Felkészítő: Božena Horváthová
Newton koráig az ókori filozófus, ARISTOTELES (Kr. E. 384-322) által bevezetett gondolat érvényesült. E gondolat szerint semmilyen mozgás nem valósul meg külső ok nélkül - a mozgás oka az erő.
Newton elutasította ezt az elképzelést, és két egyenértékű mozgásállapotot vezetett be a test mozgására, amelyek fennmaradnak, ha külső erő nem hat a testre:
2. egyenletes, egyenletes mozgás
1687-ben Newton kiadta a Természettudomány matematikai alapjai című könyvet, ahol három mozgástörvénynek van fontos helye.
Első mozgástörvény (tehetetlenségi törvény): Az inerciarendszer minden anyagi pontja békében vagy egyenletes, egyenes vonalú mozgásban marad, amíg külső erők nem kényszerítik állapotának megváltoztatására.
A törvény a tehetetlenséget a testek alapvető tulajdonságaként jellemzi.
Mozgassa a lemezt vízzel a kezében.
Figyelje meg a vízszint mozgását megállás közben
Az erő fizikai mennyiség. A testre gyakorolt erő deformáló vagy mozgó hatással nyilvánulhat meg. Az erő mérhető eszközzel - erőmérővel. Fő alkotóeleme egy rugó, a megnyújtás és az alkalmazott erő F nagysága közötti közvetlen arányosságot az F = k összefüggés fejezi ki. x, k- arányossági állandó, rugómerevség. A rugó merevsége számszerűen megegyezik azzal az erővel, amely az egység meghosszabbításához szükséges lenne. = 1 N
Ezután Newton mérlegelte, hogy egy test gyorsulása hogyan függ a rá ható erőtől. Tapasztalatok és kísérletek alapján rájött, hogy a sebességváltozás ban ben a gyorsított mozgás az alkalmazott erővel megegyezik F és hogy nagysága az erő nagyságától függ.
Megállapításait a második törvényre (a hatalom törvényére) általánosította. Ez a törvény különböző módon írható. Például.: Ahhoz, hogy az inerciális referenciakeretben m tömegű tömegpont gyorsulása a legyen, a környező tárgyaknak eredő erőt kell kifejteniükF = m. a
Ez a törvény magában foglalja:
A test egyenletesen lassan mozog, ha állandó erőnek van kitéve a mozgás irányával szemben.
A test gyorsuláskor egyenletesen mozog, ha állandó erő hat rá a mozgása irányába.
A test nyugalmi állapotban vagy egyenes vonalú mozgásban marad, még akkor is, ha nincs kitéve külső erőknek.
Kifejezhetjük ezt a törvényt is:
Mindkét próbapad adatai megegyeznek. Így a testek kölcsönhatásában az erők, amelyek révén ezek a testek kölcsönhatásba lépnek, azonos nagyságrendűek és ellentétes irányúak.
Ez a megállapítás Newton harmadik törvényének tartalma:
A két anyagi pont ugyanolyan nagy erőkkel hat egymással ellentétes irányban.
Ezen erők egyikét cselekvésnek, a másikat reakciónak nevezzük.
A cselekvés és a reakció egyszerre keletkezik és tűnik el.
Feladatok: 1. Mennyi lendülete van az autónak, amely 40 km.h -1 sebességgel halad és 500 kg a súlya?
2. Vízszintes úton halad egy 800 kg tömegű autó. Az autó motorja 960N erővel hat. Milyen nagy gyorsulást ér el az autó 30 másodperc alatt.
3. Két tanuló húzza meg a fonalat, mindegyikük 50 N erővel. A szál elszakad, ha még mindig 80 N?
Irodalomjegyzék: Fizika a gimnázium 1. évfolyamához Vachek, Bednažík