Javasolta-e az orvos, hogy gyakorolja Vojta módszerét gyermekével? Sok szülő aggódik, mert ez a rehabilitáció sok időbe, energiába kerül, és gyakran társul a gyermek kiáltásával.

hogy

Azonban világszerte azon gyermekek száma, akiket Vojta rehabilitációja segített, bizonyítja, hogy a türelem és a szülői erőfeszítések meghozzák gyümölcsét.

Milyen gyerekeknek szánják Vojt módszerét?

A születés előtti fejlődés, a szülés vagy röviddel ezután a csecsemő agykárosodást szenvedhet. A leggyakoribb ok az újszülött asphyxia, amikor a gyermek teste nem elég oxigénes. Különösen a koraszülöttekre vonatkozik.

Bár az orvosok ápolással segíthetnek a babán, még néhány pillanat oxigén nélkül is elegendő a károsodáshoz, ami viszonylag hamar vagy idővel megnyilvánulhat. Az agyközpont a legérzékenyebb a mozgáshoz szükséges oxigénhiányra.

Ez nemcsak a motoros képességeket és a koordinációt károsíthatja, hanem például megzavarhatja a mentális fejlődést is. Gyakori következmény például az agyi bénulás, de későbbi viselkedési és tanulási rendellenességek is.

Ha a csecsemő egy kockázati klinikára kerül, és a születése után egy viszonylag gyors idő alatt neurológushoz fordul, az orvos észlelheti a fejlődés késését, de például a DMO első megnyilvánulásait is a második hónaptól.

Ez azonban ritkán fordul elő, mert a szülőknek és az orvosoknak sokáig nem kell gyanakodniuk arra, hogy a gyermek késésben vagy hibában szenved. A korai diagnózishoz korai szakemberre van szükség, aki képes azonosítani a késést és segíteni a szülőket, hogy mielőbb elsajátítsák Vojta módszerét.

Nincs csoda várni

Minél előbb tud egy neurológus észlelni egy problémát, annál nagyobb a gyermek esélye arra, hogy utolérje társait vagy enyhítse a késleltetett fejlődés hatásait.

Vojt módszerét eredetileg elsősorban agyi bénulásban, gerincferdülésben vagy neurológiai rendellenességekben szenvedő gyermekek számára szánták.

Olvassa el még: Egyéves és még nem jár?

Ha ezeket a rendellenességeket az első hónapokban felismerték, és a gyermekeket helyesen kezelték, akkor a szülők teljesen leküzdhették a betegség tüneteit.

Még Vojta módszerével sem lehet csodát tenni, így súlyosabb rendellenesség vagy későbbi diagnózis esetén elsősorban a gyermek állapotának javításáról van szó.

Vojt módszere, amelyet reflex mozgásnak is neveznek, két részből áll. Az első a diagnosztika, a második maga a terápia. Bár a szülők leggyakrabban ismerik a terápiás részt, az első ugyanolyan fontos és nagyon kihívást jelent.

A diagnózist gyermekneurológus állapítja meg, aki kiértékeli a baba helyzetmeghatározási reakcióit. Az eredmények szerint további rehabilitációt javasolhat. Vojta módszerét általában testmozgás kombinálja, de ez nem teljesen igaz.

Mi folyik az agyban?

A klasszikus gyakorlat helyett Vojta módszere kilenc zóna stimulálására összpontosít, amely az ágyban zajlik. A csecsemőt a megfelelő kiindulási helyzetbe helyezik a hason vagy a háton. Ezután bizonyos zónákra gyakorolt ​​nyomással a terapeuta stimulálja az ellenállást és ezáltal a kívánt fiziológiai mozgást. Meghatározott helyzetben tartja a baba fejét.

Ez a stimuláció ellenállást vált ki, amelyre a test fiziológiai mozgással reagál. Ez a mozgás természetes az egészséges organizmus számára, és nem igényel ingert. Gyengén fejlõdõ gyermeknél azonban megfelelõen beállított stimulációs gyakorlattal kell felidéznünk.

