Az elhízás betegség, amely meghatározható a belső energiamechanizmus egyensúlyának megzavarásaként vagy a gazdaság gének és az élelmiszerellátási feltételek közötti konfliktusként is. Genetikai, családi és nem utolsó sorban pszichológiai tényezők is szerepet játszanak a kialakulásában.
Az elhízás egészségügyi következményei komolyak. Növeli a szív- és érrendszeri morbiditást és a mortalitást, az izom-csontrendszer degeneratív betegségeinek előfordulását, a különféle szervek rákos megbetegedéseinek előfordulását, különösen a nőknél az emlőt, a férfiaknál a prosztatát és a két nemnél a vastagbelet. Növeli az epekövek előfordulását. A cukorbetegség kialakulásának kockázata a súlygyarapodás egyenes arányában növekszik. A férfiaknál a tesztoszteronszint csökken az elhízás során. A nőknél gyakoriak a menstruációs rendellenességek, valamint a termékenység.
Az elhízás okai:
- pozitív energiamérleg (az energiafogyasztás meghaladja az energiafelhasználást)
- fokozott zsírbevitel. Egy elhízott ember csökkent zsírtartalommal rendelkezik. (Zsíros étkezés után a vér zsírtartalma magasabb, különösen a trigliceridek szintje, és az is tovább tart)
- elégtelen rostbevitel
- szabálytalanság a táplálékfelvételben
- átöröklés. Bouchard professzor szerint az örökletes tényező aránya nemenként 35 és 57% között változik. A test zsírtartalma nem befolyásolja a testzsír eloszlását (Android, gynoid típusú)
Testtömeg-index (BMI)
Testtömeg-index (BMI), amelyet Qutelet állított össze 1836-ban - BMI = testtömeg kilogrammban osztva a magasság négyzetével, méterben.
A mai napig ezt az indexet használják az elhízás mértékének indikátoraként.
Az optimális BMI alsó határa a férfiaknál 19,8 - 22, a nőknél 18,8 - 21,5.
Az optimális BMI felső határa a férfiaknál 20,9 - 24,0, a nőknél 20,9 - 23,4.
Képlet a BMI kiszámításához
BMI = súly kg-ban: (testmagasság m-ben) ²
Növekvő egészségügyi kockázatok a növekvő BMI mellett