ÖSSZEFOGLALÁS
Kulcsszavak: Apexlocatorok - gyökércsatorna hossza - fogröntgen.
ÖSSZEFOGLALÁS
Kulcsszavak: Elektronikus csúcs lokátorok, gyökércsatorna hossza, fogászati röntgenfelvétel
Az elmúlt években a devitális fogak endodontiai terápiájában használt eszközök és berendezések fejlesztése jelentős előrelépést tett. Ez magában foglalja az elülső fogak gyökércsatornáinak valódi hosszának meghatározására használt elektronikus eszközök kifejlesztését is. Az ebben a mérésben használt elektronikus eszközt csúcs lokátornak nevezzük. A szövetek elektromos ellenállásának elvén működik.
Ennek az eszköznek a célja a fog gyökércsatornájának apikális szűkülésének területének meghatározása grafikus ábrázolás és jelzőhang segítségével. A készülék képes megmutatni a fog csúcsától 2 mm-es területet, azaz a periapexbe nyíló gyökércsatorna helye és keresztezése is. Valójában az apex lokátor nem közvetlenül határozza meg a foggyökér teljes hosszát, hanem csak méri és értékeli a szövetek vezetőképességének változását, és ennek megfelelően detektálja a foramen apicale-t. A fogorvos maga hajtja végre a mérést, kivonva a kiválasztott gyökéreszköz hosszát a csúcsától a szilikon stop célig (1., 2. ábra). A gyökérfogorvos akkor választja ki a gyökéreszközt, amikor a csúcslokátor arról számol be, hogy a foramen apicale elérte. Ezután egy nagyon pontos vonalzóra méri, és megtudja a csatorna tényleges hosszát.
Egy csúcs lokátor használatakor a garantált elektromos áramkör létrehozása közte és a mért csatorna között szükséges előfeltétel. Ezt úgy biztosítja, hogy a nyálkahártya elektródát a szájzugba helyezi. Az elektromos áramkör összes alkotóeleme (műszertartó - műszer, arcelektróda - szájnyálkahártya) között jó kapcsolatot kell kialakítani. A gyökércsatornák hosszának tényleges vizsgálata előtt egy nyálkahártya-elektródot - az alsó ajak érintkezését - viszünk fel a szájzugra. A tartóba egy gyökéreszközt helyeznek, amelyet a mérés során a gyökércsúcs felé helyeznek be. A foramen apicale elérése után a mért hosszúságot szilikon lábnyom segítségével rögzítik a gyökérműszeren. A gyökércsatornából való eltávolítás után a műszer hosszát pontos mérővel mérik és rögzítik a beteg orvosi kártyáján. A megfigyelt munkahosszat az endodontikus terápia végéig alkalmazzák.
Amikor a fog gyökércsatornájának hosszát csúcs lokátor segítségével mérjük, nem szükséges ismételt röntgen méréseket végezni. képek (3. ábra), amely lehetővé teszi a beteg és az egészségügyi személyzet ionizációs terhelésének csökkentését. Az apexlocator alkalmazható röntgenvizsgálat ellenjavallatának eseteiben is egy betegnél (17).
Suzuki be 1942-ben felfedezte, hogy a gyökércsatornába helyezett eszköz és a szájnyálkahártya között állandó elektromos ellenállás áll fenn. Az r. 1962 A Sunada megépíti az első elektronikus eszközt a gyökércsatornák hosszának mérésére. Klinikai kísérletben kimutatta, hogy ha a gyökércsatornába behatolt behatolási csúcs eléri a foramen apicale és a periodontium közötti határt, a gyökéreszköz és a szájnyálkahártya közötti elektromos ellenállás körülbelül 6,5 k ?, függetlenül a beteg életkorától, a fog alakja vagy a gyökércsatorna átmérője. A Sunad műszerének hátránya az egyenáram használata volt - a szöveteken való állandó átjárás, a gyökéreszköz polarizációja zavarta a mérést, és az eredmények bizonytalanok voltak (16).
Az 1. generációs eszközök a szövet elektromos ellenállásának elvén alapultak. Az elektromos áramkör lezárására egyenáramot használtak. A gyökércsatornába helyezett gyökéreszköz katódként vagy anódként szolgált. Egy arcelektródát helyeztek a tollra. Irodalmi források szerint ezek az elektronikus mérők nagyon pontatlanok voltak. A továbbfejlesztés olyan rendszerek kiépítését célozta, amelyek kiküszöbölik a szövetek fiziológiai és kóros változásaitól függő zavaró külső tényezőket, ezért a csúcs lokátorok fejlesztése a váltakozó áram alkalmazása felé kezdett haladni - a csúcs lokátorokhoz ún. 2. generáció (4).
