Becslések szerint az Egyesült Államokban 1994 és 2013 között 295 milliárd dollárt spóroltak meg a közvetlen költségű oltásokon.
A gyermekorvosok és az orvosok gyakran átdolgozzák az oltásokat. És az egész gyógyszeripar a közelmúltban alacsony árrésszel és alultermeléssel nézett szembe az oltóanyag-ágazatban. Az Economist a pálya széléről azt írta, hogy "az oltások évtizedek óta elfeledett terület a gyógyszeriparban, a technológia elavulttá vált, a beruházások szűkösek voltak és a haszonkulcs kritikusan alacsony volt. Sok vállalat eladta oltóanyag-részlegét, és inkább koncentrált a jövedelmező gyógyszerekről. ".
Valójában az oltások annyira veszteségesek voltak, hogy néhány vállalat egyszerűen abbahagyta az előállításukat. 1967-ben 26 vállalat gyártotta őket, 1980-ban csak 17 volt. Tíz évvel ezelőtt a gyártásuk pénzügyi ösztönzője annyira csekély volt, hogy egyre nagyobb a félelem, hogy a gyógyszergyárak teljesen felhagynak a termeléssel. A napi adagolású gyógyszerekhez képest az oltásokra csak egyszer van szükség az életben. Például a később a Pfizer által megvásárolt Wyeth abbahagyta az influenza elleni vakcina gyártását, mert a margók túl alacsonyak voltak.
Ma az oltóanyagpiac becslése szerint körülbelül 24 milliárd dollár. Ez óriási szám, de csak a teljes gyógyszerpiac 2-3% -át teszi ki. A vakcinák gyártása összetett és magasabb költségekkel jár. A szabályozás ezen a területen nagyon szigorú, és az állami intézmények gyakran alacsony áron vásárolnak (bár ez nem jelenthet problémát, mert ismét nagy mennyiségben vásárolnak). Az alacsony árak, a magas termelési költségek és a szabályozás összessége azonban hozzájárulhatott az olykor oltások hiányához.
Az utóbbi években azonban a helyzet megváltozott. A globális kereslet megnőtt, különösen a fejlődő országok iránt. A Gavi Szövetség 2000 óta 500 millió gyereket oltott be a szegény országokban. Becslések szerint ez megakadályozta 7 millió halálesetet. A GlaxoSmithKline azt állítja, hogy a vállalat által 2013-ban gyártott oltások 80% -a fejlődő országokba került. És olyan oltások is megjelentek a piacon, amelyek profitot hozhatnak a fejlett országokban. Ugyanakkor ezek az országok még mindig a világpiac értékének körülbelül 82% -át képviselik.
David Bisham, a Johns Hopkins Bloomberg Közegészségügyi Iskola munkatársa szerint "a piac akkor nyitott meg, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a sárgaság elleni oltások magasabb árai fenntarthatók". Az 1980-as években ez nem így történt. Az emberi papillomavírus és agyhártyagyulladás elleni nagyon jó oltások is piacra léptek. Nem könnyű kideríteni, hogy a gyógyszergyártók milyen árrést érnek el az oltásokkal szemben. A kutatás és fejlesztés, gyártás vagy forgalmazás költségeit nem közöljük. Például a Merck kijelenti, hogy az oltások manapság az egyik legfontosabb terület, 2014-ben 5,3 milliárd eladást értek el. A társaság azonban nem fed fel árréseket. Az elemzők becslése 10 és 40% között van, de a vállalatok attól tartanak, hogy ha közzéteszik a tényleges összeget, akkor lefelé nyomás nehezedik az árakra.
Így korábban attól tartottak, hogy az oltások az alacsony jövedelmezőség miatt nem lesznek elegendőek. Ma pedig attól tartanak, hogy a magas ár miatt nem tudjuk megengedni magunknak. A New York Times tavaly arról számolt be, hogy néhány családnak gondjai vannak az oltásokkal, mert nem találnak orvost az elvégzéséhez. Ennek oka, hogy az anyag tárolásával magas költségek merülnek fel. Az Orvosok nélküli határok nemrégiben felszólította a Pfizer-t és a GlaxoSmithKline-t, hogy csökkentse a védőoltások árát a fejlődő országok számára. Az olyan emberek, mint Bill Gates, akik támogatják a magasabb oltástermelést, rámutatnak az előállításuk összetettségére és a kutatás és fejlesztés magas költségeire. Az azonban segíthet, ha több vállalat gyárt vakcinát. Jelenleg a piac erősen koncentrált, mind a kínálat, mind a kínálat oldalon. Az állandó költségek magasak, és az engedélyek a nagyobb versenyt is megakadályozzák.
Valószínű, hogy az oltóanyaggyártás ma már jövedelmezőbb, mint az 1970-es és 1980-as években. Ez azonban a piaci erők következménye, és nem indokolja az oltásnak való ellenállást. A gyógyszergyáraknak termelési motivációra van szükségük, és az oltás gazdasági és társadalmi haszna hatalmas. Emberi életekről és dollárokról szól. Egy tanulmány szerint a teljesen beoltott gyermek 10 dollár megtakarítást jelent minden oltásokra költött dollárért. Egyesek szerint az oltás az egyik legköltséghatékonyabb program, amely valaha létezik. Becslések szerint az Egyesült Államokban 2015 és 2013 között 295 milliárd dollárt spóroltak meg a közvetlen költségeken és 1,38 billió dollárt a közvetett költségeken. Az oltásgyártásból származó nyereség nem érv az oltás ellen. A legfontosabb az, hogy biztonságos és hatékony-e. Itt kétségtelenül igen a válasz.