23.8. 2010 13:00 A szlovákok hízlalása alatt aláírják a GDP növekedését?
A média néhány napig gazdasági szenzációról számolt be, amikor Kína kiszorította Japánt a világ legnagyobb gazdaságainak második helyéről. Az Economistnak van egy jó cikke erről a témáról, és írtunk róla:
Kína gazdasága nagyságrendileg megelőzte Japánt, a felkelő napot a világ harmadik helyére szorította. A japán kormány első becslése szerint a bruttó hazai termék (GDP) csak 0,4 százalékkal nőtt éves alapon a második negyedévben, elérve 1.288 billió dollárt. Kína GDP-je ugyanebben az időszakban meghaladta az 1,337 billió dollárt, ezzel az ország az Egyesült Államok után a második helyre került.
Az egész nyugati világgal ellentétben Kína az elkövetkező évtizedekben kétszámjegyű ütemben növekszik. Várható volt, hogy hamarosan eljut bármelyik asztal tetejére. Ily módon Kína már megelőzte Németországot a világ legnagyobb exportőreinek rangsorában, de csak ideiglenesen is. És amint a japánok azonnal rámutattak: az adatok még nem biztos, hogy egyértelműek, mert Kína nem tesz közzé szezonálisan kiigazított adatokat.
A "Kína megelőzte Japánt" címsor alatt a jelentések többsége azonban kevéssé hangsúlyozza a jelentőséget. Ez pedig az egy főre eső bruttó hazai termék. Kínának, mint a világ legnépesebb országának, problémája lesz abban, hogy ebben a mutatóban versenyezzen más fejlett országokkal. Akárhogy is, fejenként körülbelül 4000 dollár, El Salvador, Togo vagy Namíbia szintjén van, a fordító rangjától függően. A világ legnépszerűbb országaihoz képest ez körülbelül húsz.
Kína kapcsán szeretnék még egy érdekességet megosztani. A kínai vezetőket megijesztették azok az életmódbeli változások, amelyek a vidék városokba történő kivándorlását kísérik. A városokban élő kínaiak rohamosan növekvő száma ugyanolyan civilizációs betegségekben szenved, mint a "nyugatiak". Ide tartozik az elhízás. A pekingi kormány ezért a munkahelyi gyakorlatok újbóli bevezetése mellett döntött. Rádióadással támogatott. Reggel tízkor és délután háromkor gyakorolnak. A következő év célja, hogy a pekingi munkavállalók 60 százaléka és a köztisztviselők 70 százaléka vegyen részt a bemelegítésen. Hasonló programot vezetett be a kommunista kormány az ötvenes évek elején.
Míg a kínai gyakorlat az USA-ban tárgyalják az édesített italok adózását.
Itt található az OECD szövege az elhízásról és a bruttó hazai termékről a tagállamokban. Az elfogyasztott ételek kalóriaértéke is növekszik a jövedelemmel együtt. A gazdagabb országok automatikusan gyorsabban sűrűsödnek/sűrűn növekednek?
És itt van egy példa az Egyesült Államokból, amely figyelembe veszi a GDP és az elhízás kapcsolatát.
Mit jelent ez Szlovákia számára? Az OECD tagországai közé tartozunk, viszonylag erős a GDP növekedésünk a fejlett Nyugathoz képest, bár Kínához hasonlóan több mutatóban is lemaradunk. Azt a veszélyt is fenyegetjük, hogy elhízunk?