Körülbelül 40 különböző nyírfaj nő a vadonban, mind az északi féltekén. A harmadkori időszakban a nyírfák elsősorban az északi-sarkvidéki országokban nőttek. Három faj elterjedt hazánkban, a leggyakoribb a fehér nyír (Betula pendula). Karcsú fa, fehér .
2001. február 7., 00:00
Körülbelül 40 különböző nyírfaj nő a vadonban, mind az északi féltekén. A harmadkori időszakban a nyírfák elsősorban az északi-sarkvidéki országokban nőttek. Három faj elterjedt hazánkban, a leggyakoribb a fehér nyír (Betula pendula). Karcsú fa, fehér kéreggel, vékony, túlnyúló ágakkal. Nem minden nyírnak vannak magas követelményei a talajjal és az éghajlattal szemben, északon magas, nagyon szegény helyeken is nőnek. Csak a száraz területek nem felelnek meg nekik. A nyír félkemény fát szolgáltat, amelyet gyakran használnak a bútorokban. Háztartási cikkek, kozmetikumok és orvosi termékek gyártására szolgál. A nyír tavaszi leveleit összegyűjtik, megszárítják és különféle teakeverékekben használják, amelyek gyógyító hatást gyakorolnak a vesére és a húgyutakra. A gombák gombán nőnek, ami a rákellenes hatásoknak tulajdonítható.
A nemezelt nyír (Betula pubescens) és a törpe nyír (Betula nana) elterjedt nálunk, néha a cukor nyír (Betula lenta) is - akár 20 méter magas fa is vörösesbarna kérgű, fűszeres illatú. Lé szivárog a sérülésből, amelynek legfeljebb két százaléka cukor van. Levéből még gyógybort, tinktúrát vagy szirupot készítenek.
Nyírfát a kertben csak azok teremhetnek, akiknek sok helyük van. A nyír viszonylag sűrű csoportokban növekszik, és gyönyörű képződményeket hoz létre. A nyírek egylaki fák, hím és nőstény virágok az előző szezonban különböző bárányokban telepedtek, fonottjukat kosár alapanyagként használják.