A 2. generációs eszközök a váltakozó áram elvén működtek, több száz Hz nagyságrendű frekvenciával, és mérték az impedanciát, azaz ellenállása a váltakozó áramnak. A váltakozó áram alkalmazása lehetővé tette az elektrofiziológiai polarizáció minimalizálását. A műszerek csak egy frekvenciát használtak az impedancia mérésére a száraz gyökércsatornában. A gyökéreszköz száraz csatornán keresztül történő folyamata során zárt elektromos áramkör jött létre, amelyben lehetőség nyílt a szövet impedanciájának mérésére. Folyadékok jelenléte a gyökércsatornában problémát jelentett ezeknek az elektronikus mérőknek.
A 3. generációs eszközök a relatív impedancia mérésének elvén működtek. Ezek a műszerek két abszolút impedanciát mértek két különböző frekvencián. A frekvenciákat összehasonlítottuk egymással, és a műszer kiszámította azok hányadosát. Ennek a generációnak az egyetlen hátránya a meghibásodás lehetősége volt a nedves gyökércsatornákban (vér, pépmaradványok, vezető nátrium-hipoklorit oldatok). Az enyhe páratartalom nem befolyásolta, mivel azt a szklerotikus apikális dentin alacsonyabb elektromos vezetőképessége kompenzálta. Az eszközök mindegyik beteg számára egyedi kalibrálást igényeltek (1, 3, 9). 1991-ben Kobayashi bevezette az impedancia arány módszert a gyökércsatornák hosszának meghatározására. Ebben az eljárásban egyidejűleg két különböző frekvencián mért impedanciákat mértünk, és ezek aránya meghatározta az elektróda helyzetét a csatornában. Az arányt csak kis mértékben befolyásolta az elektrolit jelenléte a gyökércsatornában, és a készülékek már megbízhatóan tudtak működni a nedves gyökércsatornákban. A műszert egy mikroprocesszor kalibrálta, amely korrigálta a számított arányt úgy, hogy a kijelzőn látható értékek összhangban legyenek a műszer gyökércsatornában elfoglalt helyével (2, 15).
A 4. generációs eszközök megoldották a problémát a nedves csatorna vezetőképességével. A műszereket egy beépített mikroprocesszor kalibrálja. Ezek az eszközök két nagyfrekvenciás áram frekvenciájával működnek, és a relatív impedancia törvényeit alkalmazzák. Pontosan a nedves gyökércsatornában működnek (8, 13).
Az 5. generációs eszközök jelenleg a legmodernebb és legpontosabb csúcs lokátorok. Nedves gyökércsatornákban képesek dolgozni. Ezen eszközök kalibrálását beépített mikroprocesszor végzi. Tiszta színes kijelzővel vannak felszerelve, és méréskor több frekvenciájú nagyfrekvenciás árammal működnek. A gyártók arra törekednek, hogy a csúcs lokátorát az endomotorral együtt egyetlen eszközben valósítsák meg, amely a foramen apicale helyzetének meghatározására szolgál, és ugyanakkor a gyökércsatornák megmunkálására szolgál (12).
A jelenlegi csúcslokátorok technikai fejlődése sokkal nagyobb pontosságot biztosít a gyökércsatornák hosszának meghatározásában a röntgensugarakhoz képest, még abban az esetben is, ha váladék, vér vagy különféle öblítőoldatok vannak a csatornában. Meg kell azonban jegyezni, hogy az apex lokátor nem helyettesíti teljesen a röntgensugarakat. csúszik. Apexlocator és röntgen. a diákat együtt kell használni, és kiegészítik egymást (5, 14). Az 1. táblázat áttekintést nyújt a csúcs lokátor generációkról.
