A háború végén kialakult helyzet
A második világháború Berlinben folytatott harcokkal ért véget. A Nagy Német Birodalom fővárosa elpusztult. Németország sorsát a jaltai és a potsdami konferenciák döntötték el. A szövetségesek Németország négy megszállási övezetében állapodtak meg, valamint Berlin városát így megosztották. A nyertesek együttesen irányították az ágazatokat a berlini székhelyű Szövetséges Ellenőrzési Tanács (ACC) segítségével. A Tanács határozatai tehát egész Németországra vonatkoztak, és egyhangúnak kellett volna lenniük.
A potsdami konferencia egyik alaptézise az volt, hogy az ún 5D, nevezetesen: denazifikáció, demilitarizáció, decentralizáció, demokratizálás és dekartellizáció. A Szovjetunió kártérítést követelt a szövetségesektől a német hadsereg által okozott károkért. A javításokat németországi gyárak és felszereléseik leszerelésével és a Szovjetunióba költöztetéssel hajtották végre. A szövetségesek azonban fokozatosan megállították az ipari létesítmények megszállását megszállási zónájukból, ami a Szovjetunió vonakodását okozta.
A nyugati szövetségesek prioritása azonban megszállási zónáik fokozatos megújítása volt (ellentétben a szovjetekkel) - 1947-ben egyesítették övezeteiket, az ún. bölény, és egyre több kompetenciát próbált átadni a terület kezelésében az új német hatóságoknak. A bölények tehát a kialakulóban lévő új állam - Nyugat-Németország - alapjává váltak .
A szövetségesek nézeteltérései fokozódtak. 1947-ben ehhez hozzájárult az Egyesült Államok azon döntése is, hogy kiterjeszti a Marshall-tervet Németországra, a nyugatnémet kormány megalakításának megfontolása és egy új valuta bevezetése a nyugati megszállási övezetekben.
A Szovjetunió válasza erre a fejleményre Berlin blokádja volt, amely 1948 júniusában kezdődött. Ez része volt Sztálin azon törekvéseinek, hogy megtisztítsák Berlinet a nyugati szövetségesektől. A szövetségeseknek nem volt más választása, mint Németország légi ellátása - három légifolyosó. 90 másodpercenként repültek és repültek a város nyugati szektorai. Sztálin azonban nem akart kockáztatni egy fegyveres konfliktust, ezért végül feloldotta a blokádot.
Két német állam létrehozása
Egy lépéssel közelebb voltak Nyugat-Németország létrehozásához a szövetségesek, amikor Trisonia felbukkant (a franciák bölényekhez csatolták megszállási zónájukat). A fejlemények azt mutatták, hogy Németország egyesítése nem reális, ezért 1949-ben elfogadták a Németországi Szövetségi Köztársaság alkotmányát. Ugyanebben az évben a Német Demokratikus Köztársaság kikerült a keleti megszállási övezetből. Berlint Németország részének nyilvánította a Nyugat-Németország alkotmánya, amely további vitákat váltott ki Nyugat és Kelet között. A német államok nem ismerték el egymást.
A két német állam fejlődése különböző irányokban haladt. Nyugat-Németország gyorsan fejlődni kezdett gazdaságilag (természetesen a Nyugat nagylelkű segítségével) - még gazdasági csodáról is szó esett, Kelet-Németország kezdettől fogva gazdasági problémákkal küzdött. Ezek a problémák súlyosbodtak, 1953-ban Németországban a munkások lázadása tört ki, amely az életkörülmények javítását követelte (a lázadást katonásan elnyomták). Észrevehető hiány volt az alapanyagokból és az élelmiszerekből, és Kelet-Németországnak is jóvátételt kellett fizetnie a Szovjetuniónak. 1952-ben a német államok közötti határokat őrizték, de Berlin még mindig a négy felügyelő hatalom rezsimje alatt állt.
1955-ben Nyugat-Németországot felvették a NATO-ba, majd Kelet-Németország csatlakozott az új keleti katonai szervezethez - a Varsói Szerződéshez. .
A megosztott Berlin mind a szovjetek, mind a keletnémet kommunista vezetők számára komoly problémát jelentett, mivel a keletnémetek Nyugat-Berlinen keresztül Nyugat-Németországba menekültek. A statisztikák azt mutatják, hogy 1961-re kb. Keletnémetek. Ezért 1961. augusztus 13-án a keletnémetek lezárták a határot Kelet és Nyugat-Berlin között. Fokozatosan megkezdődött a berlini fal építése. A négy méter magas fal 111 kilométer hosszú volt, és csaknem 300 őrtornya volt. A Nyugat tiltakozással válaszolt, de nem tett további lépéseket az építkezés ellen. A keletnémet tisztviselők azzal indokolták a fal helyzetét, hogy megpróbálták megakadályozni, hogy az imperialista erők elpusztítsák a szocializmus nyereségét.
Az 1960-as évek végén Kelet- és Nyugat-Németország kapcsolatai elmozdultak. Addig a Németországi Szövetségi Köztársaság nem ismerte el Kelet-Németország létét. Ebben az időszakban azonban új, ún A keleti politika, amelynek eredményeként 1971-ben Moszkvában aláírták a megállapodást, Nyugat-Németország ezt követően elismerte a keleti szomszéd határait, és az országok közötti kapcsolatok normalizálódni kezdtek, amikor a német államok megkötötték az alapszerződést. .
Ezek a megállapodások megkönnyítették az életet, különösen a kelet-német emberek számára, mivel javult a fal áteresztőképessége, és javultak a Nyugat- és Kelet-Németország közötti diplomáciai kapcsolatok is. 1973-ban mindkét államot kölcsönös elismerésük alapján felvették az ENSZ-be, és a Német Demokratikus Köztársaságot kezdték jobban elfogadni külföldön. Végül Nyugat-Németország segített Keleten és gazdaságilag, még pénzért is megvásárolta polgárait, hogy szabadon mozoghassanak Nyugatra.
Ez az év a falak lebontásának éve lett. A szovjet blokk felbomlott Mihail Gorbacsov reformpolitikájának eredményeként. 1989 őszén a kommunista Kelet-Németország rendszere összeomlott. Keletnémetek ezrei kerestek menekülést Nyugat-Németországba a lazuló határokon túl, például Magyarországon, vagy a nyugatnémet prágai nagykövetségen keresztül. 1989. november elején a keletnémet kormány bukott, és 1989. november 9-én, miután bejelentették, hogy Kelet-Németország állampolgárai szabadon utazhatnak külföldre, a berlini fal kezdett széthullani. Azonnal nemcsak a szabad választások kezdődtek, hanem Németország egyetlen állammá egyesítése (1990) is.
Ismétlés:
1. Miért merült fel Berlin blokádja?
2. Ki és hogyan igazgatta Németországot közvetlenül a második világháború után?
3. Németország történetében milyen jelentős esemény kapcsolódik az 1961-es évhez?
4. Magyarázza el a bölény és a trizónia fogalmát!.
5. Mi indította el a keleti blokk felbomlását?