Örökösök »
Vagyon és adósságok az örökösödési eljárásban »
Végrendelet »
Öröklés »
Adók és öröklés »

Örökösök

válaszok

Az örökös az a személy, akit az elhunyt (örökhagyó) a végrendeletben megjelölt. Ha az örökhagyó nem hagyott végrendeletet, örökli a törvényben meghatározott személyeket. A törvény négy csoportra osztja az örökösök körét:

  1. csoport - benne az örökös gyermekei és férje,
  2. csoport - ha a gyám gyermekei nem örökölnek, a második csoportban a férj, a gyám szülei és azok, akik halála előtt legalább egy évig éltek a kezessel ugyanabban a háztartásban,
  3. csoport - ha sem a férj, sem a szülők nem örökölnek, a harmadik csoport örökli a kezes testvéreit és azokat, akik halála előtt legalább egy évig éltek a kezessel ugyanabban a háztartásban,
  4. csoport - ha a harmadik csoportban egyetlen örökös sem öröklik, a negyedik csoportban a kezes nagyszülei vagy gyermekei örökölnek.

A törvény előírja, hogy az utódok örököljenek az őseik helyett, akik az örökhagyó előtt haltak meg. Ez a lehetőség a gyám gyermekeire vonatkozik, akiket gyermekeik vagy unokáik váltanak fel. Hasonlóképpen, ha a kezes egyik testvére nem örököl, gyermekei megszerzik az örökséget. Ez utóbbi eset a kezes nagyszüleire vonatkozik, akiknek gyermekei örökséget szereznek.

Örökléskor a törvény nem tesz különbséget a házas és a nem házas gyermekek között. Minden gyermeknek joga van a szülő örökségének egyenlő hányadához. A kiskorú gyermekek mindig rendelkeznek a törvényes örökségükkel, a felnőtt gyermekek pedig a törvényes örökségük legalább felével. Ha az örökhagyó akarata ellentmond ennek, ebben a szakaszban érvénytelen.

Ha végrendelet jött létre, az ingatlan a kezes utolsó akarata szerint öröklődik. Ha az örökhagyó nem hagyott végrendeletet, az örökösök a törvénynek megfelelően örökölnek, általában mindegyik egyenlő részekben. Vannak azonban kivételek, pl. a második öröklési csoportban (férj, a kezes szülei és a kezesnél egy háztartásban élők) a férj az örökség legalább felét örökölte.

A hajadon házastárs egyáltalán nem örökli a törvényt, ha az elhunyt házastársnak gyermekei voltak. Ebben az esetben csak a gyám gyermekei örökölnének.

Ha az elhunyt házastársnak nem voltak gyermekei, örökli azt a házastársat, akivel együtt a háztartásban éltek a kezes szüleivel együtt, egyenlő részekben.

Eszközök és adósságok
örökösödési eljárásban

A házastársak halála esetén különbséget kell tenni a részesedés megszűnése és az öröklés között. Ha egy négytagú házastárs - két házastárs és két gyermek - példáját vesszük, ahol az egyik házastárs meghal, akkor először a részvény nélküli tulajdonjogot kell rendezni, azaz. az élő házastársnak a vagyon felével kell rendelkeznie. Ezt követően a második fele örökösödési eljárás tárgyát képezi, ahol ha csak a törvényeknek megfelelően haladunk, a gyerekek és a férj egyaránt, tehát egy-egyharmad örököl.

Annak a személynek az örököse, akinek nagy volt a tartozása és nincs vagyona, elutasíthatja az öröklést. Az elutasítást a bíróság előtt szóbeli vagy írásbeli nyilatkozattal kell megtenni. Az öröklés elutasítása megváltoztathatatlan. Ha a kezes a vagyont és az adósságokat egyaránt elhagyta, az örökösök és a hitelezők megállapodhatnak abban, hogy a meghosszabbított öröklést a hitelezőkre bízzák a tartozások megfizetésére.

Az öröklés útján megszerzett vagyon nem a házastársak közös tulajdonú tulajdonában van, azaz a vagyont öröklő házastárs kizárólagos tulajdonává válik.

A törvény szerinti öröklés esetén az örökhagyó által adott összeget az örökös részesedése tartalmazza, kivéve, ha ez szokásos adomány. Végrendeletből történő öröklés esetén a beszámítást csak akkor lehet elvégezni, ha az örökhagyó erre utasítást adott, vagy ha az örökös indokolatlanul előnyben részesülne az örökhagyó gyermekeivel szemben.

Végrendelet

A végrendelet írható saját kezűleg, vagy fel lehet állítani más írásos formában (pl. Számítógépre írva) vagy közjegyzői irat formájában. Minden végrendeletben fel kell tüntetni az aláírás napját, hónapját és évét, különben érvénytelen.

A kézzel írt végrendeletet saját kezűleg kell megírni és aláírni, különben érvénytelen. A végrendeletet, amelyet nem saját kezűleg írtak, az örökhagyónak alá kell írnia, és az egyidejűleg jelen lévő két tanú előtt kifejezetten nyilatkoznia kell arról, hogy a dokumentum tartalmazza utolsó akaratát. A tanúknak alá kell írniuk a végrendeletet.

Javasoljuk azonban, hogy az utolsó végrendeletet a jegyző jegyzőkönyvébe írja be egy jegyzőhöz. Ez a legbiztonságosabb módszer nemcsak a szakértők - közjegyzők általi végrehajtása szempontjából, hanem a végrendelet jegyzői jegyzőkönyvbe történő bejegyzése miatt is, ahol azt nem lehet elveszíteni vagy meghamisítani.

A nem közjegyzői formában készített végrendelet bárhol letétbe helyezhető, de fennáll az elvesztés vagy megsemmisülés veszélye, pl. tűz miatt stb. Ezért helyesebb a végrendelet jegyzőnél történő letétbe helyezése. A közjegyzői irat formájában megkötött végrendeletet mindig a Közjegyzői Végrendeletek Központi Nyilvántartásában tárolják, ahol szükség esetén az öröklést megbeszélő közjegyző megtalálhatja.

A végrendelet, mint bármely más okirat, megkérdőjelezhető, különös tekintettel hitelességére, vagy azért, mert nem felel meg a törvény által előírt összes követelménynek.

A kiadatási intézet elsősorban a saját gyermekeit érinti, mert mindig jogosultak legalább törvényes részesedésre. A kezes saját gyermekét örökölheti, ha

  1. a jó erkölcssel ellentétben nem nyújtott a kezesnek szükséges segítséget betegség, öregség vagy más súlyos esetekben,
  2. nem mutat állandóan valódi érdeklődést az örökhagyó iránt,
  3. legalább egy év szabadságvesztés szándékos bűncselekmény miatt elítélték,
  4. rendetlen életet él végleg.

A vagyon elidegenítése az élet során, akár értékesítés, akár adományozás formájában, mindaddig érvényes, amíg a jogi aktust szabadon, komolyan, határozottan és érthetően hajtják végre. Sem tartalmában, sem céljában nem lehet ellentmondó, kijátszható vagy megkerülhető a törvény, és nem lehet ellentétes a jó erkölcsökkel.

Az adományozás jogi aktusa akkor is érvénytelen, ha az adományozó nem rendelkezik cselekvőképességgel. Továbbá érvénytelen az a mentális rendellenességben cselekvő személy jogi aktusa, amely alkalmatlanná teszi őt erre a jogi aktusra.