A defláció olyan kifejezés, amellyel elég gyakran találkozunk a sajtóban vagy a televíziós hírekben. Ugyanakkor pontosan tudja, mit jelent ez a kifejezés, és mit jelent a deflációs folyamat a gazdaság számára?

meghatározása

Mit jelent valójában a defláció? A defláció olyan gazdasági jelenség vagy folyamat, amely során a szolgáltatások és áruk árszintje csökken. A gyakorlati életben ez azt jelenti, hogy ugyanannyi pénzért többet tudunk vásárolni, mert a pénz valódi értéke növekszik. Ez a helyzet úgy érhető el, hogy kivon egy bizonyos összeget a forgalomból. Minél kevesebb pénz van forgalomban, annál magasabb a valós értékük.

Az infláció ellentéte

A defláció definíciója gyakran ezt mondja ez ellentétes az inflációval, mert az áruk és szolgáltatások általános árszintjének csökkenése. Deflációs állapot akkor következik be a gazdaságban, amikor az inflációs ráta nulla százalék alá esik, azaz a negatív mérsékelt inflációhoz. A defláció kapcsán találkozhatunk a dezinfláció kifejezéssel is, amellyel a deflációt néha összetévesztésnek tévesztik. A dezinfláció azonban az inflációs ráta csökkenése.

Míg az infláció csökkenti a pénz valós értékét, a defláció növeli annak valódi értékét, mind makroökonómiai, mind mikroökonómiai szempontból. Ennek eredményeként lehetséges több árut vásárolni ugyanannyi pénzért.

Íme néhány tény a deflációról:

  • a defláció az áruk és szolgáltatások árainak általános csökkenése a pénz- vagy hitelkínálat csökkenése miatt
  • nem mindig csak a pénzkínálat csökkenésének az eredménye
  • Az árak deflációja gyakran az egészséges gazdaság jele

Jelentősége a gazdaságnak

Egyes közgazdászok szerint a defláció problémát jelent a modern gazdaságban, Ez ugyanis növeli az adósság valós értékét, és ezáltal súlyosbíthatja a recessziót, ami oda vezethet deflációs spirál. Az árak esésével az emberek pénzt takarítanak meg, mert további árcsökkenésre számítanak. Ennek eredményeként a kereslet gyengül, ezért a termelők kevesebbet termelnek, a kiskereskedők pedig alacsonyabb áron értékesítenek. Aztán van egy olyan helyzet, amikor a munkáltató egyre alacsonyabb nyereséget mutat, és ennek következtében csökkentenie kell a béreket vagy akár elbocsátásokra.

A megtakarítók számára a defláció kedvező, mert idővel megtakarításaik értéke növekszik. A hitelfelvevők viszont többet tartoznak.

Pillantás a történelembe

Defláció a múltban nemcsak a gyenge gazdasági növekedés időszaka volt. Az Egyesült Államokban például a defláció a 19. század folyamán következett be, a legjelentősebb kivétel a polgárháború alatti időszak volt. Ezt a deflációt a technológiai fejlődés okozta, amely jelentős gazdasági növekedést váltott ki.

1837. év az USA-ban

1837-ben az ún a pánik időszaka, amelyet az okozott az előző években a forgalomban lévő pénz mennyisége több mint 100% -kal nőtt. Ennek oka a Mexikóból érkező ezüstérmék beáramlása és a Kínába irányuló ezüstexport lassulása volt. A bankok nem voltak hajlandók elfogadni az ezüst és arany kifizetéseket és volt egy ötéves gazdasági recesszió, amelynek során a pénzmennyiség csaknem 30% -ra esett vissza.

Nagy defláció az USA-ban

Ez egy 20 éves időszak volt, amely 1870-ben kezdődött. Az Egyesült Államokban drasztikusan csökkent az áruk, az alapanyagok, a munkaerő és a szolgáltatások ára. Ebben az időszakban az olyan jól bejáratott iparosodott országok, mint az Egyesült Királyság, gazdaságilag szenvedtek, mert csökkenteniük kellett az árakat.

Az 1930-as nagy gazdasági válság

A nagy depresszió valószínűleg a defláció legismertebb következménye. 1929. október 29-én katasztrofális tőzsdei összeomlással kezdődött a Wall Streeten, és a nap fekete csütörtökként vonult be a történelembe. A nagy gazdasági világválság számos okból származott, például a bankok és a tőzsdék hatalmas zuhanása és az Egyesült Államok Federal Reserve pénzkínálatának csökkenése. A nagy gazdasági válság következményei globálisak voltak.

Defláció az 1990-es években - Japán

Japánban kezdődött az 1990-es évek elején defláció, amely számos gazdasági és demográfiai ellentmondás eredménye volt. Ennek több oka is volt. A legfontosabb tényezők a következők voltak az eszközárak deflációja, fizetésképtelen vállalatokba történő befektetések vagy a nemteljesítő hitelek banki terjeszkedése. A japán emberek kezdték inkább megtakarításukat az államkötvényekbe fektetni, nem pedig a bankszámlákba. Egy másik nagy probléma a demográfia volt Japánban. Az akkori népesség jelentős része 60 év feletti emberekből állt, ami magasabb halálozási arányhoz vezetett, amely meghaladta a születési arányt.

Pénzügyi válság 2007–2010

A világgazdaságot megrázó recesszió időszaka az amerikai jelzálogválsággal kezdődött. Fokozatosan a globális pénzügyi válságba torkollott, amelyben Fontos szerepet játszott az olaj magas ára. Ez a reál-GDP csökkenéséhez vezetett, és emelte a fogyasztói árakat. Az olajárakat a különféle spekulatív ügyletek növelték, mint például a nyugdíj- és fedezeti alapok, amelyek árut vásároltak a részvénypiacokból származó portfóliókockázat csökkentése érdekében.

Amikor a válság 2008 őszén teljes egészében beköszöntött, elsöpörte a világ vezető bankjait és tőzsdéit, valamint az olaj árát. Az utolsó Szlovákiában is jelentősen éreztük a pénzügyi válságot és a kormány több intézkedéssel megpróbálta enyhíteni.

A történeti gazdasági válságok áttekintése

A gazdasági válságok jó ideje a világ részei, és csak idő kérdése, hogy újabb recessziós időszak érjen minket. Vessen egy pillantást azokra a válságokra, amelyekkel a világnak eddig szembe kellett néznie.