oltómentő

Gazdag kormányzati szerződések, tudósok és kémek. A COVID-19 elleni oltás megtalálása az emberek megmentéséért folytatott küzdelem, ugyanakkor geopolitikai verseny is. Eddig a koronavírus világszerte csaknem 690 000 embert ölt meg, a fertőzöttek teljes száma meghaladta a 18 milliót. A hatékony oltás megfordíthatja az áldozatok növekvő számát. Ugyanakkor lehetővé tenné olyan gazdaságok beindítását, amelyek szenvednek az emberek mozgását korlátozó intézkedésekből.

Oroszország a múlt héten jelentette be, hogy októberben a lakosság egyes rétegeinek oltását tervezi. Moszkva azt állítja, hogy klinikai kísérleteket végzett katonákkal és civil önkéntesekkel. Peking a fegyveres erők tagjait is oltás keresésére használja fel. A South China Morning Post június végi értesülése szerint Kína megengedte a kísérleti antitest alkalmazását katonák esetében.

Oltó nacionalizmus?

Suerie Moon, a Genfi Globális Egészségügyi Központ Akadémiai Intézetének társigazgatója, Suerie Moon szerint az oltóanyag megtalálása és későbbi terjesztése stratégiai előny a fegyvergyártás szintjén. A szakértőt a Politico portál idézte, aki félt attól, hogy gazdag országokat ölnek meg az oltás miatt, azért is, hogy megerősítsék helyzetüket és presztízsüket a világ színterén. De a szegényebb országoknak rosszabb lesz az oltáshoz való hozzáférés.

"Félek az oltóanyag-nacionalizmustól. Az államok küzdenek az oltás előállításának megkezdéséért, de kérdéses, hogy megosztják-e, ha megkapják. Tanúi vagyunk annak is, hogy néhány kormányzati szereplő kémkedett a tudományos munka iránt, hogy tudást szerezzen magának." Attól tartok, hogy az oltáshoz való hozzáférés nem lesz mindenki számára azonos, hacsak nem folytatunk széles körű nemzetközi együttműködést ezen a területen "- mondta Joshua Busby, az austini Texasi Egyetem munkatársa, aki részt vesz a globális egészségügyi kutatásban.

Júliusban Nagy-Britannia azzal vádolta Oroszországot, hogy hackerei szinte biztosan megpróbáltak behatolni a nyugati országok több olyan szervezetébe, amelyek részt vesznek a COVID-19 vakcina kifejlesztésében. Az Egyesült Államok hasonló vádat emelt Kína ellen. Moszkva és Peking nem hajlandó ilyen tevékenységet folytatni.

Több ország már szerződést kötött különböző gyógyszergyárakkal a jövő oltóanyag-ellátásának biztosítása érdekében. Az amerikai kormány több milliárd dollárt költött a kutatás támogatására. Csak a Sanofival és a GSK-val kötött szerződés értéke 2,1 milliárd dollár. Cserébe ezeknek a vállalatoknak 100 millió adag vakcinát kell szállítaniuk.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke júliusban kijelentette, hogy az Európai Unió mindent megtesz annak érdekében, hogy a világon minden ember hozzáférjen az oltáshoz "Eljött a tudomány és a szolidaritás ideje. Semmi sem biztos, de hiszem, hogy képesek vagyunk forrásokat mozgósítson, és hozzon létre egy oltóanyagot, amely végleg legyőzi ezt a vírust "- mondta von der Leyen.

Új kérdések

Szlovákia jelenleg készül hárommillió adag jövőbeli vakcina megvásárlására. Eddig a kormány nem várja, hogy az immunizálás kötelező legyen minden lakos számára. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint világszerte több mint 150 oltást fejlesztenek ki, amelyek közül 25-et már klinikai vizsgálatok során tesztelnek. A ChAdOx1 nCoV-19 vakcina, amelyet az Oxfordi Egyetem fejleszt, ígéretesnek tűnik. Képes volt immunválasz kiváltására, és az AstraZeneca a BBC szerint 100 millió oltás szállítására írt alá szerződést a brit kormánnyal.

Még akkor is, ha a COVID-19 ellen hatékony vakcina létezik, a terjesztés kérdés. "Az egész emberiség a tét. Úgy érezzük, eljött az ideje, hogy a vállalatok hozzájáruljanak" - idézte az AP Pascal Soriot, az AstraZeneca vezetőjét, aki profitot termelt ebben az esetben.

A WHO emlékeztet arra, hogy már több mint 150 ország csatlakozott a COVAX Facility projekthez. Ezen a köz- és magánszféra közötti partnerségi mechanizmus révén a gazdagabb országok önkéntes hozzájárulások révén az állami költségvetésből, a szegényebbek pedig az oltások fejlesztését finanszírozzák.

Derek Gatherer, a Lancaster Egyetem járványügyi szakértője ugyanakkor rámutat, hogy még mindig nem tudunk mindent a vírus viselkedéséről. Szerinte még az egész világ legnagyobb erőfeszítésével és jóakaratával sem lesz tökéletes az esetleges oltás alkalmazása.

"Nagyon bonyolult. Nem csak az a helyzet, hogy a politika és az orvostudomány egymással szemben tudnak állni. Minden tudást fel kell használnunk, hogy értékelni tudjuk a történteket és a jövőbeni helyzeteket. De eddig ismereteink nem annyira megbízhatóak, ezért, ne lepődjünk meg, ha rossz szándékunktól és alkalmazott módszereinktől függetlenül rossz döntéseket hozunk az oltással kapcsolatban. "- mondta Gatherer a Pravdának." Nehéz például megoldani azt a problémát, hogy mely országoknak kellene először az oltás. Akiket még nem érintett a vírus, azok még sebezhetőbbek lehetnek? Vagy azokat, ahol a fertőzés intenzív volt, de már gyógyulnak, de még mindig több járványsal küzdenek? Vagy azokat, amelyekben az esetek száma még mindig növekszik? ”- kérdezi a szakember.