Javában folyik a vita a liberális nemzetközi rend mítoszáról és kiszáradásáról. Sokak meglepetése nem azért, mert a nem kormányzó hatalmak, mint Kína és India megfordulhatnak, hanem azért, mert alapítói - az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság - (legalábbis átmenetileg) visszavonulnak.

helyet

Az egyik ország, amely valószínűleg megerősíti cipőjét, Németország. Noha adminisztrációi régóta kerülik a vezető globális szerep vállalását, Berlin végül rájön, hogy a globális rend megváltoztatása határozottabb külpolitikát igényel. De Németország történelmét és kultúráját tekintve korlátozott a képessége és hajlandósága a katonai hatalom révén történő vezetésre. Alternatívaként ezért nagyobb befolyást keres az ENSZ-ben.

Semmi, mint egy vákuum

Sigmar Gabriel, akkori német külügyminiszter a Der Spiegelnek adott interjújában 2018 januárjában kommentálta az Egyesült Államok globális vezetésből való kilépésének következményeit. "A nemzetközi politikában nincs semmi olyan, mint egy vákuum" - mondta. "Ha az USA elhagyja a termet, azonnal további hatalmak lépnek be." Gabriel megállt, hogy megnevezze a konkrét jelölteket, de kétségtelen volt, hogy hazafelé tart.

Ha Berlin túl akarja élni a liberális nemzetközi rend egyes elemeit, beleértve a liberális értékeket, a szabad kereskedelmet és a demokrácia növekedését, ebben nagyobb szerepet kell játszania.

Úgy tűnik, Heiko Maas, Németország új csúcsdiplomatája készen áll. A szociáldemokrata hangsúlyozni kívánja, hogy Németország nem "szakítana" globális felelősségétől. Ide tartoznak az Oroszország egyre agresszívabb külpolitikai álláspontjából fakadó kihívások. Maas úgy festette a kortárs nemzetközi társadalom képét, hogy megoszlik "azok között, akik támogatják a nyitottságot és a toleranciát, és azok között, akik vissza akarnak térni az elszigeteltséghez és a nacionalizmushoz". Ez a megosztottság mondja Maas, aki meghatározza Németország külpolitikai megközelítését az elkövetkező években.

Kemény és puha erő

A nemzetközi vezetés első feltétele a sok szempontból legnehezebb hatalom. Első lépésként Németországnak csak akkor kell többet fektetnie fegyveres erőibe, ha katonai felkészültségének súlyos hiányosságait orvosolja. A német parlament fegyveres erőinek biztosa nemrégiben arra figyelmeztetett, hogy a német hadsereg "drámai gonosz" állapotban van. Számos fegyverrendszer nem működik, és több mint 20 000 tiszti pozíció betöltetlen. Ezért szükséges a védelmi költségvetés növelése, amely még mindig jóval a 2% -os cél alatt van, amelyért a NATO tagjai hivatalosan elkötelezettek.

Tekintettel azonban Németország tartós történelmi örökségére és a mélyen gyökerező antimitarista kultúrára, a kemény erő biztosan nem lesz meghatározó eleme Németország globális szerepvállalási stratégiájának. Ehelyett Berlin arra törekszik, hogy tovább növelje lábnyomát a globális kormányzati intézményekben.

A német vezetési modell kulcsa az ENSZ rendszere. Míg az amerikai liberális internacionalisták a kétoldalú partnerségek és az amerikai szövetségek globális hálózatát a liberális rend sarokkövének tekintették, addig Németország globális kormányzási stratégiája határozottan az ENSZ-alapú multilateralizmusra összpontosít. "Az Egyesült Nemzetek a szabályokon alapuló nemzetközi rend alapköve" - ​​mondta nemrég Maas. "A rend védelme és kiépítése Németország központi érdeke."

A német külügyminiszter ezért helyet keres az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Németország már most is meghatározó politikai szereplő az ENSZ-rendszeren belül - ez a negyedik legnagyobb hozzájárulás az ENSZ költségvetéséhez, valamint a második legnagyobb fejlesztési és humanitárius segítségnyújtó. A Biztonsági Tanács székhelye azonban az elkövetkező években mindenképpen támogatná globális törekvéseit a vezetés terén.

A Biztonsági Tanács messze az ENSZ legerősebb szerve. Az ENSZ alapokmányával felruházott, a nemzetközi biztonság fenntartásáért elsődleges felelősséggel rendelkező Tanács jogi hatáskörrel rendelkezik, hogy az ENSZ mind a 193 tagállama nevében döntsön a háború és a béke ügyeiről.

Ha Maas játszótere sikeres lenne, Németország nem állandó tagként a Biztonsági Tanács tagjává válna. Ezzel 2019 januárjában kezdődne a kétéves ciklus a Tanácsban. Ez továbbra sem lenne ugyanazon a szinten, mint a Tanács öt állandó tagja (Kína, Franciaország, Oroszország, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság), akiknek különleges vétójog a Tanács határozatához. Az állandó székhely ugyanakkor erősítené Berlin képességét a napirend befolyásolására is.

Óriási kihívás a nyílt, szabályokon alapuló globális rend előmozdítása az egyre széttöredezettebb világban. Egyetlen liberális demokrácia sem vállalhatja egyedül ezt a felelősséget. Az erős diplomáciai meghatalmazásnak és a polgári, mint a katonai hatalom világszerte elismert hírének köszönhetően Németország egyértelmű készségeket hoz le az asztalra. Ez hozzájárulhat a liberális rend elveinek megőrzéséhez oly módon, hogy az tiszteletben tartsa a globális kormányzás új szereplőit és megközelítéseit, sőt tanuljon tőlük.