Depresszió. Mentális fájdalom és kényelmetlenség, amelynek nincs mélysége vagy szélessége, de mégis feneketlen. Az emberben az elhagyatott sötétség kitágul, míg a gonosz el nem jön. Nem mindenkinek van ereje ellenállni ennek a kellemetlen diagnózisnak. Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a depresszió olyan betegség, amely nem csak a pszichéről szól.
A WHO szerint a depresszió világszerte akár 300 millió, minden korosztályt érint. Több nőt érint, mint férfit, és legsúlyosabb szövődménye az öngyilkosság fokozott kockázata. Évente 800 000 depressziós ember önként lerövidíti az életét e gyötrelmes diagnózis eredményeként. Az öngyilkosság a 15–29 évesek halálozásának második leggyakoribb oka is.
Bővebben: Szlovákok százezrei dolgoznak éjszaka: Daganatok és DNS károsodás veszélye fenyegeti őket
A depresszió olyan kifejezés, amelyen pszichiáterek, pszichológusok és tudósok évtizedek óta gondolkodnak. Ismerik azokat a tényezőket, amelyek a fejlődéséhez vezetnek, hogyan nyilvánul meg, több hatékony gyógyszert ismernek, de nem tudják, hogy pusztán mentális vagy neurológiai rendellenességnek minősítsék-e. Az Edinburgh-i Egyetem új tanulmánya, amelyet a Scientific Reports publikált, jobban megvilágítja ezt a kérdést.
A depresszió megváltoztatja az agy fehérállományát
Edinburgh-i tudósok szerint a depresszió az agy szerkezetének változásával jár. A legfontosabb terület különösen az agy fehérállománya, amely depressziós betegeknél jelentősen megváltozik. A tanulmány 3461 beteg agykutatását fejezi be, és a legnagyobb a maga nemében. A kutatók fejlett technológiával dolgoztak, amelynek segítségével részletes térképet készíthettek a betegek agyának fehérállományáról. Így a minták között még nagyon kis szerkezeti különbségeket is képesek voltak megtalálni.
A depresszióban szenvedőknél a fehér anyag szerkezeti felépítése más, mint az egészséges embereké. Úgy tűnik, hogy a depresszió diagnózisa összefügg az integritásával. A szerkezeti változások oka azonban rejtély a tudósok előtt. Maga a depresszió az, amely alapvetően megváltoztatja az agyat ily módon? Vagy veleszületett vagy szerzett probléma, amely növeli a depresszió kialakulásának valószínűségét?
A kutatás eredményei arra utalnak, hogy a depresszió inkább biológiai, ill. neurológiai probléma, mint pszichológiai probléma, amelynek genetikai háttere is van. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a pszichológiai tényezők vagy a pszichoterápia nem játszik szerepet a depresszióban és annak kezelésében. A tanulmány következtetései különösen a hatékony kezelés és a megelőzés felkutatása kapcsán fontosak.