Megfelelő technikával és türelemmel az idő múlásával képesek leszünk elérni, hogy az agy ezt a mozgást önmagában is kezelni tudja. Vojta módszere azon a tudaton alapszik, hogy az agy, különösen a gyermek, plasztikus.

Ha az agy egy része megsérül, akkor az egészséges átveheti szerepét. Ezért olyan fontos a korai diagnózis. Ha az agy kijavítja a rossz mozgást, a terápia hosszabb lesz, és a probléma soha nem szűnik meg teljesen.

A rehabilitációt gyakran sírás kíséri. Azonban nem azért, mert fájdalmas, hanem azért, mert megakadályozzuk a csecsemőt abban, hogy szabadon mozogjon, és olyan helyzetben, amely számára természetellenes.

Vojta módszere tiszteletben tartja az egyéni fejlődési periódust, miszerint a testmozgás először serkenti a forgást, majd a mászást. Ma azonban már vannak speciális gyakorlatok, amelyek a felnőtteket célozzák.

Gyógytornászt keressen, ne a Youtube oktatóanyagokat

A Vojta módszerrel végzett rehabilitációt már kisgyermekkoruktól kezdve a gyermekek számára szánják, bár gyakran dolgoznak kisgyermekekkel. A diagnózist egy gyógytornásszal végzett munka követi, aki megtanítja a szülőket a helyes módszerre.

Naponta többször otthon gyakorolnak, miközben a gyakorlatok száma és hossza fokozatosan növekszik. Ennek ellenére a szülőnek rendszeresen fel kell látogatnia egy gyógytornászra, hogy figyelemmel kísérje a gyermek állapotát és fejlődését.

Olvassa el még: lateralitás, tapadás vagy dyspraxia. Ismeri a finommotorika feltételeit?

A neurológus mellett a szülők gyakran ortopéd, szemész, pszichológus vagy pszichiáterrel dolgoznak. Ezért, ha úgy érzi, hogy a gyermek lemarad a társairól, vagy nem eléggé halad előre a fejlődésben, kérje szakember segítségét.

Vojta módszerének elsajátítása nehéz és hosszú ideig tart. Ügyeljen arra, hogy a Youtube-videók alapján ne egyedül végezze otthon. A reflexek stimulálása összetett, és minőségi diagnosztikát és szakmai utasításokat igényel, különben inkább a gyermeknek árt, mintsem segíteni.

Honnan jött Vojt módszere?

A reflexmozgás teljes módszere mögött MUDr gyermekneurológus áll. Vaclav Vojta. Amikor főleg DMO-val és fejlődési rendellenességekkel küzdő gyerekekkel dolgozott, sikerült olyan zónákat felfedeznie, amelyek megfelelő kapcsolata és stimulálása a megfelelő fiziológiai mozgásokat képes fejleszteni.

Tíz éves kutatás eredménye a rehabilitáció, amelyet Vojta módszerének neveztek. Mivel Václav Vojta a kommunizmus idején külföldre emigrált, a módszert kezdetben Rómában tanították, ahonnan fokozatosan elterjedt az egész világon.

Csehország mellett népszerű nálunk, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban, Svédországban, de Brazíliában és Japánban is.

A kommunizmus idején Vojta módszerét hivatalosan nem használták szerzőjének emigrációja miatt, de a kis betegeknél látható eredmények miatt tolerálták.

A Vojta-módszer segíti a gyermekeket a mozgás fejlődésében, javítja a koordinációt, javítja az agyműködést, a koncentrációt és a korai terápiával enyhíti az ADHD, a diszlexia és a diszgráfia tüneteit.

A tanulási zavarok kezelése vagy enyhítése így lehetővé teszi a gyermekek későbbi integrációját az iskolai létesítményekbe. Ennek előnye a fogyatékossággal élő gyermekek számára ezért felbecsülhetetlen, és minden szempontból javítja az életminőséget.