatba kerültek egymással, akkor a történet elején meg is voltak

a) különböző hőmérsékletek

b) ugyanazok a hőmérsékletek

c) hasonló hőmérsékletek

d) 100 Celsius-fokos hőmérséklet

11. A Celsius-hőmérsékleti skála alapvető pontjai a következők

a) 0 és 100 hőmérséklet

b) -100 és 100 Celsius fok közötti hőmérséklet

c) 0 és 1 Celsius fok

d) -1 és 1 Celsius fok

12. Hőmérséklet 0 Celsius fok a hőmérséklet

a) a víz és a jég egyensúlyi állapota p = 101 325 Pa nyomáson

b) a víz és telített gőzének egyensúlyi állapota p = 101 325 Pa nyomáson

c) a víz és a jég egyensúlyi állapota p = 0 Pa nyomáson

d) a víz és telített gőzének egyensúlyi állapota p = 0 Pa nyomáson

13. A 100 Celsius fok hőmérséklete

a) a víz és a jég egyensúlyi állapota p = 101 325 Pa nyomáson

b) a víz és telített gőzének egyensúlyi állapota p = 101 325 Pa nyomáson

c) a víz és a jég egyensúlyi állapota p = 0 Pa nyomáson

d) a víz és telített gőzének egyensúlyi állapota p = 0 Pa nyomáson

14. A jég + víz + telített gőzrendszer egyensúlyi állapotát nevezzük

a) a jég hármaspontja

b) három egyensúlyi állapot

c) a víz hármas pontja

d) a telített gőz hármaspontja

15. A termodinamikai hőmérséklet egységét - kelvin, a következőképpen határozzuk meg

a) a víz és a jég egyensúlyi hőmérséklete

b) a víz hármaspontjának Celsius-hőmérsékletének 1/273,16

c) a víz és telített gőzének egyensúlyi hőmérséklete

d) a víz hármaspontjának termodinamikai hőmérsékletének 1/273,16

16. A rendszer belső energiáját az összes összegének nevezzük

a) rendezetlen mozgó testrészecskék mozgási energiája és e részecskék kölcsönös helyzetének teljes potenciális energiája

b) a test rendezetlen részecskéinek kinetikus energiája

c) a test rendezetlen részecskéinek relatív helyzetének potenciális energiája

d) a test belső energiája

17. A hőt a te energia határozza meg

a) hőcsere során a hidegebb test átkerül a melegebbbe

b) hőcsere során a melegebb testet átviszi a hidegebbre

c) hőcsere során a hidegebb test a hidegebből kap

d) testek cseréje a hőcsere során

18. A test belső energiájának változása nem következhet be

a) hőcsere

b) a test hűtése

c) ha a testek nincsenek kapcsolatban egymással

d) munka elvégzésével

19. A kémiailag homogén test által befogadott hő az

a) egyenesen arányos a test m tömegével és hőmérsékletének növekedésével

b) fordítottan arányos a test m tömegével és hőmérsékletének növekedésével

c) fordítottan arányos a test V térfogatával és hőmérsékletének növekedésével

d) egyenesen arányos a test m tömegével és hőmérsékletének csökkenésével

20. A kalorimetrikus egyenlet kifejezi a kaloriméter hőcseréjét

a) a súly megőrzésének törvénye

b) az energia megmaradásának törvénye

c) a lendület megőrzésének törvénye

d) a hőmegmaradás törvénye

21. A kaloriméter:

a) hőmérő készülék

b) hőszigetelt tartály tartozékokkal

c) hőszigetelt tartály tartozékokkal

d) hőtermelő berendezések

22. Nem tartozik a hőszigetelt rendszerek közé

d) gyorsfőző

23. A kalorimetrikus egyenlet szerint hő

a) a testek azonos méretű kaloriméterekben továbbítják és fogadják

b) a testek nulla kaloriméterben továbbítják és fogadják

c) a testek olyan kaloriméterben továbbítják és fogadják, amely megegyezik a kaloriméter testeinek energiájával

d) a testek a kaloriméter energiájával megegyező kaloriméterben továbbítják és fogadják

24. Kalorimetriai egyenlet m1 × ct × (t1 - tv) = m2 × cv alakban. (tv - t2) + C × (tv - t2) a kaloriméter hőcseréjét írja le

a) csak a kaloriméter testei között

b) a kaloriméter és a kaloriméter melegebb teste között

c) ha a kaloriméter hőcserére gyakorolt ​​hatásával oldjuk meg a problémát

d) a kaloriméter és a kaloriméter hűvösebb teste között

25. A termodinamika első törvényét úgy fejezzük ki

(Δ = változás)

26. Ha a rendszer energiát kap, és nem végzi el a munkát

a) belső energiája nem változik

b) belső energiája csökken

c) belső energiája növekszik

d) a belső energiájának változása negatív

27. Ha a rendszer energiát ad át, és nem végzi el a munkát

a) belső energiája nem változik

b) belső energiája csökken

c) belső energiája növekszik

d) a belső energiájának változása pozitív

28. Mikor keletkezett az anyag szerkezetének kinetikai elmélete?

c) a 18. század végén

d) a 19. század végén

29. Sűrítse össze a tartályban lévő gázt egy dugattyúval, és melegítse egyidejűleg. Akkor igaz

a) a gáz növeli belső energiáját

b) a gáz csökkenti belső energiáját

c) a gáz nem változtatja meg belső energiáját

d) a gáz növeli a térfogatát

30. Olyan testekhez rendelünk, amelyek egyensúlyban vannak egymással érintkezve

a) ugyanazon a hőmérsékleten

b) eltérő hőmérsékletű

c) alacsonyabb hőmérséklet

d) magasabb hőmérséklet

31. A T termodinamikai hőmérséklet alapegysége

b) Celsius fok

32. Válasszon olyan eseményt, amelyben a mű nem változtatja meg a belső energiát

a) levegő pumpálása egy autó kerekébe

b) a leves melegítése a tűzhelyen

c) egy csiga frontális ütközése egy elefánttal

d) fémek őrlése

33. A c anyag fajlagos hőkapacitása jelzi

a) az a hőmennyiség, amelyet 1 kg anyagnak el kell szívnia annak hőmérséklete 1 K-val történő emeléséhez

b) az a hőmennyiség, amelyet 1 kg anyagnak át kell adnia annak hőmérsékletének 1 K-val történő emeléséhez

c) az a hőmennyiség, amelyet az anyagnak el kell szívnia, hogy 1 K-kal megemelje a hőmérsékletét

d) az a hőmennyiség, amelyet az anyagnak át kell adnia, hogy hőmérséklete 1 K-val megemelkedjen