A modern csúcs lokátorok nagyfrekvenciás váltakozó áramot használnak a gyökércsatornák hosszának mérésére. Egy ilyen áram könnyen behatol a szövetekbe. Az áram a legkisebb ellenállás útján terjed, azaz idegrostok, erek, sejtközi terek mentén, és potenciális gradiens vezérli. A vezetőképesség csökken a cerebrospinális folyadék és a vérplazma, a zsírszövet, a száraz bőr és a csont sorrendjében. Elektromos mérés céljából a szöveti ellenállás (impedancia) nagyon fontos abban a pillanatban, amikor a gyökéreszköz (az első elektród) megérinti a szövetet a foramen anatomicumban, és a vezetőképességben (növekedés) lényeges változás következik be elektróda, amely egy fém kampóból áll, amely Peruban van felfüggesztve. Az elektródát a toll után mozgatva nincsenek jelentős eltérések a mérésben - az érték ugyanaz marad. Ez az ún szöveti impedancia állandó.
Az apex lokátor alapvetően nagyfrekvenciás elektromos áramgenerátor, amely kiértékeli az aktuálisan mért impedanciát és annak jelzését a kijelzőn. Az impedanciát összehasonlítjuk a szöveti impedancia állandóval. A mérés potenciális gyengesége a foramen apicale, az a hely, ahol a szöveti impedancia állandó eléri. Ha a szövetet nekrotikus folyamat vagy erős proliferációval járó gyulladás megváltoztatja, az eszköz vagy csak a csatornán való áthaladásról vagy az apikális részről számol be. A gyökéreszköz már elhagyta a csatornát, és a periapex felé tart. Ebben az esetben a diagnosztikai és mérési röntgenkép fontos szerepet játszik a helytelen helyzetértékelés megakadályozásában.
A helytelen apexlocator méréseket hamis pozitív és hamis negatívokra osztják. Hamis pozitív mérések történhetnek, amikor az elektromos áramkör bezárul, mielőtt a készülék eljutna a fiziológiai foramenig, azaz bekövetkezik a gyökércsatorna és a szájnyálkahártya elektromos környezetének kapcsolata. Hamis negatív mérések történnek, amikor a gyökéreszköz eléri a fiziológiás forameneket, de nincs megfelelő apexlocator válasz.
A megfogalmazott fizikai elvek miatt az apex lokátorra nem lehet 100% -ban támaszkodni. Az endodontikában betöltött szerepe a páciens szájában található elektromos információk jelentős bemutatása között van. Maga az eszköz működése nem bonyolult. Minden mérés előtt fontos ellenőrizni az elemek állapotát. Az újabb típusú csúcs lokátorok már többnyire újratölthető elemekkel rendelkeznek, ami szintén csökkenti üzemeltetési költségeiket. Ezenkívül a kábeleket és a gyökér műszer tartóját jó állapotban kell tartani. A toll fogantyúja fémből készült, fertőtleníthető és sterilizálható vegyileg és forró levegővel egyaránt (6, 7, 18).
Jelenleg az elektronikus eszközök vonzzák a klinikusok és kutatók érdeklődését és figyelmét (11). Bár megbízhatóak és pontosak, nem tudják teljesen helyettesíteni a röntgensugarakat. technikákat, mert a röntgenminták további adatokat mutathatnak a csatornák alakjáról, számáról és menetéről, amelyek feltétlenül szükségesek a kezelési eljáráshoz. Ezenkívül a képek egy állandó terápiás rekord részét képezik. Másrészt az elektronikus eszközök hasznos információkat nyújtanak a röntgenfelvételek nehéz értelmezése esetén, különösen a felső őrlőfogak területén. A legújabb kutatások szerint az apex lokátor segítségével biztonságosan meg lehet határozni a gyökércsatorna hosszát pacemakerrel rendelkező betegeknél. Ennek a módszernek az előnye a működőképessége, sebessége, a többszöri ismételt mérés lehetősége a páciens és a személyzet ionizáló terhelése nélkül, ellenjavallatok esetén felhasználás röntgenvizsgálat, ill. ha a röntgenábrázolás kétértelműsége esetén nem lehet meghatározni a gyökércsatorna hosszát. A felhasználás korlátai és a magasabb költségek ellenére az apex lokátorok hasznos segédeszközök a foggyökér valódi hosszának meghatározásában. Jelentős előrelépéshez járultak hozzá az endodontiás terápia javításában.
A gyökércsatornák modern módszerei a devitalizált fogak kimutatására
Daniel KOVAC, Jan KOVAC
(A pozsonyi LFUK és OÚSA Fogorvostani és Arc- és Arcsebészeti Osztálytól, prof. V. Javorka, CSc. Vezetője.)