A tüdőfunkció vizsgálatának alapvető módszertana. Értékelik a tüdő életképességét és a megerőltető kilégzést.
Hogyan működik a vizsga
A vizsgálatot nyugalmi állapotban és álló helyzetben végzik, ahol a kliens a szájába veszi a szájfeltétet, amelyet az ajkaival tart, és megpróbálja kilélegezni és belélegezni, hogy a levegő ne kerüljön ki a szájrészen kívül. Először 6 -8 belégzést és kilégzést végez, majd az összes levegőt kilégzi, a maximális belégzést és a maximális (erőfeszítéses) kilégzést hajtja végre. A mérést 2-3 alkalommal megismételjük, a mérések közül a legjobbat választjuk ki.
Spirometria
a statikus tüdőtérfogatok (vitális kapacitás (IVC kb. 3,5 l), belégzési (belégzési) tartaléktérfogat (IRV kb. 3,0 l), kilégzési (kilégzési) tartaléktérfogat (ERV kb. 1,7 l) és nyugalmi légzés mérése ( kb. VT A mért értékeket spirometriai görbében rögzítjük .
Hangerő/idő
ez a görbe a térfogat időbeli változásának függőségét fejezi ki. Meghatározzák a légzési térfogatot (IVC/TV), a kilégzési (ERV) és a belégzési tartalék térfogatot (IRV), a vitális (VC) és a belégzési kapacitást (IC), a légzési sebességet (f-ergo).
A térfogati paraméterek táblázata - normál állapot
- Légzési térfogat (VT) - az egyes normális belégzések és kilégzések által kicserélt levegő mennyisége.
- Inspirációs tartalék térfogata (IRV) - az a levegőmennyiség, amelyet normál belégzés után maximális erőfeszítéssel belélegezhetünk.
- Expiratory Reserve Volume (ERV) - az a levegőmennyiség, amelyet normál kilégzés után maximális kilégzéssel még mindig kilélegezhetünk
- Maradék térfogat (RV) - a maximális kilégzés után a tüdőben maradó levegő mennyisége
ÁBRA. 1 spirometrikus görbe
ÁBRA. 2 Árapály térfogata
Áramlás/térfogat
Ugyanaz a mérés, mint a térfogat/idő görbe, de maximális erőfeszítést alkalmazva. A koordináta-rendszer grafikus ábrázolása kifejezi a kapcsolatot a légutakon átáramló levegő és a kényszerített kilégzett és belélegzett levegő mennyisége között. Dinamikus szellőztetési paramétereket és kilégzési áramlási értékeket kapunk. Értékeljük az erőltetett létfontosságú kapacitást (FVCmax), a kényszerű kilégzett mennyiséget 1 másodperc alatt (FEV1), a Tiffenea indexet (FEV1/VC arány), a maximális kilégzési áramlást különböző FVC szinteken (MEF 25, 50,75%), a maximális kilégzési áramlást (PEF), a belégzési csúcson elért maximális áramlás (PIF). A belégzési görbe kiértékeléséből ki lehet értékelni a belégzési ill. a kilégzési légutak korlátozása.
ÁBRA. 3 Áramlás-térfogat görbe
A spirometria legfontosabb görbéje az "áramlás - térfogat" görbe, amely a következőket rögzíti:
- a maximális kilégzett levegő mennyisége a nagy légutakból (légcső, hörgők) - a PEF paraméter,
- átlagos áramlás kényszerített kilégzés során - FEF 25-75 paraméterek, amelyek a kis légutak szűkülésének indikátorát jelentik,
- a tüdő életképességének teljes értéke - FVC paraméter.
A görbe emelkedő kilégzési része függ a kilégzési erőfeszítéstől, a kilégző izomkoncentráció sebességétől és erejétől, a tüdő rugalmas ellenállásától és a nagy légutak általános állapotától. A görbe leszálló része független a kilégzési erőtől, függ a tüdő rugalmas ellenállásától, valamint a kis és közepes légutak ellenállásának tükröződésétől.
A belégzési görbe a légutak ellenállásától és a belégző izmok erejétől függ. Max. Elérése az áramlási értékeket a mély belégzés során a PIF paraméter adja meg. A görbe csökkenése a légutak elzáródását jelzi a légutakon kívüli okokból. Kevésbé érzékeny a zavarokra, mint a lejárati görbe.
A görbétől való bármilyen eltérés a légzőrendszer változását, a légzés korlátozását jelenti, és érzékeny mutatója a légutak szűkülésének, amelyet szakembereknek meg kell mérniük. A spirometriának pontosan meghatározott értékei vannak, amelyek figyelembe veszik az életkort és a nemet, jól reprodukálhatóak és objektívek.